180
éve
Történelem kategória
82
éve
784
éve
1242 – A "Jégcsata" során az orosz csapatok visszaverték a támadókat.
A Csúd-tó jegén vívott csatában az orosz csapatok visszaverték a teuton lovagrend támadását.
827
éve
1199 – Franciaországban meghalt Oroszlánszívű Richárd angol király.
Oroszlánszívű Richárd, II. Henrik király harmadik fia, 1189. óta uralkodott Angliában. A harmadik keresztes háborúból hazafelé, 1192-ben elfogták és kiadták VI. Henrik német-római császárnak. 1194-ben engedték szabadon Triefels várából (Pfalz) magas váltságdíj fejében, valamint azzal a feltétellel, hogy hűbérbe veszi királyságát VI. Henriktől. Elérte, hogy a keresztény zarándokok szabad utat kapjanak a szent helyekre, de Jeruzsálem továbbra is az egyiptomi szultán, Szaladin birtokában maradt. 1195-ben meg kellett védenie a királyságot fivérével, Földnélküli Jánossal szemben, aki - Oroszlánszívű Richárd halála után 1199. 05. 27-től követte a trónon. Több mutatása
536
éve
1490 – Bécsben 47 éves korában meghalt Mátyás király.
I. (Corvin) Mátyás néven 1458-tól Magyarország, 1469-től Csehország királya volt. 1485-ben foglalta el Bécset a III. Frigyes császár elleni háborúban, és oda tette át székhelyét. Halála után a bárók nem Corvin Jánost (Mátyás törvénytelen fiát), hanem Ulászló cseh királyt hívták meg a trónra. Az így létrejött cseh-magyar unió 1526-ig, a Jagelló-ház uralkodásáig tartott. A Mátyás által meghódított Morvaország és Szilézia visszakerült Csehországhoz, Ausztriát pedig Miksa, III. Frigyes fia foglalta vissza. Több mutatása
374
éve
1652 – Jan van Riebeeck holland orvos megalapította Fokvárost.
Fokváros (angolul Cape Town) a Dél-afrikai Köztársaság fővárosa. Nevét a közeli a Jóreménység fokról (Cape of Good Hope) kapta.Jan van Riebeeck holland orvos, gyarmati ügyintéző élelmiszer-ellátó központként hozta létre a város alapjait a Holland Kelet-indiai Társaság részére, hogy az Európából Kelet-Afrikába, Indiába és Ázsiába tartó hajók itt tudják feltölteni készleteiket. Fokváros lett az első állandó európai település Dél-Afrikában.1806-ban a britek szerezték meg a területet. Több mutatása
177
éve
130
éve
1896 – I. György görög király megnyitotta az első újkori Nyári Olimpiát Athénban.
14 nemzet sportolói 9 sportágban mérték össze ügyességüket az első újkori Olimpiai Játékokon. Női résztvevő még nem volt, a 311 férfi összesen 43 versenyszámban indult. Magyar szempontból több siker is született. Dr. Kemény Ferencet, a NOB alapító tagját beválasztották az öttagú versenybíróságba, és a kiküldött hat magyar sportoló is szép eredményeket ért el. Hajós Alfréd úszó, a Margit-szigeten álló uszoda későbbi névadója megnyerte a Zea tengeröböl 11 fokos vizében az 500 és az 1200 méteres versenyt. Az atléták közül Kellner Gyula harmadikként ért be a maratoni távon (a győztes a görög Szpiridon lett), Dáni Nándor ezüstérmes lett 800 méteres síkfutásban, Szokolyi Alajos pedig 100 méteres futásban lett bronzérmes. A pontversenyt az Egyesült Államok nyerte 11 aranyéremmel, második helyen a házigazdák végeztek 10 bajnoksággal, a harmadik Németország lett.Az első ókori olimpiai játékokat i.e. 776-ban rendezték Olümpiában, majd négyévente i.sz. 393-ig. Az ókori játékok a poliszok összetartozását szimbolizálták, az olümpiai rendezvény idejére a görög városállamok között szünetelt a háború. A római hódítással jelentőségük csökkent, Theodosius császár tiltotta be az olimpiát mint pogány hagyományt. Mintegy 1500 évvel később, Pierre de Coubertin báró 1892-ben Párizsban kezdeményezte a versenyek felújítását, a sport béketeremtő hatását kiemelve, annak ellenére, hogy ez egy verseny, ahol mindig vannak győztesek és vesztesek, de a "fair play" a mai napig az egyik alappillére az olimpiai versenyeknek. 1894. június 23-án megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság: elhatározták, hogy az első olimpia 1896-ban lesz, az ókori görög olimpiák iránti tiszteletből Athénban. Több mutatása
117
éve
1909 – Robert Peary amerikai felfedező, segítőjével Matthew A. Henson-nal elérte az északi-sarkot.
Frederick Albert Cook amerikai sarkkutató Peary-vel szinte egy időben jelentette be, hogy már egy évvel honfitársa előtt, 1908. április 21-én meghódította az Északi-pólust. Állítását azonban nem tudta bizonyítani, noha az elsőbbségért heves vitát folytatott. Ebből aztán a földrajzi felfedezések történetében példa nélküli, világraszóló botrány kerekedett. A két vetélytárs a vita során sem eszközökben, sem hangnemben nem válogatott. A szenzációra éhes sajtó is alaposan felfújta a dolgot, amelyből bírósági per lett, és megjárta az amerikai Kongresszus üléstermét is.Végül a washingtoni Nemzeti Földrajzi Társaság különbizottsága Peary elsőbbségét ismerte el, mert bebizonyosodott, hogy Cook nem járt az Északi-sarkon. Peary diadala azután lett teljes, hogy a Cook-ot kísérő eszkimók bevallották: az expedíció még a pólus előtt megállt, s a bizonyítékul használt fényképek messze a céltól készültek. Cook, az attól mintegy 900 kilométernyire épített hókunyhóra tűzte ki az amerikai zászlót. Cook-ot csalás miatt perbe fogták és bebörtönözték, csak 1929-ben szabadult. Több mutatása
109
éve