166
éve
Történelem kategória
94
éve
1932 – Megszületett Antall József történész és politikus, az MDF elnöke, 1990-től 1993-ig miniszterelnök.
Budapesten született. 1990-től 1993. 12. 12-én bekövetkezett haláláig volt Magyarország miniszterelnöke. Tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 1954-ben történelem-magyar szakos középiskolai tanári, 1962-ben levéltáros, könyvtáros és muzeológus, 1968-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1954-55-ben a Magyar Országos Levéltár munkatársa, 1954. és 1957. között a Pedagógiai Tudományos Intézet kutatója, majd a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956. évi forradalom idején az FKgP újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában vett részt, megválasztották az Eötvös József Gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé. A forradalom leverése után letartóztatták, majd szabadon engedték, de többször kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi úton, publikációs tilalom alá került, 1959-ben eltiltották a tanítástól politikai magatartása miatt. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott könyvtárosként, 1962-től részt vehetett a felnőttoktatásban, 1963-tól ismét publikálhatott. 1964-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba került tudományos kutatóként, amelynek főmunkatársa, igazgatóhelyettese, 1974-től megbízott, 1984-től kinevezett főigazgatója volt. 1968. és 1990. között a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke és az "Orvostörténeti Közlemények" szerkesztője, majd főszerkesztője volt. A Nemzetközi Orvos- és Gyógyszertörténeti Akadémia tagjává választották, 1982-től főtitkára, majd elnöke volt a Magyar Orvostörténeti Társaságnak. Az 1980-as évek végén újította fel politikai tevékenységét, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt, szeptemberben az MDF alapító tagja lett. 1989-ben az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, októberben az MDF elnökévé választották. Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát. 1990. 03. 25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyíltak a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990. 04. 29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. A közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt. Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991. 06. 19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. 1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért. 1993. 12. 12-én hosszú betegség után hunyt el. Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el. Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották. Több mutatása
85
éve
1941 – Megszületett Vivienne Westwood angol divattervező, üzletasszony, környezetvédelmi aktivista, a punk öltözködési stílus megalkotója.
Teljes nevén: Vivienne Isabel Swire. Élettársával, Malcolm McLarennel (Sex Pistols menedzserével) a '70-es években alkották meg és tették vilákgszerte ismertté a Sex Pistols punkzenekar égnek álló haját, szaggatott, biztosítótűkkel összefércelt ruháit, és általában a punk megjelenést. Divattervezőként újraértelmezve használta a klasszikus angol szabászati hagyományokat, divatba a fűzőket és ő találta ki a felhajtott és egy ponton levarrt ujjú pólót. Mindig lázadó volt, alsónemű nélkül jelent meg a Buckingham palotában, amikor a királynő lovaggá avatta. Minden más közéleti személyiségnél előbb kezdett egyre gyakrabban beszélni a klímaváltozásról és aktvistaként minden létező alkalmat megragadott arra, hogy a bolygót kizsákmányoló cégek, politikusok ellen kampányoljon. Több mutatása
36
éve
1990 – Megtartották az 1990-es szabad országgyűlési választások második fordulóját.
Előtte utoljára 1945. november 4-én volt szabad választás. Az 1990-es választás során kiderült: az első fordulóban 6 párt jutott a parlamentbe, de a döntés az április 8-i, második fordulóra maradt.Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 9-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A választások utána a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), és a Vállalkozók Pártja (VP) alakított kormányt. Több mutatása
444
éve
120
éve
1906 – A királyi udvarral kötött kompromisszum után Wekerle Sándor miniszterelnökségével koalíciós kormány alakult.
Magyarországon a nemzeti ellenzék kompromisszumot kötött a királyi udvarral és így alakították meg a koalíciós kormányt. Tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte, ahol 1870-ben jogi doktori oklevelet szerzett. Pályafutását segédfogalmazóként kezdte a Pénzügyminisztériumban, 1874-ben miniszteri fogalmazóvá nevezték ki. 1877-ben pénzügyi jogból magántanári képesítést szerzett. Tehetségének és kiváló pénzügyi szakismereteinek köszönhetően 1879-ben az elnöki osztály vezetésével bízták meg miniszteri titkárként. 1881-ben miniszteri osztálytanácsos, 1884-ben miniszteri tanácsos lett. Pénzügyi, közgazdasági kérdésekben, államhitel-, vasúti és költségvetési ügyekben gyakran képviselte a Pénzügyminisztériumot. 1887-ben kinevezték pénzügyminiszteri államtitkárrá, jelentős szerepe volt az államadósságok rendezéséről, valamint a cukor-, szesz- és fogyasztási adókról, a dohányjövedékről és a regálé megváltásáról szóló törvényjavaslatok előkészítésében. Az 1887. évi választásokon a Szabadelvű Párt programjával a nagybányai választókerület képviselője lett. 1889. áprilisában megkapta a pénzügyminiszteri tárcát, amelyet Tisza Kálmán bukása után, a Szapáry-kormányban is megtartott. Gróf Szapáry Gyula lemondása után, 1892. 11. 19-én nevezték ki először miniszterelnöknek. Első kormányzása alatt helyreállította az államháztartás egyensúlyát, újjászervezte a pénzügyi közigazgatást, átalakította a pénz- és adórendszert. A mindenkire kiterjedő kereseti adót eltörölte, helyette a progresszivitásra épülő jövedelemadót vezette be. Gazdaságpolitikája eredményeként felgyorsultak a millenniumi előkészületek, Budapesten és a nagyobb vidéki városokban fejlődött az infrastruktúra. Az agrárágazat problémáit azonban figyelmen kívül hagyta, a nemzetiségekkel szemben erőszakos eszközökkel lépett fel. Amikor a főrendiház elvetette a polgári házassági törvényjavaslatát, 1894. 06. 01-jén benyújtotta kormánya lemondását, de június 9-én ismét ő lett a miniszterelnök, és - az izraelita vallás egyenjogúságáról és a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatok kivételével - keresztülvitte egyházpolitikai reformjavaslatait. December 24-én ismét benyújtotta lemondását, majd 1895. 01. 14-én távozott tisztségéből. 1896. 11. 30-án az újonnan felállított Közigazgatási Bíróság elnöke és hivatalánál fogva a főrendiház tagja lett, de a napi politikától távol maradt. 1896-tól 1918-ig az Országos Ipartanács elnöki tisztségét is betöltötte. 1906. 04. 08-án báró Fejérváry Géza darabontkormányának tarthatatlansága után ismét miniszterelnökké nevezték ki a koalíciós kormány élére, valamint a pénzügyi tárcát és rövid ideig a honvédelmi, a horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli és az igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltötte. Második kormányzása alatt az ipar és a mezőgazdaság érdekeit egyaránt érvényesítette. A parlament ekkor fogadta el Darányi Ignác "derestörvényét" és az iskolatörvényt (Lex Apponyi), amely gróf Apponyi Albert nevéhez fűződött. Nemzeti programjának részeként önálló jegybank felállítását tűzte ki célul. Több hónapos egyeztető tárgyalások után Ferenc József nem volt hajlandó engedni, így a Wekerle-kormány 1909. 09. 28-án ismét lemondott. Végül 1910. 01. 17-én távozott tisztségéből és visszavonult a politikai élettől. 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1918-ban tiszteleti tagjává választották. Az I. világháború miatti általános válság közepette, IV. Károly 1917. 08. 20-án ismét kinevezte a kormány élére, így harmadszor is betöltötte a miniszterelnöki tisztséget, a magyar történelemben egyedülálló módon. E mellett ismét pénzügyminiszter, földművelésügyi miniszter és belügyminiszter is volt egy rövid ideig. Az egyre válságosabb helyzetben többször is felajánlotta lemondását, de IV. Károly nem fogadta el. 1918. október végére már a közeledő összeomlás jelei mutatkoztak, forradalmi jelenetekre került sor a képviselőházban, így beadta lemondását és kormányával együtt távozott a hatalomból. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, és túszként őrizetben tartották a kőbányai gyűjtőfogházban, majd a budapesti Park Szanatóriumban. A forradalmak után már nem vállalt politikai szerepet, 1920-ban az Országos Közművelődési Tanács, 1921-ben a Pénzügyi Tanács elnöke volt. 1891-ben megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1907-ben a Szent István-rend nagykeresztjét. Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Betty Ford egykori amerikai First Lady, Gerald Ford volt amerikai elnök felesége, táncosnő.
Eredeti nevén: Elizabeth Bloomer Egyes elnökfeleségek a XIX. században még annyira visszavonultan éltek, mintha nem is lettek volna a Fehér Ház lakói. A XX. században az erős férfiak oldalán álló erős asszonyok már nem rejtőztek el, hanem kiépítették az ország első asszonyának státusát, reprezentációs és karitatív kötelezettségeknek tettek eleget és egyre inkább tért hódítottak a politikában. Ford elnök felesége - miután közzétette, hogy az alkohol és a fájdalomcsillapítók rabja lett - megalapította a "Betty Ford" klinikát. Több mutatása
58
éve
1968 – Oldrich Cernik miniszterelnök vezetésével megkezdte működését az új csehszlovák kormány.
A sztálinista vezetők leváltása után demokratikus úton került hatalomra a kormány. Ezzel elindult a később "prágai tavasznak" nevezett demokratizálódás Csehszlovákiában. Több mutatása
13
éve
2013 – Meghalt Margaret Thatcher, a "Vaslady", volt brit miniszterelnök.
Margaret Thatcher 1979-1990 között volt Nagy Britannia konzervatív -azóta is egyetlen- női miniszterelnöke.
690
éve