Május 3.
Irma névnapja

Május 3.

204 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1822 – Sárosfalván megszületett Bittó István, aki 1874-75-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

1843-ban, jogi tanulmányainak befejezése után Moson vármegye tiszteletbeli, 1845-ben tényleges aljegyzője lett. 1847-től főszolgabíró volt Pozsony vármegyében, 1848-49-ben országgyűlési képviselőként a forradalom kormányát követte Debrecenbe, Szegedre és Aradra. 1849. augusztusában Isztambulba menekült, onnan Franciaországba, majd Nagy-Britanniába ment. 1851. végén amnesztiával tért haza Somogy vármegyei birtokára. 1861-ben és 1865-ben a szigetvári választókerület országgyűlési képviselőjévé választották a Felirati Párt programjával. 1869-ben az abrudbányai választókerületet képviselőjeként Deák-párti programmal jutott be a képviselőházba, amelynek másodelnökévé választották, majd 1870-71-ben első alelnöke és a magyar delegáció elnöke lett. 1871. májusától a Lónyay-kormány igazságügy-minisztere, 1872. szeptemberétől 1874. márciusig a képviselőház elnöke volt, majd március 21-én kinevezték miniszterelnökké. Elfogadtatta a választójog szabályozásáról szóló XXXIII. törvénycikket, amely a választói jogosultságot főként az adóhátralékosok kizárásával csökkentette, és változatlanul érvényben maradt 1918-ig. Kormánya kezdeményezésére megalkotta a parlament az első összeférhetetlenségi törvényt. A Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt egyesülésének előkészítésében is jelentős szerepet játszott. 1874-től a Mérsékelt Ellenzék, majd az Egyesült Ellenzék programjával került be a képviselőházba. 1884-ben vonult vissza a politikai élettől és a Kisbirtokosok Földhitelintézetének elnöke lett. Ellenzéki magatartása miatt csak 1899-ben lett a főrendiház tagja. A Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

35 éve

1991 – A Nemzetközi Sajtószabadság Napja

1991 május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Az ENSZ ekkor ezt a napot nyilvánította A nemzetközi sajtószabadság napjává. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.A sajtószabadságot először a francia Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozatában deklarálták, állampolgári jogként az 1791. évi francia alkotmány rögzítette, azután került be más országok alkotmányába. Magyarországon az 1848. évi XVIII. tc. törölte el a cenzúrát és nyilvánította ki a sajtószabadságot. (Március 15-e a Magyar Sajtó Napja is.) Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

Anyák napja

Magyarországon május első vasárnapja. Az ókori Görögországban már ünnepelték Rheát, az istenek anyját. Ehhez fűződik az első olyan alkalom, amikor az anyaságról megemlékeztek. Angliában, 1600-as években, a húsvétot követő 4. vasárnap ünnepelték Máriát, Jézus anyját és ezzel együtt az édesanyákat is. Akik távol dolgoztak, szabadnapot kaptak, hogy hazalátogathassanak édesanyjukhoz. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni, május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Az ünnep népszerű lett, amikor virág és ajándékkereskedők kezdték reklámozni. Amikor Jarvisban tudatosult, hogy az általa indított Anyák Fesztiválja mennyire elüzletesedik, minden eszközzel megpróbálta ezt megakadályozni. Tüntetést rendezett, tiltakozott, még azt is kijelentette, hogy megbánta, hogy elindította a kezdeményezést. 85 éves korában, egyedül halt meg, anélkül, hogy valaha is megtapasztalhatta volna az anyaság érzését. Az egész életét az Anyák napjára áldozta. Először Woodrow Wilson amerikai elnök tette hivatalos ünneppé. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Az ünnepet mai napig különböző időpontokban tartják világszerte, főleg májusban. Gyakran kapcsolódik a helyi mondakörhöz, vallásokhoz. Több mutatása

Teljes esemény 1

Ünnep

406 éve

1620 – Megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költő, politikus, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.

Horvátul: Nikola Zrinski. Korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt. Korán árvaságra jutott, ezért öccsével együtt Pázmány Péter és Sennyei István gyámsága alá kerültek. 1628. és 1634. között a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1636-ban itáliai utazást tett, amelynek során VIII. Orbán pápa is fogadta Rómában. 1641-ben megosztoztak öccsével a családi vagyonon, Zrínyi Miklósnak a muraközi, Péternek a tengermelléki rész jutott. 1642-től 1644-ig harcolt a harmincéves háborúban a svédek ellen Morvaországban és Sziléziában, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen a Felvidéken. 1645-től Zala vármegye főispánja, 1646-ban generális lett, 1647-ben bánná nevezték ki. 1648-ban készült el fő költői műve, a "Szigeti veszedelem", amelyben dédapja hősies helytállását énekelte meg. 1646-ban írta a "Tábori kis trakta", 1650. és 1653. között a "Vitéz hadnagy" című művét. Mivel Bécs nem támogatta politikai elképzeléseit, Velencével és Firenzével épített ki kapcsolatokat. 1660-63-ban "Az török Afium ellen való orvosság" című művét írta meg. 1661. nyarán megkezdte a Muraköz védelmét szolgáló Újzrínyivár építését a bécsi udvar tiltakozása ellenére, 1662-ban gróf R. Montecuccoli császári hadvezért támadta vitairataiban katonai sikertelenségei miatt. 1663-ban elkészítette politikai végrendeletét irodalmi levél formájában, ekkor már külföldön is ismert, nagy tekintélyű hadvezérnek és politikusnak számított. Kinevezték a török ellen harcoló csapatok főparancsnokává, sikeresen harcolt a Duna és Mura mentén, azonban a vele szemben egyre bizalmatlanabb bécsi udvar leváltotta tisztségéről. 1664. januárjában ennek ellenére megindította téli hadjáratait, átmenetileg sikerült elfoglalnia Babócsát, Berzencét, Szigetvárt és Pécset, majd a törökök számára rendkívüli fontosságú eszéki hidat is felgyújtotta, elfoglalta Segesdet. Április végén megkezdte Kanizsa ostromát, amelyhez nem kapott segítséget, így júniusban kénytelen volt visszavonulni. Közben a török fősereg hozzákezdett Újzrínyivár ostromához, amelynek elfoglalását és felrobbantását az ide felvonult Montecuccoli tétlenül nézte végig. A vasvári béke után világosan látta, hogy a magyar rendiség addig elért vívmányait csak a belső erők rendezésével és a szomszédos országok támogatásával lehet megvédeni a bécsi udvar támadásaival szemben, ezért az összeesküvési terveket szövögető rendi vezetőket is próbálta ebben az irányban befolyásolni. Eközben halt meg máig tisztázatlan körülmények között: vadászat alkalmával egy sebesült vadkan áldozatául esett a Csáktornya melletti erdőben. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Irodalom Alkotás Magyar

130 éve

1896 – Budapesten Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a "kisföldalattit".

A világ első földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg 1863. január 10-én. A budapesti volt az európai kontinensen az első. Valamint Európában az első olyan földalatti vasút volt, amihez nem tartozott külön mozdony, hanem az első kocsiban volt egyben a motor is, a londonit külön gőzmozdony mozgatta. A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes Technika Magyar

116 éve

1910 – Munkavégzés közben meghalt Howard Taylor Ricketts amerikai patológus, a kiütéses tífuszt okozó baktériumok felfedezője.

A nevét viselő Rickettsia baktériumcsaládot fedezte fel. A rickettsiosis néven ismert fertőző betegségek, például a kiütéses tífusz okozója is ezekhez a baktériumokhoz köthető. Ricketts az általa tanulmányozott betegségekkel fertőződött meg, miközben igyekezett megérteni a fertőzések terjedését. 1910-ben halt meg a tudományos kutatások közben, amikor a foltos lázzal (Rocky Mountain spotted fever) foglalkozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány

79 éve

1947 – Megszületett Gór Nagy Mária színművésznő.

Cegléden született. 1984-ben megalapította Magyarországon az első magán színésziskolát, a Gór Nagy Mária Színitanodát. Pályafutását 1969-ben a Nemzeti Színháznál kezdte, 1970. óta a Thália Színház tagja. 1986-ban Thália-emlékgyűrűt kapott. Szerepeiből: Gizus (Tersánszky: Kakuk Marci), Ruth Kelly (Chase: Barátom, Harvey). Ismertebb filmjei: Hamis a baba; A Pogány madonna; Mese habbal; Régi idök focija; Hazai pálya; TV a város szélén. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Alkotás Magyar

557 éve

1469 – Megszületett Niccolo Machiavelli, itáliai politikus, író (A fejedelem), aki az államhatalomról írt korát megelőzően.

Könyveket gyűjtött és mindent elolvasott. Tanácsot adott korának szinte minden vezetőjének. Az A fejedelem című művét az állam feladatairól írta. Szerinte az uralkodónak a hatalmat mindenáron meg kell szereznie, ha lehet erkölcsös úton, de nem szabad visszarettennie más eszközöktől sem. Elveti az Isten kegyelméből való uralkodás elvét, az államot a realitásokkal számolva, a vágyakat, a célokat, lehetőségeket, kilátásokat, fogyatékosságokat és hibákat figyelembe véve kell kormányozni. Szerinte minden rátermett férfi, aki a felsorolt realitásokkal számol, az bármilyen államot elkormányozhat. A hadseregnek nem lehet karhatalmi szerepe, a belső békét nem lehet fegyverrel tartósan biztosítani, ahhoz az alattvalók, a polgárok többségének egyetértése szükséges. Firenze története című krónika az első történelmi véleményírás, amiben a történelmet a politikai cselekvés iskolájaként fogja fel. Az A mandragóra című színműve az első modern európai jellemkomédia, amiben kifigurázta még saját tételét is, amely szerint "a cél szentesíti az eszközt". Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Irodalom

276 éve

1750 – Megszületett Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője.

Gróf Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál vállalt titkári állást. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Az 1790–91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Később a francia forradalom eszméi felé fordult. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt. Követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját, a sajtószabadságot, a polgári állam létrehozását. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1792-ben a budai királyi kamara titkára lett. 1793-ban a latin nyelvre lefordított jakobinus alkotmányt terjesztette. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik tagját. 1794 augusztusában elfogták, majd halálra ítélték.Budán utca van róla elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

128 éve

1898 – Megszületett Golda Meir izraeli Mapai-politikus, aki Izrael miniszterelnök-asszonya volt.

Eredeti nevén: G. Meyerson, szül. Marbowitsch Kijevben született. 1969-től 1974-ig volt kormányfő. Az Amerikai Egyesült Államokban nőtt fel, 1921-ben vándorolt ki férjével együtt Palesztinába, ahol a Hisztadrutban - az izraeli szakszervezetben - tevékenykedett. Politikai pályafutása alatt, 1949-től 1974-ig a Mapai - a Munkapárt - képviselője volt a parlamentben. 1956-ig a szociális miniszteri, 1969-ig a külügyminiszteri tisztséget töltötte be. Levi Eskol halála után, 1969. 03. 07-én alakított kormányt. 1974. 04. 11-én - az Egyiptom és Szíria által Izrael ellen folytatott háború vitelét ért bírálatok miatt - lemondott a miniszterelnöki posztról. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Nő

74 éve

1952 – Meghalt Csanády György költő, újságíró, rádiórendező, a Székely himnusz szövegének írója.

1921-ben írta a Mihalik Kálmán által megzenésített későbbi Székely himnusz szövegét.A szerzők szándéka nem az volt, hogy himnuszt alkossanak a székely népnek. Csanády a verset 1921-ben írta, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SzEFHE) "májusi nagyáldozat" névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem is tartalmazta a "himnusz" szót, egyszerűen csak "kantátá"-nak nevezték. A zenéjét Mihalik Kálmán leánykarra komponálta. A dalt, több forrás szerint, 1922. május 22-én énekelték először a SzEFHE Aquincumban rendezett találkozóján, a szerző jelenlétében.A dal később Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.1945 után tiltva volt, de bensőséges rendezvényeken, családi ünnepségeken titokban gyakran rázendítettek.A himnuszt a 2009. szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Zene Magyar