Ma Helén névnapja van

Történelem kategória

1394 éve

632 – Meghalt Mohamed próféta, az iszlám vallás megalapítója.

Medinában, 62 éves korában halt meg. Vallási és politikai tevékenysége révén az Arab-félsziget törzseit egyesítte. Mohamednek negyven évesen voltak először látomásai, amelyek szerint az arabokat kellet vezetnie, hogy megismerjék az egyetlen mindenható istenüket, Allahot. Először Medinában sikerült híveket toboroznia, akik az iszlámot terjesztették Arábiában. Végül 630-ban sikerült meghódítania Mekkát is, amely - Jeruzsálem helyett - az új vallás központjává és zarándokhellyé vált. Az iszlám hívei (muszlimok = muzulmánok) politikai közösséget is alkotnak, élén választott elöljáró, a kalifa ( = utód) áll (Mohamed halála óta), aki az iszlám vallási és világi vezetője. Az első kalifa, Mohamed legkedvesebb feleségének apja, Abu-Bakr volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

632. 06. 08. Meghalt Történelem

1233 éve

793 – A normannok első hadjáratuk során kiraboltak egy kolostort, ezzel kezdetét vette a viking korszak Angliában.

A Wales déli partjainál lévő Holy Islanden a Lindisfare kolostort rabolták ki. A mai Norvégia, Dánia és Svédország területéről származó normannok (vikingek) megkezdték hadjárataikat Nyugat- és Kelet-Európában. Betörtek Angliába, Írországba, feldúlták Britanniát és politikai, gazdasági hatalomra tettek szert. A kalandvágyó vikingek katonai sikereinek titka a vakmerő, gyors támadásaikban, nyílt tengeren és folyókon egyaránt használható sekély járatú hajóikban rejlett. 845-ig a normannok rablóhadjáratának áldozatául estek az európai kereskedővárosok, köztük Lisszabon, Sevilla és végül Hamburg. Több mutatása

Teljes esemény 0

793. 06. 08. Történelem

204 éve

1822 – Megszületett Czetz János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, argentín katonai vezető.

Argentínában ismert nevén: Juan Fernando CzetzAz argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína első nemzeti katonai akadémiájának (Collegio Militar de la Nación) 25 éven keresztül az igazgatója. Katonai tevékenysége mellett jelentős a földrajztudományi munkássága, földmérőként dolgozott Argentínában ahol feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1822. 06. 08. Született Történelem Magyar

183 éve

1843 – Gasztonyban megszületett Széll Kálmán, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt.

1866-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett a pesti tudományegyetemen. Pályafutását 1867-ben szolgabíróként kezdte Vas vármegyében, 1868-tól a szentgotthárdi, 1881-től a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. A Deák-párt és a Balközép egyesülése után 1875. márciusától 1878. októberig pénzügyminiszteri tisztséget töltött be. Erélyes és takarékos miniszter volt, megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot. 1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol hírnevet szerzett a szarvasmarha-tenyészetével. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886. és 1899. között, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóságának elnöke volt. 1891. és 1898. között a Millenniumi Országos Bizottság, 1892-től a képviselőház pénzügyi bizottságának, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke volt. 1897. végén, az egyre jobban elmélyülő válság idején ismét aktívan bekapcsolódott a politikai életbe, a Bánffy-kormány bukása után, 1899. 02. 26-án nevezték ki miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1902-ben megkötötte az új gazdasági kiegyezést az osztrákokkal. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. Rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, de kísérlete megbukott, így 1903. 06. 27-én távozott tisztségéből. 1906-ban belépett az Alkotmánypártba, amelynek elnöke lett 1910-ig. 1906-tól alkotmánypárti, 1910-11-ben párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911. után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet. 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1843. 06. 08. Született Történelem Magyar

101 éve

1925 – Megszületett Barbara Bush egykori amerikai First Lady, George H. W. Bush volt amerikai elnök felesége.

Lánykori nevén: Barbara Pierce Egyes elnökfeleségek a XIX. században még annyira visszavonultan éltek, mintha nem is lettek volna a Fehér Ház lakói. A XX. században az erős férfiak oldalán álló erős asszonyok már nem rejtőztek el, hanem kiépítették az ország első asszonyának státusát, reprezentációs és karitatív kötelezettségeknek tettek eleget és egyre inkább tért hódítottak a politikában. Barbara Bush alapítványt hozott létre az írni-olvasni tudásért, a "Barbara Bush Foundation for Family Literacy"-t, amelynek kampányához az 1984-ben írt "C. Fred's Story: A Dog's Life" című művével is hozzájárult. Több mutatása

Teljes esemény 0

1925. 06. 08. Született Történelem Nő Irodalom

1958 éve

68 – Nero császár öngyilkosságot követett el, ezzel kihalt a Iulius-Claudius dinasztia.

Nero (született 37.12.15., eredeti neve: Lucius Domitius Ahenobarbus) római császár a halálba menekült a tartományok légióinak felkelése elől. Galba (a majdani császár) hispániai és Iulius Vindex galliai helytartók felkelése Nero önkényuralma ellen fordult, a praetorianus testőrség elpártolt tőle. Nero császár ellen már több összeesküvésre került sor, amelyek sikertelenek voltak. Az első összesküvést 65-ben Piso consul vezette. Nero az összeesküvés leleplezése után száműzette, öngyilkosságra kényszerítte vagy kivégeztette az uralkodó családok tagjait. Nero 54-ben, Claudius császár meggyilkoltatása után vette át a hatalmat. Uralkodása kezdetén még nevelője, Seneca pozitív hatása alatt állt, majd a költői hírnévre is pályázó császár vetélytársaira (Seneca, Petronius Arbiter) kényszerített öngyilkosság után teljes önkényuralomra tört. Uralkodása idején tűzvész pusztította Rómát, amellyel Nero császárt gyanusították. Állítólag ő maga rendelte el a gyújtogatást, hogy a várost újjáépíttesse, és Róma lángjainál költeményeit énekelte lírájával kísérve. Az utókor szemében Nero a kegyetlen zsarnok megtestesítője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

68. 06. 09. Meghalt Történelem

386 éve

1640 – Megszületett I. Lipót magyar király, akinek uralkodása idején szabadult fel az ország a török hódoltság alól.

Magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király. Bécsben született. A török hódoltság másfélszáz évig tartott. III. Ferdinánd és Mária spanyol hercegnő gyermekeként bátyja, IV. Ferdinánd hirtelen halála következtében, 1654-ben vált trónörökössé. 1657. április 20-án lépett trónra, magyar királlyá 1657. július 27-én koronázták Pozsonyban. Hosszú uralkodásának nagy részében a törökök és a franciák ellen vívott háborúkat. A Rajna-vidéken XIV. Lajos francia király támadásai lekötötték erejét, így Magyarországon mindenáron fenn akarta tartani a békét a törökökkel. Az 1664-es vasvári béke és I. Lipót nyíltan abszolutisztikus törekvései a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes felkeléshez vezettek. A szervezetlen rendi mozgalmat hamar felszámolta, vezetőit (gróf Nádasdy Ferencet, gróf Zrínyi Pétert és gróf Frangepán Ferencet) pedig 1671-ben kivégeztette. Felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt, bevezette a nyílt abszolutizmust, vésztörvényszékek felállításával hatalmas méretű protestánsüldözésbe kezdett, törvénytelen adókat vetett ki, és birtokelkobzással végződő felségsértési pereket rendeztetett. 1678-tól ismét felkelés bontakozott ki ellene gróf Thököly Imre vezetésével, akinek katonai sikerei és az egyre növekvő ellenállás hatására I. Lipót 1681-ben lemondott a nyílt abszolutizmusról, és megerősítette a magyar rendek kiváltságait, néhány helységben engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, a kormányzóságot megszüntette, és az országgyűlés újra választhatott nádort. A törökök - kihasználva a meggyengült Habsburg-uralmat - 1683-ban Bécs ellen indultak, de az ostrom Magyarország török hódoltságának összeomlásához vezetett. 1686-ban felszabadult Buda, majd a magyarországi városok és várak. 1687-ben a sikerek hatására a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. I. Lipót azonban a törökök felette diadalát ismét az abszolutizmus felújítására használta fel. 1690-ben véget vetett Erdély önállóságának is, és beolvasztotta a birodalomba. Az országos méretű elkeseredés az 1697. évi hegyaljai, majd az 1703-as tiszaháti felkeléshez vezetett, amely a Rákóczi-szabadságharcba torkollott. Közben XIV. Lajos francia király és I. Lipót között kitört a spanyol örökösödési háború (1701-1713). I. Lipót katonai erejét kénytelen volt megosztani, így döntő fordulatot hozó eredményt egyik hadszíntéren sem tudott elérni. Rendkívül vallásos uralkodó volt, a jezsuiták befolyása alatt állt élete végéig. Több nyelven beszélt, Innsbruckban, Olmützben (Olomouc) és Breslauban (Wroclaw) egyetemet alapított, jeles műgyűjtő és zeneszerző volt. 1667-ben megalapította a híressé vált spanyol lovasiskolát. Idős korában egyre inkább ragaszkodott az általa kialakított, megmerevedett rendszerhez. A szükségszerű változtatásoknak az útjában állt, ebből ellentéte származott az úgynevezett ifjú udvarral, amelynek élén fia, I. József állt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1640. 06. 09. Született Történelem Magyar