★ Kiemelt esemény
Június 10.
83
éve
421
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1605 – Moszkvában cárrá koronázták az ál-Dimitrijt, aki IV. (Rettegett) Iván fiának adta ki magát.
IV. Iván özvegye nyilvánosan elismerte fiának. Az ál-Dimitrij már 1603-ban előkerült - Borisz Godunov cár uralkodása idején -, ami polgárháborúhoz vezetett. Lengyelország, Oroszország régi ellensége is támogatta az ál-Dimitrijt, valamint Borisz Godunov halála után Moszkvában a bojárok felkelést robbantottak ki mellette. Dimitrij Lengyelország utasításaitól függött, ami a nép bizalmatlanságához vezetett. Az Orosz Birodalmat figyelmen kívül hagyta, hogy megvalósítsa a lengyel elképzeléseket. Amikor önállóan próbált kormányozni, a lengyelekkel került ellentétbe, Oroszország belpolitikai helyzete is zavarossá vált. Dimitrij elleni lázadáshoz vezetett, hogy egy katolikus lengyel nővel kötött házasságot, és az orosz főnemességet a háttérbe szorította. A nemesi felkelés során, 1606. 05. 17-én az ál-Dimitrijt meggyilkolták. Több mutatása
146
éve
1880 – Megszületett Kaffka Margit író, költő (Színek és évek).
Nagykárolyban született. Apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. 1905 feb 17-én ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910-1915 között tanárként dolgozott, közben 1914 aug 18-án Szegeden másodszor is férjhez ment Bauer Ervin gyakorló orvos?biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki. Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Márkus László Kossuth-díjas színész, kiváló művész.
Sokoldalú, rendkívüli tehetségű művész volt, jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. 1945. december 21-én Zilahy Lajos 12. óra című darabjában lépett először színpadra. 1951. november 1-jén a debreceni Csokonai Színház tagja lett. 1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. 1975 őszén jelentkezett betegsége: leukémiában szenvedett. 1982-ben megműtötték, ezután felgyógyult és újra játszott. 1985. december 30-án a szilveszteri tévéműsor felvétele után, öltözőjében hunyt el. Több mutatása
13
éve
2013 – A szecesszió világnapja (Art Nouveau World Day)
2013 óta minden év június 10-én tartott építészeti, kulturális világnap.
207
éve
147
éve
145
éve
1881 – Megszületett Horthy Miklósné, Purgly Magdolna.
Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna (Kürtös, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Több mutatása
131
éve
127
éve
1899 – Megszületett Martyn Ferenc, Kossuth-díjas szobrász, festő, aki a non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt.
Teljes neve: Martyn Ferencz Victor Gaston. Érdemes művész. 1926-1940 között Párizsban élt, tagja volt az Abstraction-Création művészcsoportnak. 1940-1945 között Budapesten, majd haláláig Pécsett élt. Több évtizeden át vezette a dél-dunántúli képzőművészeti életet. A magyar államra hagyományozott műveiből Pécsett (Káptalan u. 6.) állandó múzeumi kiállítás nyílt. A non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt, az 1960-as évektől a sík-geometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a modern magyar szobrászat első kísérletezői közé tartozott. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt. Jelentősek könyvillusztrációi is (Don Quijote, Bovaryné, Joyce). Több mutatása
120
éve
108
éve
1918 – Elsüllyedt a legnagyobb magyar gyártású csatahajó, a Szent István.
Az SMS Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, amelyet Szent Istvánról, az első magyar királyról neveztek el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. 1915-ben állították hadrendbe, első és egyben utolsó harci bevetésére 1918. június 9-én éjjel futott ki egy kötelék tagjaként azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévő tengerzárat. Az olasz Luigi Rizzo korvettkapitány vezette torpedónaszád megtámadja a csatahajót és 500 méterről kilőtte, ami reggelre elsüllyedt. Köszönhetően a gyorsan érkező segítségnek és annak, hogy az Császári és Királyi Haditengerészetnél követelmény volt, hogy a tengerészek tudjanak úszni, a hajó 1087 főnyi legénységéből sokan megmenekültek - 85 matróz és 4 tiszt vesztette életét. A Szent István egyike annak a kevés hajónak, melyeknek elsüllyesztését filmre vették. A Szent István csatahajó roncsa az iszapba fúródva a Premuda-szigettől 9 mérföldnyire, délre 66 méter mélyen nyugszik. A Szent István csatahajó réz névtáblája és más maradványok a pólai múzeumban láthatók. Több mutatása
105
éve
1921 – Korfun megszületett Fülöp brit herceg, II. Erzsébet brit királynő férje.
Eredeti nevén: Philip, Duke of Edinburgh 1934. óta él Angliában, 1947-ben lemondott a görög és dán trónigényéről, brit állampolgárságot kapott és VI. György királytól megkapta az edinburgh-i hercegi címet. 1957. óta az Egyesült királyság hercege. 1948-tól 1952-ig szárnysegéde volt VI. György királynak, 1952-től kancellárja az Edinburgh-i, majd a Cambridge-i Egyetemnek is, flottatengernagy és légimarsall, a Nemzetközösségi Játékok, a Mezőgazdasági Társaság és a Nemzetközi Természetvédelmi Alap elnöke. 1988-ig a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke is volt. 74 éven keresztül volt II. Erzsébet királynő férje. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Judy Garland, amerikai énekes-színésznő (Óz, a csodák csodája).
Eredeti nevén: Frances Gumm néven Tavasz a Broadwayn; Találkozunk St. Louis-ban; Húsvéti parádé; Ítélet Nürnbergben I-II.; Örökké énekelnék
103
éve
1923 – Megszületett Robert Maxwell brit sajtómágnás, lapkiadó és filmproducer.
A csehszlovákiai Faluszlatinában született, ami ma Ukrajnában található. Eredeti nevén: Ian Ludvik Hoch Kárpátaljai zsidó családból származott, 1939-ben a nácik halálra ítélték, így Bejrúton keresztül Nagy-Britanniába emigrált. A második világháború után a brit Külügyminisztérium német osztályának munkatársaként a sajtó- és kiadványrészleg-vezetője volt. 1949-ben megalapította a "Pergamon Press" kiadóvállalatot. 1981-től a Mirror Group Newspapers Ltd. elnöke volt, a "The Daily Mirror", a "Daily Record", a "Sunday Mail", a "Sunday Mirror", a "The People", a "Sporting Life", a "Sporting Life Weekender", 1986-tól a "China Daily in Europe", 1987-től a "London Daily News", 1988-tól a "Moscow News" (a "Moszkovszkije Novosztyi" angol nyelvű mutációja), a "The European" című hetilap alapítója volt. 1989-ben megvásárolta a "Sphere Books" kiadót, 1990-től a "Magyar Hírlap" kiadója és résztulajdonosa, 1991-ben az "Esti Hírlap" kiadója lett, valamint megalapította a budapesti Maxwell Színes Nyomdát. Az 1960-as években a Munkáspárt képviselőjeként is tevékenykedett, valamint számos film társproducere volt. Baleset következtében halt meg, 1991.11.05-én jelentették be holttestének megtalálását. Spanyolország partjainál zuhant a vízbe "Lady Ghislaine" nevű yachtjának fedélzetéről. A hivatalos jelentés szerint a baleset oka rosszullét volt, de nemhivatalosan homály fedi halálát. A "Maxwell-birodalom" kb. 250 vállalatot tudhatott a magáénak, örökösei nem tudták átlátni Robert Maxwell üzleti machinációit, a birodalom összeomlott, a csőd felé jutott. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Kubala László labdarúgó, aki játszott a magyar, a csehszlovák és a spanyol válogatottban is.
Ismert még Ladislao vagy Ladislav néven is, habár Lászlóként lett anyakönyveztetve. A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Goll Beatrix színésznő, táncosnő, aki 15 évesen ment férjhez.
A második világháború éveiben 7 filmben játszott. 1948-ban elhagyta az országot, és 26 évvel idősebb férjével Svájcban telepedett le, majd hamarosan elváltak. Több mutatása
98
éve
1928 – Arakon megszületett Botka Valéria karnagy, a Magyar Rádió gyermekkórusának megalapítója.
Tanítványa volt Kodály Zoltánnak is. 1954-ben megalapította Csányi Lászlóval a Magyar Rádió gyermekkórusát, amelynek vezetője volt. A kórussal Európa szinte minden országában, az USA-ban, Kanadában és számos alkalommal Japánban is turnézott hatalmas sikerrel.1970-ben az Állami Operaház gyermekkarát szervezte meg és karigazgatója volt 1986-ig. 1966-ban Liszt Ferenc-díjat és 1982-ben SZOT-díjat kapott. Több mutatása
84
éve
1942 – Megszületett Ernyey (Ernyei) Béla színész, író, műsorvezető. (Szeleburdi vakáció).
Osztrák állampolgár. Neve gyakran Ernyei Béla írásmóddal szerepel az interneten és a médiában. Külföldön általában Bela Erny néven szerepel. A televízióban nemcsak színészi, hanem műsorvezetői feladatokra is felkérik. Mind Magyarországon, mind külföldön jelentek meg kis- és nagylemezei. Több mutatása
79
éve
1947 – Megszületett Randy Edelman amerikai zeneszerző (Az utolsó mohikán; A Sárkány - Bruce Lee élete; Ikrek).
Nemzetbiztonság Bt.; Nyakiglove; Beethoven 1-4.; Bérgyilkos a szomszédom; Koponyák; Hat nap, hét éjszaka; Az ördög háromszöge; Sárkányszív; Maszk; Pontiac expedíció; Gettysburg - sorozat Több mutatása
73
éve
1953 – Megszületett Csákányi Eszter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő.
Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Zongorázni és balettezni tanult. 1972-től a Nemzeti Színház stúdiósaként dolgozott, 1975. óta a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. Szerepeiből: Stella (Williams: A vágy villamosa), Stázi (Kálmán: Csárdáskirálynő), Táltos tücsök (Collodi: Pinocchio), Übü mama (Jarry: Übü király), filmjeiből: Ajándék ez a nap, A revizor, Doktor Minorka Vidor nagy napja, Hermelin. Több mutatása
71
éve
71
éve
68
éve
1958 – Megszületett Gulyás Zoltán színész, humorista.
1980-ban a Madách Színházban kezdte a színészi pályáját, játszott a kecskeméti Katona József Színházban, a Centrál Színházban, a Mikroszkóp Színpadon, tagja volt a Vidám Színpadnak. Stand up-estjeivel fellépett a Dumakabaréban is.Dalszövegeket, humoreszkeket, jeleneteket is írt. Gyakori szereplője volt a Gálvölgyi-show című tévéműsornak. gyakori szereplője volt korábban a Gálvölgyi Show-nak. Halála előtt egy évvel vállalt közéleti szereplést, listán jutott be képviselőként a kecskeméti közgyűlésbe. Több mutatása
64
éve
1962 – Megszületett Gina Gershon amerikai színésznő (Cocktail; Vörös zsaru).
Los Angelesben született. Börtön pszicho; Felpörgetve; A bennfentes; Ál/Arc; Showgirls; Törvényre törve
61
éve
1965 – Megszületett Elizabeth Hurley angol színésznő (Szőr Austin Powers 1-2)
Hampshire-ben született. Színészi karrierje mellett Hurley Hugh Granttel megalapította a Simian Films-t, amely a Castle Rock Entertainment része. Hurley a producere a Mickey Blue Eyes című romantikus vígjátéknak, amelynek főszereplői Hugh Grant, Jeanne Tripplehorn és James Caan. Hurley volt első filmjük, az 1996-os Extreme Measures producere is, amelyben Hugh Grantet és Gene Hackmant láthattuk. A cég számos egyéb projektje van a megvalósulás különböző stádiumaiban. A színészet és producerség mellett Hurley az Estee Lauder reklámjaiban is szerepel szerte a világon. Ismertebb filmjei: A bájkeverő; Az 57-es utas; Halálos hajóút; A keresztapus; KicsiKém, Veszett kutyák és angolok Több mutatása
2349
éve
-323 – Meghalt Nagy Sándor hadvezér, Makedónia királya.
Névváltozatok: II. Alexandrosz, III. Sándor, Nagy Sándor, perzsául: Szikandar vagy Iszkander; latinul: Alexander III Magnus. Pontos születési időpontja nem ismert, i. e. 356. július 20. és július 30. között.Hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Több mutatása
836
éve
1190 – Folyóba fulladt Barbarossa Frigyes német császár.
Ekkor a Harmadik Keresztes hadjáratot vezette, ami Jeruzsálem felszabadításáért indult. Több mutatása
415
éve
1611 – Henry Hudson angol tengeri utazó hajóján zendülés tört ki a később róla elnevezett öbölben.
A legénység kitette az öböl partján Hudsont fiával és hét társával együtt, akiknek mind nyoma veszett. Hudson útjai során felfedezte a Hudson-folyót, a Chesapeake-öblöt, majd 1610-ben a Hudson-szorost és a Hudson-öblöt is. Több mutatása
401
éve
190
éve
1836 – Meghalt André-Marie Ampère francia fizikus, kémikus, matematikus, az amper mértékegység névadója.
Nevét őrzi az áramerősség SI-mértékegysége, az amper. Ampère a munkásságával tulajdonképpen egy új tudományágat teremtett: az elektrodinamikát. Több mutatása
168
éve
1858 – Meghalt Robert Brown angol botanikus, aki felfedezte a sejtmagot.
Londonban 84 éves korában halt meg. Felfedezte, hogy a sejtmag a sejt lényeges része. Felfedezte a róla elnevezett molekulamozgást, valamint megállapításokat tett a tűlevelű növények életmódjára vonatkozóan. Több mutatása
113
éve
1913 – Tisza István gróf másodszor is kormányt alakított, amelynek 1917. 05. 15-ig volt a miniszterelnöke.
1877-től a berlini, a heidelbergi és a budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait. 1879-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. Katonai pályára akart menni, de édesapja - Tisza Kálmán miniszterelnök - ellenállásán megbukott a terve. 1881-től tiszteletbeli főjegyző volt, 1886-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a vízaknai, 1892-ben az újbányai választókerületben. 1889-ben, a véderővita kapcsán a parlament egyik meghatározó egyéniségévé vált. Vitakészsége, felkészültsége és tudása révén pártja fő erőssége és az ellenzék rettegett ellenfele volt. Ekkor már kialakult a népszerűtlensége, mivel kemény és kíméletlenül éles harcmodorával sok ellenséget szerzett, soha meg nem alkudott a nézeteiben, tettre kész, akaratának érvényesítéséhez az erőszaktól sem visszariadó politikus volt. Részt vett a gazdasági életben, támogatta a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank megalapítását, amelynek 1890-ben az elnöke lett. 1893. és 1902. között a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának elnöke volt. A Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank 1902-ben bekövetkezett bukását Tisza István számlájára igyekeztek írni. Tisztán került ki az ügyből, de még sokáig érezte az utóhatását. 1897-ben a király grófi rangra emelte. Ebben az időben tudományos dolgozatokat is publikált közgazdasági, közjogi és pénzügyi témakörökből. A századfordulóig liberális nézeteket vallott, majd a konzervatív szószólója lett. 1898. decemberében kemény csatákat vívott az ellenzékkel, elvállalta volna a házelnökséget is a tervezett házszabály-revíziós programjának megvalósítása érdekében. Édesapja és barátai tanácsára elállt szándékától, a kormánypárt tagjaként harcolt tovább az ellenzékkel. 1903-ban - Széll Kálmán miniszterelnök helyett - késznek mutatkozott az obstrukció erőszakos letörésére, a király megbízta az új kormány megalakításával, de kudarcot vallott. Gróf Khuen-Héderváry Károly alakíthatta meg a kormányt, aki azonban megbukott négy hónapi miniszterelnökség után. A júniusi sikertelen kísérlet után, november 3-án gróf Tisza István először alakított kormányt, amely a magyar uralkodó osztályok érdekeit felismerte és szolgálta. Az ellenzék heves tiltakozása megerősítette azt az elhatározását, hogy keresztülviszi a házszabály-módosító programját, azonban egy hirtelen fordulattal megszűnt az obstrukció és a parlamentben helyreállt a rend. A költségvetés ügye rendeződött, letörte a vasutassztrájkot, megkötötte a német kereskedelmi szerződéseket. A házszabály-módosítást 1904. őszén vette elő újra, mire ismét kitört az obstrukció. Mivel célját nem tudta elérni, ideiglenes házszabályokat és párhuzamos ülések megtartását indítványozta. December 13-án erőszakkal megakadályozta az ellenzék a kitűzött ülés megtartását. Tisza István javaslatára a király feloszlatta az országgyűlést és új választásokat írt ki, amelyekből az Egyesült Ellenzék került ki győztesen. 1905. 02. 01-jén nyújtotta be lemondását, de csak június 18-án kapta meg felmentését az elhúzódó válság miatt. Az utána következő, báró Fejérváry Géza vezette darabontkormánnyal szemben semlegesnek mutatkozott, majd szembekerült vele a választójogi programja miatt. Nem értett egyet az általános választójoggal, szerinte a választóvá váló iskolázatlanok és a nemzetiségek szétzilálják az államelméletet. 1906. áprilisában, a koalíciós kormány megalakulása után a Szabadelvű Pártot feloszlatta és visszavonult a politikai élettől. 1907-ben megválasztották a dunántúli református egyházkerület főgondnokává. 1910. februárjában, a koalíciós kormány bukása után új kormánypártot alapított Nemzeti Munkapárt néven. Az 1910. évi választásokon pártja nagy győzelmet aratott, ő pedig képviselői mandátumot szerzett az aradi és az ugrai választókerületben is, amelyek közül az aradit tartotta meg. Hivatal nélkül is vezető szerepet játszott a kormánypolitikában. Fő célja volt a haderőreform keresztülvitele és az obstrukció letörése. 1911-ben a "Magyar Figyelő" című folyóirat megalapításában játszott fontos szerepet, amely politikai, irodalmi, művészeti és társadalmi témákkal foglalkozott. A fokozódó obstrukció miatt végül 1912. májusában elfoglalta a képviselőház elnöki tisztségét, és munkapárti többséggel június 4-én letörte az ellenzék obstrukcióját. Június 7-én egy képviselő háromszor is rálőtt a képviselőházban, de célt tévesztett. A király 1913. 06. 10-én másodszor is kinevezte miniszterelnökké, közben rövidebb ideig betöltötte a horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli és a király személye körüli miniszteri tisztséget is. 1913-ban "Igazmondó" címmel néplapot indított, hogy megismerjék eszméit és politikai nézeteit. Második kormányzása idején felgyorsult a háborúra való felkészülés, korlátozták az egyesülési és gyülekezési szabadságot, az esküdtszékek hatáskörét, valamint bevezették a cenzúrát és szigorú feltételekhez kötötték a terjesztést. Megegyezésre törekedett a nemzetiségekkel, mert felismerte a nemzetiségi mozgalmak erejét, de törekvései kudarcot vallottak, az ellenzék a magyarság érdekeinek feladásával vádolta. 1914. júniusában - a szarajevói merénylet után - kezdetben ellenezte az Osztrák-Magyar Monarchia háborús fellépését, azonban Berlin ígérete, hogy szövetséget köt Bulgáriával Románia ellen, megváltoztatta a hozzáállását. Legfőképpen a katonai vezetés igényeinek kielégítésére irányult a tevékenysége. 1915-ben az ellenzék egyre inkább követelte távozását, de hivatástudata miatt ragaszkodott tisztségéhez. 1916. novemberében meghalt pártfogója, Ferenc József. Tisza István nem rokonszenvezett az új uralkodóval, IV. Károllyal, és a fokozódó társadalmi elégedetlenséggel értetlenül állt szemben. Végül nyíltan szembekerült a királlyal, és 1917. 05. 15-én távozni kényszerült a kormány éléről. Júniustól katonai szolgálatba lépett, októbertől az orosz harctéren a debreceni huszárezred parancsnoka volt. 1918. augusztusában és szeptemberben az olasz fronton szolgált, személye már a tömegek gyűlöletének tárgyává vált. Október 17-én nyíltan beismerte a parlamentben a háború elvesztését, de nem gondolta hogy ez forradalomba torkollhat. A nyílt utcán ismét sikertelen merényletet követtek el ellene. Nem vette komolyan a forradalom szervezőit, az "őszirózsás" forradalom győzelme után sem volt hajlandó menekülni. Október 31-én négy katonaruhába öltözött fegyveres a kora esti órákban behatolt Hermina úti villájába, és szóváltás közben lelőtte. Geszten temették el. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává, 1915-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnökévé választották. Több mutatása
112
éve
1914 – Meghalt Lechner Ödön építész, az Iparművészeti Múzeum tervezője.
A magyar stílusú szecesszió úttörője.
111
éve
1915 – Megszületett Saul Bellow, Nobel-díjas kanadai-amerikai író (Humboldt adománya).
1976-ban kapott Nobel-díjat a Humboldt adománya című regényéért. További művei: Jeruzsálem és vissza, Napjaid gyümölcse.
108
éve
100
éve
1926 – Meghalt Antonio Gaudi katalán építész (Sagrada Familia székesegyház).
A barcelonai Szent Család székesegyház, a befejezetlen Sagrada Familia építője.
89
éve
86
éve
1940 – Meghalt id. Kernstok Károly festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd képviselője.
Teljes nevén: Kernstok Károly József, más írásmóddal: Kernstock. ifj. Kernstok Károly festőművész apja.
74
éve
1952 – Megszületett Horváth Attila táncdalénekes (Mi van még?, Elcserélném én a világot, Két álmodozó).
1972-es táncdalfesztiválon lett ismert. Duettet énekelt Koncz Zsuzsával, Cserháti Zsuzsával. A ’70-es évek közepén a Noclav, 1978-tól Balázs Klárival a Skála együttes tagja, 1981-től szólóénekes. Több mutatása
70
éve
59
éve
1967 – Meghalt Spencer Tracy, kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, aki 74 filmben szerepelt 37 év alatt.
9-szer jelölték a legjobb férfi főszereplő Oscar-díjra, elsőként nyerte el két egymást követő évben a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar díjat. 1937 - Bátor Kapitányok 1938 - A fiúk városa. 1930 és 1967 között 74 filmben szerepelt. Több mutatása
50
éve
1976 – Meghalt Adolph Zukor magyar-amerikai producer, a Paramount Pictures alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója.
Születési nevén Cukor Adolf, Ricse községben született. Ő készítette Amerika egyik első nagyjátékfilmjét, a The Prisoner of Zenda című filmet, 1913-ban. Több mutatása
36
éve
1990 – Meghalt Bródy Tamás karmester, zeneszerző, aki 26 éven át volt a Fővárosi Operettszínház karmestere.
1929–1933 között Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést. Karmesteri pályafutását 1935-ben kezdte a Budapesti Szimfonikus Zenekar vendégkarmestereként. A II. világháború kitöréséig Bécsben, Bernben és Luzernben rendszeresen fellépett karmesterként. 1957–59-ben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestereként is működött. 1947-től 1973-ig, nyugdíjazásáig a Fővárosi Operettszínház karmestere volt. 1963-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. Több mutatása
31
éve
1995 – Meghalt Nagykovácsi Ilona előadóművésznő.
1910. január 27-én született Jászárokszálláson. Artistaként kezdte pályáját, énekelni tanult, majd elvégezte Rákosi Szidi Színiiskoláját. Losonczy Dezső–Szenes Andor Egy kis tüzet kérek című és Losonczy Dezső–Várnai Zseni Ezüstróka című sanzonjával vált ismertté. 1933 őszén az Andrássy úti Színház, 1934 őszétől a Terézkörúti Színpad tagja, ahol 1936-tól Ady-dalokat is énekelt Kurucz János megzenésítéséban. A 40-es évektől gyakran szerepelt a rádióban, Polgár Tibor zeneszerző-karmester irányításával, aki második férje lett. 1941-ben játszott a Madách Színházban. A Vigadóban koncerteket adott. 1945 után tagja a Pódium Kabarénak, 1954-ben a Vidám Színpadnak, majd kávéházakban énekelt. Haláláig Torontóban élt, ott jelent meg Fény és árnyék című önéletrajzi írása (Toronto, 1982). Több mutatása
22
éve
2004 – Meghalt Ray Charles amerikai dzsessz-, blues- és popénekes.
Eredeti nevén: Ray Charles Robinson. Orlandóban a vakok iskolájában tanult zeneszerzést és zongorázni. 1947-ben megismerkedett Quincy Jonesszal és felvette első kislemezét "Confession Blues" címmel Los Angelesben, majd 1953-ban New Orleansben az általa hangszerelt "The Things That I Used To Do" című dallal, amely egymillió példányban kelt el, óriási hírnevet szerzett. 1954-ben Ruth Brown zongorakísérőjeként, majd Milt Jacksonnal játszott, 1955-ben jelent meg első kislemeze "I've Got A Woman" címmel az Atlantic Kiadónál. 1962-ben megalapította önálló lemeztársaságát, a Tangerint, amelyet megvett az ABC Kiadó 1973-ban. 1965-ben letartóztatták és kényszerelvonókúrára került kábítószerezésért.1977-ben újabb lemeztársaságot alapított Crossover néven. Tizenegyszer kapott Grammy-díjat, 1986-ban Rock And Roll Hall Of Fame-et. Lemezeiből: "The Genius of Ray Charles", "Hit the Road Jack", "Crying Time", "The Classic Years". Több mutatása
8
éve