119
éve
Technika kategória
107
éve
1919 – Elkezdődött az első megállás nélküli Atlanti-óceán felletti átrepülés.
Sir John William Alcock (Manchester, 1892. november 6. – Cottévrard közelében, 1919. december 18.), angol pilóta és Arthur Whitten Brown (Glasgow, 1886. július 23. – Swansea Wales, 1948. október 2.) brit pilóta, a brit légierő hadnagya 1919. június 15-én indultak útnak a kanadai St. John’s-ból az angol légierőben rendszeresített Vickers Vimy kétmotoros bombázó repülőgépen. Több mutatása
123
éve
1903 – Henry Ford megalapította a Ford Motor Company-t.
Henry Ford, aki a köznapi élet részévé tette az autót, 39 éves koráig kizárólag sikertelen üzleti vállalkozásokat könyvelhetett el. Pedig tehetséges szerelő és órajavító volt, ráadásul már 16 éves korában kidolgozta a sorozatgyártás tervét, de abban az időben még nem volt szükség tömegtermelésre. Első két autóépítő vállalkozása tönkrement, de nem adta fel, 1903-ban megalapította a Ford Motor Company-t. Tehetsége és gyakorlata volt, de pénze nem sok, ám a kedvezőtlen előjelek ellenére nemsokára egyre több befektetőt talált. Autóit először főleg külsős cégekkel gyártatta, eleinte a későbbi rivális Dodge-fivérek is neki dolgoztak. Az első Ford T-modell 1908-ban jelent meg a piacon, nyolc évvel később pedig a többi kocsi átlag 1000 dolláros árával szemben a Fordhoz már 345 dollárért hozzá lehetett jutni. Hogy minél olcsóbb legyen a gyártás, Ford rengeteg hasznos ötlettel rukkolt elő. Elkészítette korának leghatékonyabb gyártósorát, szabványosította és cserélhetővé tette az alkatrészeket, alkalmazottait pedig jól megfizette munkájukért. 1920-ban fiával együtt már 1,2 milliárd dollár volt a vagyona, de őt nem a pénz, csak a munka érdekelte. Magánemberként Ford gyakran adott hangott antiszemita nézeteinek, mégis rendkívül pacifista beállítottságú volt. Az I. világháború kitörésekor például óceánjárót bérelt, hogy Európában személyes közbenjárásával békítse ki a harcoló feleket. Miután ez nem sikerült, gyárát a háború idejére teljesen a hadiipar szolgálatába állította. Sokan felrótták neki, hogy főleg idősebb korára nagyon mereven ragaszkodott a megszokott dolgokhoz, ez pedig hátráltatta a dinamikus fejlődést. A kezdődő hanyatlásnak unokája, ifjabb Henry vetett gátat, aki nagy harcok árán átvette a cég vezetését, miután nagyapja nyolcvan éves korában visszavonult. Négy év elteltével a cég újra virágzott, többek közt néhány tehetséges, fiatal menedzsernek köszönhetően. A cégalapító Henry Ford 85 éves korában halt meg, vagyona nagy része a Ford Alapítvány tulajdonába került. Több mutatása
63
éve
1963 – Útjára indult Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova-Nyikolajeva, az első női űrhajós.
Három napot töltött a Földön kívül.
63
éve
1963 – Három napos útja után visszatért a Földre az első női űrhajós Valentyina Tyereskova.
Teljes nevén: Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova-Nyikolajeva.
63
éve
1963 – Moszkva és Washington között létrejött a "forró drót", vagyis a közvetlen telefonkapcsolat.
Moszkva és Washington megállapodtak, hogy a Kreml és a Fehér Ház között "forró drótot", azaz állandó, közvetlen telefonkapcsolatot hoznak létre. Több mutatása
23
éve
2003 – Díszdoktorrá avatták a Debreceni Egyetemen Oláh Györgyöt, a magyar származású, Nobel-díjas kémikust.
Oláh György a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1949-ben kapta meg Ph.D. fokozatát, 1954-ben pedig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese lett. Tudományos munkája során elsősorban fluorkémiai kutatásokkal foglalkozott, 1956. után ugyanezt a témát folytatta Kanadában, majd az Egyesült Államokban is. A kémiai Nobel-díjat 1994-ben ítélte neki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, a kénsavnál sok milliószor erősebb, úgynevezett szupersavak felfedezéséért, amelyek lehetővé tették a kémiai iparnak, hogy nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékeket állíthassanak elő. Oláh Györgynek több mint 1000 tudományos közleménye és számos könyve is megjelent, továbbá több mint 100 szabadalommal büszkélkedhet. Oláh György jelenleg is a Dél-Kaliforniai Egyetem Loker Szénhidrogén Kutató Intézetében dolgozik, melynek 1991. óta igazgatója. Több mutatása
78
éve
72
éve
1954 – Meghalt Gideon Sundback, aki kifejlesztette a ma használatos cipzárt.
Sundback svéd-amerikai mérnök Whitcomb L. Judson cipzárját fejlesztette és tökéletesítette az által, hogy megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit. Gideon Sundbäck Jönköping, Svédország, 1880. április 24. – Meadville, Pennsylvania állam, Amerikai Egyesült Államok, 1954. június 21. Több mutatása
192
éve