Április 15.
Anasztázia névnapja

Április 15.

574 éve

★ Kiemelt esemény

1452 – Megszületett Leonardo Da Vinci festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.

Festészetében a művészetet a tudománnyal hozta kapcsolatba, rendelkezett a pontos érzékelés és a megszerzett ismeretek megjelenítésének képességével. Leonardo hírnevét az "Utolsó vacsora" és a "Sziklás Madonna" alapozta meg. Firenzében festett jelentős művei a "Mona Lisa" és a "Szent Anna harmadmagával". Vázlataiban számos műszaki problémát megoldott az utókor számára, korát megelőzve leghíresebb vázlata a helikopter "terve". Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Tudomány Alkotás Technika

261 éve

1765 – Szentpétervárott meghalt Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós és költő.

Természettudományos kutatásai mellett az egységes orosz irodalmi nyelv megteremtője volt. Az orosz polihisztor számos idill, tragédia és óda szerzője volt. Elsősorban a kémia, fizikai és matematikai alapjait kutatta, valamint foglalkozott földrajzzal, geológiával, meteorológiával és csillagászattal is. Nevét ma a Lomonoszov Egyetem őrzi Moszkvában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Irodalom Technika

130 éve

1896 – Befejeződött az első újkori Nyári Olimpia Athénban.

14 nemzet sportolói 9 sportágban mérték össze ügyességüket az első újkori Olimpiai Játékokon. Női résztvevő még nem volt, a 311 férfi összesen 43 versenyszámban indult. Magyar szempontból több siker is született. Dr. Kemény Ferencet, a NOB alapító tagját beválasztották az öttagú versenybíróságba, és a kiküldött hat magyar sportoló is szép eredményeket ért el. Hajós Alfréd úszó, a Margit-szigeten álló uszoda későbbi névadója - és tervezője - megnyerte a Zea tengeröböl 11 fokos vizében az 500 és az 1200 méteres versenyt. Az atléták közül Kellner Gyula harmadikként ért be a maratoni távon (a győztes a görög Szpiridon lett), Dáni Nándor bronzérmes lett 800 méteres síkfutásban, Szokolyi Alajos pedig 100 méteres futásban lett harmadik. A pontversenyt az Egyesült Államok nyerte 11 ezüstéremmel, második helyen a házigazdák végeztek 10 bajnoksággal, a harmadik Németország lett. Érdekesség, hogy az első Újkori Olimpián az első helyezett ezüstérmet, míg a második helyezett bronzérmet kapott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes Sport

114 éve

1912 – Elsüllyedt a Titanic luxushajó.

Útban Southamptonból New Yorkba tartott a hajó, a baleset Halifax (Új Skócia) partjainál történt, körülbelül 1500-an haltak meg. 2200 utassal a fedélzetén indult el. A Titanic brit Olympic-osztályú utasszállító hajó, amely egy jégheggyel történt, 1912. április 14-i végzetes ütközéséről és 1912. április 15-i elsüllyedéséről vált ismertté. Egy óceánjáró hármas második hajójaként a Titanicot és testvéreit heti három járat kiszolgálására és a transzatlanti forgalom dominálására tervezték a White Star Line társaság számára. A hajót a Harland and Wolff hajógyárban építették az észak-írországi Belfastban, és elsüllyedésének időpontjában a Titanic volt a legnagyobb utasszállító gőzhajó a világon. Első útján (az angliai Southamptonból a franciaországi Cherbourgba, onnan az írországi Queenstownba (1921-től Cobh), és végül az Egyesült Államokba, New York Citybe), 1912. április 14-én, vasárnap 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és április 15-én, hétfőn 02:20-kor, az ütközés után alig több mint két és fél órával kettétörve elsüllyedt. Az első segítséget nyújtó hajó neve Kárpátia volt.A Titanicot a konkurens Cunard Line hajózási társaság két óriáshajója, a Lusitania és Mauretania vetélytársának szánták. A Titanic és testvérhajói, az Olympic és a Gigantic lettek volna a leghosszabb óceánjárók, melyek egyben a legnagyobb luxussal is szolgálnak (a Gigantic nevét a Titanic katasztrófája után Britannicra változtatták). Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Katasztrófa Technika

43 éve

1983 – Budapesten meghalt Illyés Gyula Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, az MTA tagja.

Eredeti nevén: Illés Gyula A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. Felsőrácegrespusztán (Sárszentlőrinc) született 1902. november 2-án. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931). Ferenc és Klára után 3. gyermekként született. Az elemi iskolát a pusztai népiskolában kezdte, majd 1912-ben, amikor a család Simontornyára költözött, ott fejezte be. A gimnázium alsó osztályait több helyen végezte: Dombóváron, Bonyhádon és abudapesti Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban. 1916-ban szülei különváltak, anyjával Budapestre költöztek. 1921-ben érettségizett. 1918-1919-ben részt vett baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalmakban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában. 1920. december 22-én jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül aNépszavában. 1921 őszétől a budapesti egyetem magyar?francia szakos hallgatója volt. Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 decemberében sikerült Bécsbe távoznia, majd Berlinen és a Rajna-vidéken át 1922. április 24-én érkezett Párizsba. Alkalmi állások után egy könyvkötőműhelyben dolgozott. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt. 1923-ban első cikkeit, fordításait az Ék és a Ma közölte. 1926 nyarán amnesztia nyomán hazaérkezett. Fő fóruma a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka lett. 1927-1930-ban a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka volt. 1927. november 16-án megjelent első kritikai írása a Nyugatban. 1928-tól a Nyugat rendszeresen közölte verseit, cikkeit. Barátságot kötött József Attilával, Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Erdélyi Józseffel. Első kötete a Nyugatkiadásában jelent meg (Nehéz föld, 1928). 1931. május 1-jén Budapesten feleségül vette Juvancz Irma gyógytornatanárnőt. Vezetéknevét 1933-ban változtatta meg hivatalosan is Illésről Illyésre. 1934-ben az első írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban. 1934-1938-ig a Válasz munkatársa, 1937. március 15-én egyik alapítója a Márciusi Front-nak, részt vett a Front szervezésében. 1937-től a Nyugattársszerkesztője; 1944-ig a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben; elvált Juvancz Irmától. 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát, akitől Mária nevű lánya született. 1941-ben, Babits Mihály halála után a Nyugat örökébe lépőMagyar Csillag szerkesztője. Magyarország német megszállása után 1944 márciusától Németh Lászlóval a Dunántúlon és Budapesten bujkált. Mint kiemelkedő közéleti személyiség, az alakuló Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai közé emelte (vagyis választás nélkül lett nemzetgyűlési képviselő). Az 1945-ös választásokon már pártja országos listájáról jutott be, ahogy az 1947-es választásokon is. 1945-1946-ban a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője volt. 1945-1949 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt, amikor is politikai alapon sokakkal egyetemben őt is megfosztották tagságától. 1946 októberétől 1949 júniusáig a Válasz szerkesztője. Már 1946-ban felhagyott a gyakorlati politizálással, országgyűlési mandátumáról mégis csak 1948. november 16-ai hatállyal mondott le és csak az év legvégére vonult vissza teljesen a közélettől. Az 1956-os forradalom alatt október 31-én beválasztották a Petőfi Párt néven újjáalakított egykori Nemzeti Parasztpárt Irányító Testületébe. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar

262 éve

1764 – Meghalt Madame Pompadour, XV. Lajos francia király leghíresebb és legbefolyásosabb szeretője.

42 éves korában halt meg. Teljes nevén: Jeanne Antoinette Poisson Marquise de pompadour Madame Pompadour 1744. 12. 8-án XV. Lajos kegyencnőinek listáján az első helyre lépett, majd szeretőből politikai tanácsadóvá vált. Jeanne Antoinette Poisson, akinek 1745-ben a király a Pompadour márkinője címet adományozta, az előző hivatalosan elismert szerető, Marie-Anne de Mailly-Nesle, Chateauroux hercegnője halála után nyerte el XV. Lajos kegyeit. Hosszú ideig, 1745-től 1764-ig gyakorolt befolyást a királyra, valamint a politikai életre. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Nő

217 éve

1809 – Megszületett Hermann Günther Grassmann német matematikus, nyelvész.

Élete végéig egyszerű középiskolai tanárként dolgozott Stettinben. Munkássága során az affin, majd metrikus terek n-dimenziós geometriáját építette fel. Az általa használt szimbolika lényegében a mai vektor- és Cenzor-jelölés. A róla elnevezett törvény megalkotásával hozzájárult az elektromágneses jelenségek térelméletének diadalához. Nyelvészként a szanszkrit nyelvet kutatta, ő készítette el a Rigveda-szótárt. Mindemellett összeállított egy német népdalgyűjteményt, lapszerkesztőként tevékenykedett, és részt vett a vallási mozgalmakban. Tagja volt a göttingeni akadémiának és az amerikai Keleti Társaságnak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Irodalom Alkotás

116 éve

1910 – Bánki Donát bejelentette szabadalmát a nyersolajmotorra.

A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Tudomány Technika Magyar

92 éve

1934 – Megszületett Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas színművész, rendező.

Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész.A Színház és Filmművészeti Főiskola tanára, a Vidám Színpad igazgatója volt. Filmjeiből: Üvegtigris; Előre!; Megint tanú; Bevégezetlen ragozás; Kismaszat és a Gézengúzok; Csak semmi pánik; Mese habbal; Szépek és bolondok; A koppányi aga testamentuma; Házasságból elégséges Színházi rendezései, szerepei: Charley nénje, Az ember tragédiája, Háry János, Kabaré, Koldusopera, Mindhalálig szex, Szeretem a feleségem Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Irodalom Magyar Színház

36 éve

1990 – Meghalt Greta Garbo svéd színésznő (Ninocska).

New Yorkban 84 éves korában halt meg. Eredeti nevén: Greta Lovisa Gustafsson. Pályafutását Svédországban bolti elárusítónőként kezdte. Színésznőként húszévesen aratta első sikerét egy divatos regény adaptációjában, majd Németországba, utána Amerikába ment. Először némafilmekben szerepelt, később hollywoodi sztár lett. A Garbo művésznevet vette fel, és egy magasnyakú pulóverfélére is átruházta. Ezt a ruhadarabot előszeretettel hordta, mivel előnyösen kiemelte arcának szépségét. Az európai közönség rajongott érte. Az "isteni" jelzőt ragasztották rá, mert megközelíthetetlen és elérhetetlen volt, még a filmvilág pletykái sem értek el hozzá. Harminchat éves korában hagyott fel a filmezéssel, barátnőjével élt elvonultan a világtól, elrejtőzve a fotóriporterek elől. Az utókor így csak ifjú szépségére emlékezhet. Szerepeiből: "Anna Karenina", "Walewska grófnő", "Ninocska". Több mutatása

Teljes esemény 1

Meghalt Film/Média Nő

7 éve

2019 – Tűz ütött ki a Notre-Dame-ban.

Lángra kapott Párizs egyik legjelentősebb épületének, a felújítás alatt álló Notre-Dame-székesegyháznak a fából készült tetőszerkezete, amely néhány óra alatt szinte teljesen megsemmisült, ezen kívül összeomlott a katedrális huszártornya is. Az égő épület környékéről több mint ezer embert kellett evakuálni. Valószínüleg elektromos rövidzárlat okozta a tüzet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Katasztrófa

64 éve

1962 – Megszületett Nick Kamen angol férfi modell, zenész, énekes, aki 1985-ben Levi's farmer reklámból lett ismert.

Teljes nevén: Ivor Neville Kamen. A Levi's 501 farmer reklámjában egy mosodában vetkőzik alsónadrágra. A reklámfilm nagy siker volt, reklámfilmként is, a nadrágok eladása szempontjából, és Nick Kamen ismertsége szempontjából is. "Each Time You Break My Heart" (1986) című számát részben Madonna írta, majd az "I Promised Myself" (1990) lett siker. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

37 éve

1989 – A Hillsborough-tragédiában 96-an meghaltak és több mint 700-an megsebesültek focimeccsen.

15 órára hirdették meg a Liverpool FC - Nottingham Forest FA-kupa elődöntőt a Sheffield Wednesday pályáján, a Hillsborough Stadionban. Fél órával a mérkőzés kezdete előtt a kapu mögötti 3-as és 4-es szektor már zsúfolásig megtelt, ám az utcán még mindig szurkolók ezrei várakoztak. A rendőrség megnyitotta a kapukat és a szurkolók beözönlöttek, az előttük állókat nekinyomták a pályát védő vasrácsnak. A bent lévők közül néhányan a rácson keresztül próbáltak átmászni az üres szektorokba, vagy le a pályára. Akinek ez nem sikerült, azt halálra taposták. Az 1600 főre hitelesített szektorokban háromezren is lehettek. 15 órakor elkezdődött a mérkőzés, ám nem sokkal később már halottak, sérültek és pániktól megzavarodott emberek tömege lepte el a játékteret, végül 6 perccel 15 óra után a játékvezető lefújta a mérkőzést. A kapukat már későn nyitották ki; a halottak száma 96, a sebesülteké 700 fölött volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Katasztrófa Sport

18 éve

2008 – Meghalt Antal Imre, Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, újságíró, műsorvezető, riporter.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után az Országos Filharmónia ösztöndíjasa lett, és szólistájaként hat nemzetközi díjat nyert. Betegsége miatt pályát kellet módosítania. 1972-től az MTV főmunkatársaként dolgozott, riporter, műsorvezető, konferanszié és jellemszínész volt. Érdemes művész, SZOT, Erkel Ferenc-, és Opus-díjat kapott. Fő műve: "Panni" (emlékek, élmények, kalandok). Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Zene Magyar