121
éve
Technika kategória
89
éve
1937 – Eltűnt Amelia Earhart amerikai pilótanő, az első nő, aki egyedül repülte át az Atlanti óceánt.
Körbe akarta repülni a Földet, már az út felén is túl járt, amikor a Csendes-óceán fölött eltűnt a gépe. A haditengerészet történetének legkiterjedtebb légi és tengeri keresését indították el, 250 ezer négyzetmérföldnyi területet kutatták át a Csendes-óceánon, a művelet összesen négymillió dollárba került. A hivatalos álláspont szerint Earhart és navigátora Fred Noonan a Csendes-óceánba zuhant, július 19-én tengerbe veszettnek nyilvánították őket. Több expedíció is próbálta megtalálni a repülőgép roncsait a Howland-sziget körüli tengerfenéken, csúcstechnológiás szonárokat és mélytengeri robotokat is bevetettek, de nem jártak sikerrel. Mivel eltűnésük máig tisztázatlan, így számos elmélet született. Az egyik ilyen szerint Earhart az amerikai kormány titkosügynöke volt, és a japánok fogságába esett, mert kémkedni próbált a japánok által megszállt szigeteken. Egy másik elmélet szerint Earhart és Noonan egy lakatlan szigeten, Nikumarorón kötöttek ki, ahol később olyan leleteket találtak, amik emberi jelenlétre utalhattak. Több mutatása
62
éve
1964 – Meghalt Adorján János gépészmérnök, az első magyar repülőgép tervezője és első pilótája.
Stuttgartban tanult, Gottlieb Daimler tanítványa és pártfogoltja volt. 1906–1909 között Párizsban az autóiparban dolgozott. Magyarországon elsőként repülőgépet tervezett és épített. 1909-ben gróf Andrássy Géza támogatásával, Blériot monoplánjának mintájára építette meg a "Libelle" (Szitakötő) nevű, kéthengeres (18,4 kW-os) Adorján-Dedics motorral szerelt repülőgépét. Első, sikeres felszállását 1910. január 10-én hajtotta végre. A próbaút egyben az első olyan alkalom volt, amikor magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőgéppel repült. 1910 őszén a Helios garázs által alapított Blériot-pilótaiskola vezetését vette át, majd több évtizeden át a budapesti Mercedes-képviselet üzemvezetője volt. A második világháború után az Ikarus Autóbuszgyár mérnökeként számos újítással járult hozzá az üzem korszerűsítéséhez és gyártmányai fejlesztéséhez. Több mutatása
81
éve
53
éve
1973 – Meghalt Laurens Hammond amerikai mérnök, feltaláló, az elektromos orgona feltalálója.
Nevéhez fűződik többek között az általa 1933-ban tervezett és megépített elektromos hangszer, melyet 1934. január 19-én szabadalmaztatott. Kialakítása azóta is mintául szolgál sok hasonló elektromos, elektronikus orgonának. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben. Hamar elterjedt az akkori szalonzenében is, ill. iskolákban, klubokban, stadionokban, polgári otthonokban. Később, az ötvenes években népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd az 1960-as évektől a pop- és rockzenében is. Több mutatása
273
éve
92
éve
1934 – Meghalt Marie Curie lengyel származású francia vegyész és fizikus, aki fizikai és kémiai Nobel-díjat is kapott.
Az olaszországi Sancellemozban 66 éves korában halt meg, egy addig ismeretlen betegségben, sugárfertőzésben. Eredeti nevén: Sklodowska 1898-ban fedezte fel a tórium radioaktivitását, férjével közösen pedig a polónium és a rádium nevű radioaktív elemeket. 1906-ban Párizsban egy lovaskocsi halálra gázolta Pierre Curie-t, akinek tanszékét Marie Curie átvette a Sorbonne-on. 1910-ben sikerült munkatársaival tiszta állapotban rádiumot előállítania. 1914-ben a párizsi Institut du Radium vezetésével bízták meg. 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Több mutatása
75
éve
1951 – Budapesten megszületett Grandpierre Attila csillagász, zenész és költő, a fizikai tudományok kandidátusa.
Az MTA Csillagászati Kutató Intézet tudományos munkatársaként kimutatta, hogy a csillagáramlások robbanásosan állnak le a hangsebességnél, a Nap magjában a bolygók árapályereje nukleáris instabilitáshoz vezet, a csillagok magjából indulnak a flérkitörések, kozmikus párfolyamatok alakítják a világegyetem fejlődését. Filozófiai tanulmányban foglalkozott az Én lehetőségével napjaink kultúrájában, valamint a punkzene és a sámánisztikus népzene kapcsolatával. A Vágtázó Halottkémek együttes énekese, zeneszerzője és szövegírója volt. Szerepelt "A kutya éji dala" és a "Noé Delta 2" című filmekben. Műveiből: "A mindenség őrjítő varázsa (versek), nagylemezek: "A Halál Móresre Tanítása", "A Világösztön Kiugrasztása". Több mutatása
176
éve
1850 – Megszületett Kvassay Jenő mérnök, a magyar vízépítés reformere.
Kvassay Jenő (Buda, 1850.07.05. – Budapest, 1919.06.06.) a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezője, a mezőgazdasági vízműtan kutatója, Budán gépészmérnöki, Magyaróváron mezőgazdasági, Párizsban vízépítési tanulmányokat folytatott. Hazatérve, 1878-ban kapott megbízást az általa javasolt mezőgazdasági vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére és vezetésére. Négy évtizeden keresztül a vízügyek legfőbb irányítójaként való működése új korszakot jelentett a magyar vízépítés történetében. A kultúrmérnökség működési köre kiterjedt a belvízrendezésre és lecsapolásra, alagcsövezésre és öntözésre, a mederrendezésre és vízmosás-megkötésre, a halászati ügyek felügyeletére és a közegészségügyi mérnöki szolgálat ellátására is. Az intézmény Kvassay vezetése alatt vízrendezési munkálataival mintegy 3,5 millió hektár területen teremtette meg a korszerű mezőgazdasági termelés előfeltételeit. Egyéb fontos eredményei: a vizek köztulajdon jellegét kimondó vízjogi törvény (1885) és a halászati törvény (1888) megalkotása, valamint a csepeli Nemzeti- és Szabadkikötő építésének megkezdése (1910). Kvassay szakirodalmi munkássága is jelentős; Mezőgazdasági vízműtan című munkája évtizedeken keresztül kézikönyvként volt használatos. A Szabadkikötő bejárati zsilipjét róla nevezték el. Több mutatása
58
éve