235
éve
Technika kategória
130
éve
1896 – Megszületett Wallace Hume Carothers amerikai vegyész, a nylon (nejlon) feltalálója.
1928-ban kezdte ez irányú kutató munkáit, 1932-ben sikerült először a nylont szintetikusan előállítania. A DuPont cég 10 évig dolgozott 27 millió dolláros ráfordítással, mire az első nylon-harisnyákat elő tudta állítani. A nylon elnevezés valószínűleg a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Carothers ezzel azt akarta kifejezni, hogy a műszál a valódi japán selyemmel versenyképes lesz. Más feltételezés szerint a tréfás rövidítés az első tömeges felhasználás során, a második világháborúban jött létre, amikor az amerikai pilóták ejtőernyő selymét nejlonból készítették, mivel a japánok nem szállítottak nekik selymet. A nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, így az eredeti elnevezés állítólag a "New York Pylon", a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres szabadságszobor nevéből származott. 1954. óta a nylon minőségi megjelölése a lineáris, alifás poliamidoknak. Magyarországon néhány éve megváltoztatták a nylon írásmódját, így ma már a fonetikus nejlon alakot használjuk. Több mutatása
110
éve
1916 – Megszületett Ferruccio Lamborghini olasz autógyáros.
teljes nevén: Ferruccio Elio Arturo Lamborghini. Katonai kocsikat gyártott majd 1949-ben rátért a traktorok építésére. Az ötvenes években vásárolt magának egy Ferrarit, de elégedetlen volt vele, mert sokat kellett szereltetnie. Egyenesen Enzo Ferrarihoz fordult reklamációjával, de nem foglalkoztak vele. Ekkor határozta el hogy megteremti a Szuperkocsit ami még a Ferrarikat is felülmúlja. Több mutatása
193
éve
1833 – Megszületett Hopp Ferenc optikus, műgyűjtő, múzeumalapító.
Morvaországban született. 13 évesen már optikustanoncként dolgozott Calderoni Istvánnál, akinek felesége szintén Fulnekből származott. Calderoni, mivel nem volt fiúörököse, felkarolta és Bécsben majd New Yorkban taníttatta. 1864-ben átvette a céget, Calderoni és Társa cégnév megtartásával a vállalkozást továbbfejlesztette, optikai műszerek, fényképezőgépek készítése, forgalmazása mellett meghonosította Magyarországon az iskolai szemléltetőeszköz-gyártást. Híressé vált üzlete a Deák Ferenc és a Váci utca sarkán állt, s még a híres Ázsia-kutató, Stein Aurél is vásárolt itt fényképezőgépet.1882 és 1914 között öt Föld körüli utazása volt, elsősorban Kelet-Ázsia, főképp Kína és Japán érdekelte, utazásai során jó érzékkel vásárolt műtárgyakat. A Magyar Földrajzi Társaság ülésein sorozatosan előadásokat tartott utazásairól, több útibeszámolója nyomtatásban is megjelent, sok saját készítésű fényképfelvételével. Támogatta több tudományos egyesület működését.Műtárgyait közgyűjteményeknek adományozta, például karthágói – pun – kerámiagyűjteménye ma a Szépművészeti Múzeumban van. Végrendeletében műgyűjteményét, több mint négy és fél ezer darab, túlnyomórészt keleti műtárgyat villájával és kertjével (Budapest VI. kerülete, Andrássy út 103.) együtt az államra hagyta múzeumalapítás céljából, ami ma a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum (japán, kínai, indiai és délkelet-ázsiai gyűjtemény). Több mutatása
95
éve
1931 – Megkezdődött a magyar hangosfilmgyártás.
A régi Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában kezdték forgatni a "Kék bálvány" című filmet 1931. április 28-án, és öt hónappal később, 1931. szeptember 25-én már be is mutatták a budapesti Royal Apolló moziban. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, a főszereplő, Beregi Oszkár és Gózon Gyula. Rendezte Lázár Lajos, operatőre Eiben István volt.A film azonban nagy bukás volt. Szokatlan volt a témája, egy Amerikában játszódó, szenvedélyektől fűtött társadalmi dráma. A rossz történetet egy rossz forgatókönyv dolgozta fel, minden rossz volt rajta, úgyhogy a hazai közönségnek nem tetszett, nem is fogadta el. Csupán a film két betétdala volt sikeres.Mégis ez a film jelentette a magyar hangosfilm-korszak kezdetét. Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Bélády László Antal magyar-amerikai gépészmérnök, szoftverfejlesztő, üzletember, mérnök-informatikus.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
89
éve
1937 – 41 éves korában meghalt Wallace Hume Carothers amerikai vegyész, a nylon (nejlon) feltalálója.
1928-ban kezdte ez irányú kutató munkáit, 1932-ben sikerült először a nylont szintetikusan előállítania. A DuPont cég 10 évig dolgozott 27 millió dolláros ráfordítással, mire az első nylon-harisnyákat elő tudta állítani. A nylon elnevezés valószínűleg a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Carothers ezzel azt akarta kifejezni, hogy a műszál a valódi japán selyemmel versenyképes lesz. Más feltételezés szerint a tréfás rövidítés az első tömeges felhasználás során, a második világháborúban jött létre, amikor az amerikai pilóták ejtőernyő selymét nejlonból készítették, mivel a japánok nem szállítottak nekik selymet. A nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, így az eredeti elnevezés állítólag a "New York Pylon", a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres szabadságszobor nevéből származott. 1954. óta a nylon minőségi megjelölése a lineáris, alifás poliamidoknak. Magyarországon néhány éve megváltoztatták a nylon írásmódját, így ma már a fonetikus nejlon alakot használjuk. Több mutatása
113
éve
1913 – Gideon Sundback of Hoboken szabadalmaztatta a cipzárt.
Sundback svéd-amerikai mérnök Whitcomb L. Judson cipzárját fejlesztette és tökéletesítette az által, hogy megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit. Több mutatása
249
éve
1777 – Megszületett Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus és csillagász.
A matematikusok "fejedelme". Korának kétségtelenül egyik legnagyobb tudósa volt, aki megújította szinte az egész matematikát.
150
éve