115
éve
Technika kategória
76
éve
1950 – Megnyitották a Ferihegyi Repülőteret, a mai Liszt Ferenc Repülőtér elődjét.
A repülőtér területét már 1938-ban kijelölték, de a háború miatt a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt, az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület kivitelezése is félbemaradt. 1944-ben több bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá (az eredeti tervek alapján) és május 7.-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek „mindössze” 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épült meg mai teljes hosszában, vagyis 3000 méteren az 1-es futópálya. Több mutatása
232
éve
1794 – Meghalt Antoine Laurent de Lavoisier francia kémikus, akadémikus, a modem kémiai tudomány egyik megalapozója.
Lavoisier az elsők között alkalmazott mennyiségi módszereket a kémiai reakciók tanulmányozására, a mérleget e szaktudományban a kutatás nélkülözhetetlen eszközévé tette. Megállapította az oxigén szerepét az állati és növényi légzésben, bebizonyította e folyamatok és az égés azonos voltát. Megállapította a víz összetételét, és meghatározta a kémiai elem fogalmát. Egyik megalapozója volt a metrikus rendszernek. A francia forradalom idején zsarolás és "adóbehajtás" vádjával elfogták és nyaktiló általi halálra ítélték. Több mutatása
107
éve
133
éve
1893 – Megszületett Charles Moulton amerikai pszichológus, a hazugságvizsgáló feltalálója, képregényíró, a Wonder Woman karakter kitalálója.
Valódi neve: William Moulton Marston, írói neve Charles Moulton. A DISC viselkedésmodell kidolgozója, ami az egyén viselkedését saját környezetében (természetes viselkedés), és specifikus szituációkban (alkalmazkodó viselkedés) vizsgálja. Több mutatása
1893. 05. 09. Született Film/Média Tudomány Irodalom Technika
161
éve
111
éve
1915 – 25 éves korában meghalt Wittmann Viktor gépészmérnök, pilóta, aki több magassági és távrepülési csúcsot is tartott.
1911-ben a Magyar Géprepülők Szövetsége vezetőségi taggá választotta, az akkor 22 éves Wittmannt. Karinthy Frigyessel barátja volt, akit rendszeresen elvitt magával repülni. 25 évesen bemutató közben bekövetkezett balesetben halt meg. Több mutatása
68
éve
1958 – Megszületett dr. Ellen Lauri Ochoa amerikai űrhajós és feltaláló, az első latin-amerikai nő aki dolgozott az űrben.
Több, az űrrepülőgépen használható optikai rendszert (ellenőrzési, tárgyfelismerő, zajszűrő) szabadalmaztatott 1987-ben. Tudományos munkája során 35 mérnök munkáját irányította. Ellen az első latin-amerikai veterán űrhajós, aki négyszer teljesített űrszolgálatot minden alkalommal küldetésfelelősként. (Kétszer a Discovery, kétszer pedig az Atlantis űrhajó fedélzetén). Négy űrszolgálata alatt összesen 40 napot, 19 órát és 37 percet (979 óra) töltött a világűrben. Optikai elemzőjét használják a robotok által irányított iparágak több területén is. Ezt tökéletesítve, összesen három szabadalmát fogadták el, a legutóbbit 1990-ben. Több mutatása
145
éve
1881 – Budapesten megszületett Kármán Tódor amerikai gépészmérnök, a szuperszónikus repülés atyja, a PKZ helikopter feltalálója.
Kármán Tódor munkatársaival, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmosan közösen dolgozott a megfigyelésre alkalmas, egyhelyben lebegő helikopter kifejlesztésén, ezért az, a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ-helikopter néven vált ismertté.Gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek. A szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek.Magyarországon született. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmáányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Több mutatása
1881. 05. 11. Született Történelem Tudomány Alkotás Technika Magyar
223
éve