64
éve
Technika kategória
94
éve
1932 – Meghalt Endresz György, az első magyar aki átrepülte az Atlanti-óceánt.
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. Több mutatása
243
éve
198
éve
1828 – Megszületett Albrecht von Graefe német szemorvos, a modern szemészet első megalapítója.
Doktor Graefe kiváló módszert dolgozott ki a szürkehályog eltávolítására, illetve a kancsalság operálására. Ő vezette be a Helmholz által szerkesztett szemtükröt a gyakorlati szemészetbe. Több mutatása
96
éve
1930 – Az első Zeppelin léghajó átszelve az óceánt Sevillából megérkezett a brazíliai pernambucói légikikötőbe.
Ez volt az első Atlanti-óceánt átszelő utasszállító léghajó, amelyet a német Ferdinand Zeppelin gróf szerkesztett 1900-ban. Sevillából indult, és hatvan óra után elért Brazíliába. A merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajót, a magyar Schwartz Dávid találta fel. Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg Zeppelin gróf. Több mutatása
174
éve
1852 – Megszületett Jalsoviczky Géza, aki a Magyar Általános Gépgyár Rt.-t alapította.
Az Rt. Az első világháború idején motorokat, automobilokat és repülőgépeket gyártott. Jalsoviczkyt a papírgyártás kérdése is foglalkoztatta, erről szóló értekezését Papírgyártás címmel írta meg. Másik munkája A gőzgépek szerkezete és kezelése. Több mutatása
178
éve
1848 – Megszületett Otto Lilienthal német mérnök, a vitorlázórepülés úttörője.
1889-ben könyvet írt A madarak repülése, mint a repülés művészetének alapja címmel. 1891-ben huszonöt métert siklott saját gyártmányú repülőjével. Különböző siklógépeivel több, mint kétezer repülést végzett. Utolsó repülése során, amelyet egy kétfedeles siklógéppel hajtott végre, lezuhant. "Áldozatok nélkül pedig nem megy" - így örökítette meg a szájhagyomány Lilienthal utolsó szavait. Több mutatása
1
éve
2025 – Meghalt Bartha Lajos történész, könyvtáros, akinek szakterülete a csillagászat volt.
A kilencvenes évekig többnyire ifj. Bartha Lajos néven szerepelt. Foglalkozott csillagászattörténettel és a területhez kapcsolódó térképészeti, néprajzi vonatkozásokkal, illetve csillagászati műszerek technikatörténeti vonatkozásaival is. A Meteor folyóirat alapítója. Több mutatása
207
éve
1819 – Először szelte át gőzhajó az Atlanti-óceánt.
A hajó Robert Fulton "Savannah" nevű, 3 árbócos vitorlása volt. 1819. május 24-én indult az amerikai Georgiában lévő Savannah városából, majd 27 nappal később érkezett az angliai Liverpoolba. Az út nagy részét vitorláival tette meg, a 90 lóerős gőzgépet csak kisegítőként használták, mivel nem tudott annyi tüzelőanyagot szállítani, amely elég lett volna a csak gőzgéppel való átkeléshez. A gőzgépet út során 85 órán keresztül használták. Ezután 19 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb gőzgéppel hajtott hajó keljen át az Atlanti-óceánon. Több mutatása
143
éve