Technika kategória
130
éve
100
éve
1926 – Párizsban meghalt Szilárd (Steiner) Béla, kémikus.
Szilárd Béla 1905-ben doktorált a budapesti tudományegyetem gyógyszerészeti szakán. 1907-től ösztöndíjjal a Sorbonne-on tanult tovább, és közben Madame Curie asszisztenseként dolgozott. 1912-ben önálló kutatólaboratóriumot rendezett be Párizsban. Pár évig Londonban és Madridban is dolgozott, majd 1920-tól újra Párizsban folytatta kísérleteit. 1925-ben megkapta a Becsületrend lovagja címet. Több száz találmány és szabadalom fűződik a nevéhez, foglalkozott többek között fotokémiával, a radioaktív sugárzás biológiai hatásaival, radioaktív gyógyszerekkel és kolloidokkal. Hagyatékát a budapesti Műegyetem levéltára és az MTA Kézirattára őrzi. Több mutatása
127
éve
1899 – Megszületett Békésy György, magyar származású, Nobel-díjas biofizikus, akusztikus.
Budapesten született. Diplomata édesapjának köszönhetően már kora gyermekéveitől több országban végezte tanulmányait Békésy György, de fizikai doktorátusát Magyarországon, a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. Ezt követően a Posta Kísérleti Állomáson hallással kapcsolatos kutatásokat végzett, konkrétan a telefonmembrán és a dobhártya-preparátum összehasonlító vizsgálata keltette fel érdeklődését az akusztika iránt. A harmincas években Békésy készítette el a Magyar Rádió stúdióinak akusztikai terveit. A hallás biofizikai problémáit kutatva rengeteg adatot gyűjtött arról, hogy hogyan és mit válaszolnak a fül csigájában elhelyezkedő érzékelő sejtek a fizikai ingerek hatására. 1946-tól külföldön dolgozott, többek közt Stockholmban, a Harvard Egyetemen és a Hawaii Egyetemen. Kutatómunkáját és eredményeit 1961-ben jutalmazták élettani-orvosi Nobel-díjjal, az elsimerést "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" kapta. Mindemellett számos egyetem díszdoktora is volt, és nemzetközileg elismert szakértőként tartották számon a közép-amerikai indián kultúrák területén is. Élete utolsó éveitben súlyos betegségekkel küzdött, emiatt már nem tudott hazalátogatni Magyarországra. Nem sokkal 73. születésnapja után Honoluluban halt meg. Több mutatása
151
éve
61
éve
1965 – Edward White végrehajtotta az első amerikai űrsétát.
Edward White, a Gemini–4 űrhajósa 20 percet tölt kint az űrben, két hónappal az első szovjet űrséta után, amit Alekszej Leonov tett.
243
éve
1783 – Joseph és Jacques Montgolfier nyilvánosan bemutatták hőlégballonjukat.
A két testvér lakóhelyükön, a Lyon melletti Annonay kisváros piacterén, a legfőbb városi előljárók és hatalmas nézősereg jelenlétében hőlégballont engedtek a levegőbe. Már 1782 során elkészült egy kocka alakú szerkezetet, amit először vízgőzzel, majd füsttel kíséreltek meg felemelni, apróbb sikerekkel. A fő problémát a léggömb felemelése jelentette, mivel a füst lehűlt, és visszazuhant a földre. A Montgolfier-fivérek találták ki, hogy léggömbjük folyamatos melegítéssel hosszabb ideig is a levegőben tartható. Így született meg a hőlégballon terve, mely először 1782 decemberében szállt a magasba. 1783 júniusában a lenvászonból készült, papírral burkolt és kenderhálóval körbefont személyzet nélküli ballon mintegy 1500 méter magasban 17 percig lebegett, majd a felszállás helyétől kb 2 kilométerre leereszkedett. Több mutatása
242
éve
1784 – Első alkalommal repült nő hőlégbalonnal. A francia Élisabeth Thible 26 éves volt és a repüléshez Minerva római istennőnek volt öltözve.
Teljes nevén: Marie Élisabeth Thible. Amikor a ballon elemelkedett a földtől, Thible – római Minerva istennőnek öltözve – és Fleurant két duettet énekelt Monsigny La Belle Arsène című, akkoriban ünnepelt operájából. A repülés 45 percig tartott, mintegy 4 kilométert tett meg, és a becslések szerint elérte az 1500 méteres magasságot. Az eseményt III. Gusztáv svéd király is végignézte, akinek tiszteletére a ballont elnevezték. A leszállás során Thible kificamította a bokáját. Fleurant a repülés sikerét Thible érdemének tulajdonította. Több mutatása
130
éve
40
éve
1986 – Hosszú szünet után újra megindult a Budavári Sikló.
Az eredetileg gőzüzemű Siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. A terveket Wohlfahrt Henrik készítette. 1870. március 2-án avatták fel; Európában második ilyen szerkezetként. A Várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés – addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el. Épen maradt az alsó épület és a gőzgép, de a helyreállítás helyett a BSZKRT 1948-49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani; ezért üzeme szünetelt az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig. Ezidő alatt több elképzelés is napvilágot látott: 1962-ben építeni akarták, a következő évben mozgólépcsőt építettek volna helyette, 1965-ben ismét felújitani kívánták, majd szóba sem került. Ezután megalakult az ún. ?Sikló Bizottság?, melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága 1968-ban jóvá is hagyott, de 1972-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, majd újabb 6 év szünet. 1978-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy ?társadalmi munkában készült terv? alapján a BKV-ra bízták. 1975. április 4-től az átadásig Ikarus 211-es típusú autóbuszokkal pótolták. Ezek a buszok a Clark Ádám tér és a Budavári Palota között jártak "V" jelzéssel. A Siklót hosszas várakozás után 1986. június 4-én nyitották meg ismét. Több mutatása
21
éve