72
éve
Technika kategória
71
éve
1955 – Megszületett Tim Berners-Lee informatikus, a világháló (www) kifejlesztője.
Teljes nevén: Sir Timothy John "Tim" Berners-Lee, KBE, (TimBL vagy TBL) A CERN keretében Robert Cailliau-val a Világháló (World Wide Web) pontosabban a HTML, a HTTP és több hasonló protokoll kifejlesztője. A World Wide Web Consortium (W3C) alapítója és igazgatója, azé a cégé, mely a Web további fejlődését irányítja. Az első weblap, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársaként készített (és általában is az első) a http://info.cern.ch/ volt. Ez az oldal először 1991. augusztus 6-án került ki, és arról szólt, hogy mi az a Világháló, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább. Az első weblap archivált változata A CERN blogja magyarul is 2004. január 3-án Timothy John Berners-Lee a második legmagasabb lovagi rangot kapta meg, és a neve elé a "Sir"-t. Ezt a rangot az "internet globális kiteljesedéséért tett erőfeszítéseiért" érdemelte ki, és csak brit állampolgár kaphatja meg, amit megőrzött annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban él. Több mutatása
70
éve
107
éve
258
éve
1768 – Megszületett az angol Samuel Slater, akinek Amerika a textilipar megalapítását köszönheti.
Sam Slater fiatalon rákényszerült, hogy munkába álljon, harisnyagyártó-inasként az első vízerővel hajtott fonógyárban az első fonógép mellett. Munkaadói kitanították a szakma minden trükkjére a szorgalmas fiút, de mire végzett, Nagy-Britanniában már telített volt a textilipar. Az Egyesült Államokba készült, bár a brit kormány annyira őrizte a textilgyártás titkát, hogy a szakképzett munkásoknak megtiltotta a kivándorlást. Slater mégis kijutott, fejében a gyár minden apró részletével. New Yorkban Moses Brown gyárában kezdte megépíteni emlékezetből, saját kezűleg az angol típusú első amerikai gyapotfonógépet. A hatékony masina egy év alatt készült el, utána viszont Pawtucketben Brownnal alapított gyáruk termékei villámgyorsan telítették az amerikai piacot. Slater nemsoká megalapította saját vállaltát, és ezzel együtt megteremtette az amerikai textilipart. Slater vagyona az 1800-as évek első felében meghaladta a másfél millió dollárt, halála után fiai vitték tovább sikeresen az üzletet. Több mutatása
245
éve
1781 – Megszületett George Stephenson angol gépészmérnök, a gőzmozdonyos vontatás tökéletesítője.
Gőzmozdonyának nyomtáva 1435 mm (4 láb 8½ hüvelyk) volt, ami a mai normál nyomtáv szabványa. A világ vasúthálózatainak több mint 60%-a ezt alkalmazza. Több mutatása
111
éve
1915 – Megszületett Les Paul amerikai dzsesszgitáros, az elektromos gitár egyik kifejlesztője.
Eredeti nevén: Lester William Polsfuss
83
éve
1943 – Bíró László József Argentínában szabadalmaztatta a golyóstollat.
A véglegesített technológiájú, ma is használt változatot szabadalmaztatta. A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, például az U.S.A. hadserege 20000 darabot rendelt. A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártás tette lehetővé. A tollbetét ha kifogy, azt eldobjuk, házilag nem lehet tintával újratölteni, mivel a viszkózus tintának a tartályba juttatását speciális, nagysebességű centrifugálással végzik. Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig sokmindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára is itt kapott szabadalmat 1943-ban. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja. Több mutatása
110
éve
1916 – Meghalt Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő, mélyfúrási szakértő, artézi kutak építője, aki az Országház talajvizsgálatait végezte.
Hódmezővásárhely volt az első város, amely ártézi kutat fúratott magának (1880), később több alföldi város követte a sorban (Békéscsaba, Mezőtúr, Nagyszalonta, Szarvas, Szeged, Szentes). Zsigmondy elismert tekintéllyé vált talajfúrások terén, nem csak kutak esetében. Ő oldotta meg az 500 méternél mélyebb fúrások technikai problémáit. Dolgozott Szeged árvíz utáni újjáépítésekor végzett talajvizsgálatokon, 1890-ben Mátranovákon szénkutató fúrást végzett, ő végezte az Országház talajvizsgálatait is. Több mutatása
54
éve