Április 20.
Tivadar névnapja

Április 20.

169 éve

★ Kiemelt esemény

1857 – Megnyílt az alagút a budai Várhegy alatt.

Elsőként 1837-ben Novák Dániel mérnök javasolta Pest és Buda alagúttal való összekötését, az ő alagútja a Duna alatt ment volna, a londoni Temze alagút mintájára. Az alagút megépítése fontos volt a Lánchídon keresztül zajló forgalom szempontjából, Széchenyi 1842-ben javasolta megépítését a mai helyen. A terveket Clark Ádám készítette, Novák ötleteit is felhasználva. Az 1848-as forradalom majd szabadságharc miatt az építkezés csak 1853-ban kezdődött meg Clark Ádám vezetésével, és 1857-ben adták át a forgalomnak. Keleti kapuzata eklektikusan klasszicizáló stílusban épült. Nyugati kapuja a háború alatt elpusztult, ezt 1949-ben újraépítették. Megnyitásától 1918-ig használatáért díjat kellett fizetni az áthaladóknak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes Magyar

421 éve

1605 – Szerencsen a rendi országgyűlés Bocskai Istvánt választotta Magyarország fejedelmévé.

Bocskai a Habsburgok és oszmánok tizenöt éves háborújában (1593-1606) 1604-től szabadságharcot vívott a Basta császári vezér által megszállt Erdély függetlenségéért. 1605. 11. 11-én királyi koronát kapott a török szultán képviselőjétől, de inkább volt a hajdúk fejedelme, mint a törökök kegyéből magyar király. 1605. 12. 12-én hajdúvitézeket telepített le és emelt nemesi rangra Szabolcs megye déli részén. Az 1606-ban megkötött bécsi és zsitvatoroki békék biztosították Erdély függetlenségét és a vallásszabadságot, azonban szentesítették a törökök hódításait is. Bocskai István az 1606-ban kötött Bécsi-békében kimondatta a református vallás egyenjogúságát a katolikus Habsburgok birodalmában. Ennek köszönhető, hogy a reformáció fellegvárában, Genfben a Reformáció emlékművén ott tekinthetjük meg a magyar Bocskai István szobrát Knox, Farell és a reformáció más nagyjai mellett.Bocskai István 1606. 12. 29-én halt meg Kassán. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

182 éve

1844 – Megszületett szántói Kőrösy József statisztikus, aki sokat tett Budapest közegészségügyének fejlesztéséért.

Eredeti nevén: Hajduska József, 1869-től Kőrösi majd 1875-től Kőrösy, ez utóbbi két változatot egész életében használta. 1896-ban nemesi címet kapott, onnantól használta a szántói nemesi előnevet. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, statisztikusként elméleti és módszertani újításai, az általa bevezetett indexszámítási eljárások nemzetközi hírnevet biztosítottak számára. Gyakorlati statisztikusként Budapest demográfiájával, gazdasági és szociális viszonyaival foglalkozott, emellett sokat tett a főváros közegészségügyi helyzetének fejlesztéséért. 1870-től haláláig a később a Központi Statisztikai Hivatal tagintézményévé vált Fővárosi Statisztikai Hivatal első igazgatója volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Tudomány Magyar

164 éve

1862 – Végrehajtották az első sikeres pasztörizálást.

A folyadékokban található mikroorganizmusok elpusztítására fejlesztette ki Louis Pasteur és Claude Bernard. Az eljárást először 1862. április 20-án hajtották végre sikeresen. A pasztörizálás olyan élelmiszertechnikai módszer, amely elsősorban a folyadék 60-90 °C közötti hirtelen, rövid idejű felmelegítésével, és azt követően gyors lehűtéssel csökkenti a benne lévő mikroorganizmusok számát. A sterilizációval ellentétben a pasztörizáció nem írtja ki az összes mikroorganizmust, csak olyan mennyiségre csökkenti a számukat, ahol már nem képesek fertőzni. Pasztörizációt leginkább az élelmiszeriparban használnak, mivel a sterilizációs eljárások rontják az ételek minőségét, illetve élvezeti értékét. Pasztörizációra többnyire a folyadék forráspontja alatti hőmérsékleteket használnak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Tudomány Technika

137 éve

1889 – Megszületett Adolf Hitler.

Braunau am Inn-ben született, ami akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Német kancellár 1933-tól és Führer (vezér) 1934-től haláláig, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy röviden NSDAP), vezetője. 1925-ben osztrák állampolgárságáról lemondott, német állampolgárságot 1932-ben Braunschweig (ma Alsó-Szászország) tartomány formálisan kinevezett tisztviselőjeként szerzett. Hitler a német történelem leghírhedtebb és legismertebb személye. Németországban az általa megalapított Harmadik Birodalom (1933-1945) nemzetiszocialista diktatúrája alatt valamennyi ellenzéki pártot betiltották, azok tagjait üldözték vagy meggyilkolták. Politikai ellenfeleit, valamint a zsidókat, cigányokat, homoszexuálisokat koncentrációs táborokba záratták. Fajelméleti, szociáldarwinista fejtegetései a mai napig hatással vannak egyes szélsőséges ideológiákra. Kísérlete egy Nagy-Németország létrehozására, először Ausztria annexiójával (Anschluss, 1938), majd Csehszlovákia (1938) és Lengyelország 1939-es lerohanásával a II. világháború kitörésének fő oka volt Európában. Birodalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alatt tartotta a kontinens nagy részét. Kormánya hajtotta végre a holokausztot, melynek során több millióan – főként zsidó, illetve szláv, cigány és más nemzetiségűek – vesztették életüket. Szándéka egy ezer éven át tartó birodalom létrehozására kudarcot vallott, majd a szovjet Vörös Hadsereg által körbevett berlini föld alatti bunkerében öngyilkos lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem

135 éve

1891 – Megszületett Caresse Crosby, a modern melltartó feltalálója.

Lánynevén: Mary Phelps Jacob1914-ben kapta meg a szabadalmat modern melltartójára. Az újítása az volt, hogy “a mellek ketté választódjanak”. Előtte a fehérneműk kényelmetlenek voltak, halcsontot, acél rudakat tartalmaztak. Az új melltartó szövetből készült és követte viselőjének testfelépítését. Az I.világháború alatt a melltartó tervezés népszerűvé vált, amikor az amerikai kormány azt kérte, hogy a nők hagyják abba a fűzők vásárlását a fém megőrzésének érdekében. Szabadalmát a Warner Brothers Corset Company-nak adta el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Érdekes Nő Alkotás

118 éve

1908 – Megszületett Kovács Béla kisgazdapárti politikus, földművelésügyi miniszter.

A Tildy Zoltán- és Nagy Ferenc-kormány, majd Nagy Imre második és harmadik kormányának földművelésügyi minisztere.1947-ben a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba szállították, és évekig ismeretlen helyen tartották fogva. Ez az esemény kijózanítólag hatott számos magyar politikusra, akik előtte még bíztak a magyar politikai rendszer demokratikus úton maradásában, mások számára pedig bizonyítékot jelentett a kommunista egyeduralom bekövetkeztére. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

111 éve

1915 – Megszületett Szeleczky Zita színésznő (Leányvásár; Szegény gazdagok, Fekete gyémántok, Gül baba).

Budapest, 1915. április 20. – Érd, 1999. július 12. 1936-tól 1944-ig 26 magyar és egy olasz?magyar film női főszerepét alakította, számos színdarabban játszott. A budapesti A Reggel című napilap 1945. április 16-án azt közölte, hogy Sopronban öngyilkos lett, valójában elhagyta az országot. A Népbíróság elítélte háborús magatartása miatt, egyebek közt annak vádjával, hogy a harcok idején elszavalt a rádióban egy, az oroszok elleni védekezésre buzdító Petőfi-verset. Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat s fellépett emigráns német színházak előadásain is. 1962-ben az USA-ba költözött. 1949-1974 között a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival. 1998 őszén hazatelepült, Érden élt. 1999. július 12-én halt meg. Végakaratának megfelelően Nekézsenyben, a családi sírkertben helyezték örök nyugalomra. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Film/Média Nő Magyar Színház

96 éve

1930 – Megszületett Zsoldos Péter sci-fi-író és zeneszerző.

A Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán végzett 1956-ban, megkapta zenetanári és kóruskarnagyi diplomáját. A Magyar Rádióban lett zenei szerkesztő-riporter, közben 1963-tól 1967-ig a bölcsészkaron pszichológiát tanult. A tudományos-fantasztikus irodalommal 1957 után kezdett foglalkozni. 1998-ban az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata megalapította a Zsoldos Péter Díjat, amellyel évente a magyar tudományos-fantasztikus irodalom, később a teljes hazai fantasztikum kiemelkedő alkotásait díjazzák. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Magyar

34 éve

1992 – Meghalt Eörsi Gyula állami díjas jogász, akadémikus.

Iskolateremtő személyiség volt a magyar polgári jogban, tudományos eredményeit világszerte elismerték és nagyra értékelték. Munkásságának középpontjában a polgári jog lényeges, általános kérdései álltak; jelentős monográfiákban dolgozta fel a tulajdonjog, a polgári jogi szerződés és az összehasonlító polgári jog alapvető problémáit. 1978-1984. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

176 éve

1850 – Megszületett Daniel Chester French amerikai szobrász, Abraham Lincoln ülő márványszobrának készítője.

French elsősorban történelmi tárgyú szobrokat készített. Első munkája a concordi csata századik évfordulójára, 1875-ben készült A polgárőr (The Minute Man) című szobra volt. 1922-ben a washingtoni Lincoln Memorialban felavatták hatalmas, Lincoln ülő alakját ábrázoló márványszobrát. Főleg dekoratív jellegű műveket alkotott: a washingtoni Capitolium díszítésének egy része, a bostoni posta szobrai fűződnek a nevéhez. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás

106 éve

1920 – Megkezdődött a hetedik újkori Nyári Olimpia Atwerpenben.

Miután 1916-ban Berlinben az I. világháború miatt elmaradt a hatodik újkori Olimpia, a sorozat 1920-ban Atwerpenben folytatódott. A rendezést még 1912-ben Budapestnek ítélte a NOB, de a háborúban vesztes oldalon álló Magyarország helyett végül Belgium rendezhette a játékokat. A vesztes központi hatalmak országainak sportolói nem is vehettek részt ezen az Olimpián, de így is 29 nemzet 2543 férfi és 64 női sportolója 21 sportágban 152 aranyéremért küzdött. Furcsa módon épp ezen a kirekesztő, nem túl békés Olimpián jelent meg először az ötkarikás olimpiai zászló, itt röptettek először békegalambokat, és itt tettek először olimpiai esküt a résztvevő sportolók. Az antwerpeni, rendezés tekintetében kudarcnak ítélhető Olimpia főhőse a finn csodafutó, Paavo Nurmi lett három aranyéremmel. Rajta kívül az olasz Nadi Nadio vívónak jártak csodájára, aki az újkori olimpiák történetében elsőként gyűjtött össze egy játék alatt öt aranyérmet: kettőt egyéniben, hármat csapatban. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Sport

103 éve

1923 – Meghalt Kazay Endre gyógyszerész és szakíró, az első magyar nyelvű gyógyszerészeti gyűjtemény összeállítója.

Nagybánya, 1876. november 10. - Vértesacsa, 1923. április 20. Négykötetes Gyógyszerészi lexikont szerkesztett és adott ki Nagybányán, 1900-ban. Kémiával, csillagászattal, meteorológiával, zeneesztétikával, irodalommal, fizikai eszközök szerkesztésével, címertannal, antropológiával, geológiával, pirotechnikával is foglalkozó polihisztor volt. Cikkei jelentek meg a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Gyógyszerészi Közlönyben, a Magyar Chemiai Folyóiratban, az Időjárásban, a Természettudományi Közleményekben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Alkotás Magyar

71 éve

1955 – A Nagy Imre-kormány felmentése után Hegedűs András új kormányt alakított.

A minisztertanács elnökeként 1956. 10. 23-ig töltötte be tisztségét. 1941-ben elnyerte a Turul Szövetség parasztfiatalok továbbtanulását támogató ösztöndíját és bekerült a budapesti Bolyai-kollégiumba, egyidejűleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. 1942-ben belépett az illegális kommunista pártba, aktívan részt vett a baloldali ifjúsági csoportosulások tevékenységében. 1943-ban a párt megbízásából megszervezte az egyetemista tagozatot és az illegális pártlap kiadásában is részt vett. 1944. augusztusában letartóztatták és két évi fegyházbüntetésre ítélték, de novemberben megszökött és a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának, valamint az újjászervezett kommunista párt (KP) tagja lett. 1945. januárjában a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) vidéki titkáraként, majd Zemplén és Sopron vármegyében a földreform miniszteri biztosaként, azután a MADISZ országos szervezőtitkáraként működött. 1946-ban, a pártfőiskolai tanfolyam elvégzése után, visszakerült a MADISZ Központi Vezetőségébe. 1947. februárjában teljes jogú képviselőként bekerült a parlamentbe, majd az agrárkérdés szakreferenseként Gerő Ernő vette maga mellé, részt vett a KP szövetkezeti politikai osztályának megszervezésében, amelynek helyettes vezetője, majd 1950. nyarán vezetője lett. Kinevezték az összevont mezőgazdasági és szövetkezetpolitikai osztály vezetőjévé, tagja lett a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, póttagja a Szervező Bizottságának, valamint megválasztották a KV titkárává. 1951-ben bekerült az MDP Politikai Bizottságába is, kinevezték földművelésügyi miniszterhelyettessé. Legfőbb felelőse lett az iparfejlesztésnek alárendelt agrárpolitika és az erőszakos téeszesítés első hullámának. 1952-ben az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumának, majd az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának élére került. Rákosi részleges bukása után, 1953. júliusában Nagy Imre kormányában a minisztertanács első elnökhelyettesi tisztségét kapta meg. 1955. 04. 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, és az új kormány megalakításával Hegedűs Andrást bízta meg. Rákosi és csoportja hűséges híveként és lekötelezettjeként támogatta Nagy Imre minden tisztségtől való megfosztását és teljes elszigetelését. Májusban kormánya aláírta Magyarország csatlakozását a "testvéri szocialista országok" közötti katonai egyezményhez, a Varsói Szerződéshez, amellyel törvényesítette a szovjet csapatok tartózkodását az országban. Júliusban rendelkezést adott ki a beszolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés megszigorításáról. A parasztság és a munkásság helyzetének romlása mellett néhány pozitív változás is bekövetkezett: decemberben Magyarország az ENSZ tagállama lett, megkezdődött a Jugoszláviához fűződő viszony javítása. Az 1956. 10. 23-i forradalom után adta át a miniszterelnöki tisztséget, de a szovjet csapatok behívásának felelősségét magára vállalta. Október 28-án családjával együtt Moszkvába menekült. 1957-ben kizárták a pártból, az emigrációban egyre inkább eltávolodott a politikától és a szociológia felé fordult. 1958-ban visszatért Budapestre, munkatársa lett az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének és a pártba is visszavették. 1961-től a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, 1963-ban - miután megszerezte a közgazdasági-tudományok kandidátusa fokozatot - az általa megszervezett MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába való bevonulása ellen tiltakozott, így revizionista nézetei miatt leváltották, egyidejűleg eltávolították a közgazdaság-tudományi egyetemi tanszékéről és publikációs tilalom alá helyezték. 1973-ban ismét kizárták a pártból a bürokratikus pártállamot bíráló tanulmányai miatt. Saját életútjáról kemény kritikával és önkritikával írt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

30 éve

1996 – Meghalt Christopher Robin Milne, az igazi "Róbert Gida".

Alan Alexander Milne meséjében a Micimackó gazdája volt. A szerző fiáról és játékállatai kalandjairól kezdet el írni rövid történeteket. Christopher Robin 1921. augusztus 21-én, az első születésnapjára kapott egy játékmackót apjától, amit Edward névre keresztelt. A kisfiú és a maci elválaszthatatlanok voltak. 5 éves korában Christopher Robin látogatást tett a londoni állatkertben, és ott annyira elbűvölte a Winnie névre keresztelt feketemedve, hogy saját mackóját is átkeresztelte. A regény többi figuráját is plüssállatok ihlették: Füles 1921-ben karácsonyi ajándék, Malacka egy szomszéd ajándéka volt, míg Kangát és Zsebibabát 1925-ben kapta Christopher Robin. Micimackó sikereit mégis ő dolgozta fel a legnehezebben. Christopher 1975-ben megírta A „Róbert Gida emlékei: a Milne-ház és lakói” című önéletrajzi regényt, amelyben feltárja apjával való kapcsolatát is. Visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy az apja, aki ezeket a csodálatos történeteket írta Micimackóról, a fia számára mindig megközelíthetetlen volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom

23 éve

2003 – Meghalt Platthy György festő, művészetpedagógus.

Ungváron született. Mesterei: Benkhard Ágost, Csók István, Glatz Oszkár voltak. Rajztanárként és iskolaigazgatóként dolgozott Monoron, Pesterzsébeten, Ungváron és Németbolyon, majd szakfelügyelő volt Egerben és Pécsett. 1956-72 között a pécsi Tanárképző Főiskola rajztanszékének vezetője volt. Pécsett telepedett le. Figurális alkotásokat és tájképeket készített. 1932-től szerepelt műveivel, kezdetben a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, majd a Kárpátaljai Művészeti Egyesület tagjaként. A 60-as évektől a jelentősebb országos rendezvények és a Dunántúli Tárlatok rendszeres résztvevője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar