208
éve
Technika kategória
104
éve
1922 – Budapesten meghalt Bánki Donát mérnök, feltaláló.
A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. Több mutatása
77
éve
1949 – Megszületett Farkas Bertalan, a mindeddig egyetlen magyar űrhajós.
Gyulaházán megszületett Farkas Bertalan, aki pályafutását 1972-ben repülőgépvezetőként kezdte a pápai vadászrepülő alakulatnál. 1977-ben vadászpilótaként dolgozott, mikor az Interkozmosz nevű programnak köszönhetően lehetőség nyílt a szovjet-magyar közös űrrepülésre. A magyar jelölteket abban az évben kezdték kiválogatni a szigorú orvosi követelmények alapján. Végül csak ketten kaptak kiképzést 1978 tavaszától Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban: Farkas Bertalan és Magyari Béla. Két év alatt, kemény fizikai felkészülés mellett kellett megtanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. Az 1980. május 26-án kilőtt Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan lett a magyar résztvevő, társa a tapasztalt szovjet asztronauta, Valerij Kubaszov volt. 1980-ban az Interkozmosz programban nyolc napos űrrepülést hajtott végre V. Kubaszov, L. Popov és V. Rjumin szovjet űrhajósokkal együtt a Szaljut-6, Szojuz-35 és Szojuz-36 űrkomplexumra, ahol orvosbiológiai és fizikai kutatásokat, távérzékelési és erőforráskutatási kísérleteket végeztek. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel. 1986 óta az MTA Interkozmosz Tanácsnál kutató mérnök ezredes és elnökségi tag, 1989-től a a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottsági tagja. Több mutatása
104
éve
1922 – Meghalt Alexander Graham Bell skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója, a siketoktatási rendszer kidolgozója.
A National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke.
90
éve
215
éve
1811 – Megszületett az amerikai Elisha Otis, a biztonsági lift feltalálója.
Elisha Otis találmánya nélkül tulajdonképpen felhőkarcolók sem létezhetnének ma. Az ő idejében már feltalálták a liftet, de mindegyik rendkívül veszélyes volt - ha a felvonókötél esetleg elszakadt, a lift menthetetlenül lezuhant. Otis korszakalkotó találmánya mindössze egy pár fogazott vezetősínt takart a liftakna, illetve a liftkabin két oldalán, melynek köszönhetően a lift maximális terheléssel, és akár a felvonókötél elvágása után is egy helyben maradt és nem zuhant le. Elisha Grave Otis a kellő biztonsággal működő, gőz erejével hajtott felvonót 1853-ban mutatta be a Manhattan-i világkiállításon. Néhány New York-i cég azonnal érdeklődést mutatott a találmány iránt. 1853-ban szabadalmaztatta biztonsági rendszerét, és létrehozta saját yonkersi cégét, az Otis Elevator Co. nevű vállalatot. A nagy sikert az 1854-es New York-i kiállításon bemutatott személyfelvonóval aratta. A bemutatón Otis beszállt a liftbe, félelmetes magasságba emelkedett, majd elvágták a fenntartó köteleket. Ekkor működésbe lépett egy zárszerkezet, és a fülke a magasban maradt. A feltaláló épen és biztonságban érkezett vissza a földre. Több mutatása
234
éve
1792 – Meghalt Richard Arkwrigth angol mérnök, feltaláló és iparos, a modern textilipar megalapozója.
Cromfordban (Derby) 59 éves korában halt meg. A textiliparban vezették be először a műszaki újdonságokat, mivel a gyapjúfeldolgozásban eddig csak a munkaidő meghosszabbításával vagy több munkaerő foglalkoztatásával lehetett a termelést fokozni. Az első mechanikus gyapjúfonógépet, a "fonó Jenny"-t 1764-ben állította elő James Hargreaves vállalkozó, majd 1768-ban Richard Arkwright víziszövőszéke ("water frame") és 1779-ben Samuel Crompton szakaszos fonógépe ("mule", az "öszvér") nyitotta meg az utat az automatikus fonógép felé. 1785-ben elsőként Edmund Cartwright próbálkozott a textilgyártás második munkaterületén, a fonalfeldolgozás gépesítésén a mechanikus szövőszék feltalálásával. Richard Arkwright 1769-ben saját textilgyárat alapított, ahol 1790-től gőzgépeket helyezett üzembe, mennyiségében jelentősen emelni és minőségében javítani tudta a pamutfonalak termelését. A műszaki fejlődés eredményeként 1823-ban végül a gépi szövésű anyag minősége felülmúlta a kéziszövésűét. Arkwright - aki eredeti foglalkozását tekintve borbély volt - korának legnagyobb textilgyárosa lett. Több mutatása
103
éve
1923 – Meghalt Gerster Béla mérnök, a Korinthoszi-csatorna és számos vasútvonal, és csatorna tervezője és építésvezetője.
Kassán született, a műegyetemet Bécsben végezte, és pályáját is ott kezdte városi mérnökként. A Ferenc-csatorna építésének főmérnöke lett, majd megtervezte a vukovár–sabáci és a felső-kulpai hajózócsatorna nyomvonalát. Ferdinand Marie de Lesseps és Türr István társaságában 1876-ban részt vett a Panama-csatorna legjobb átvágási nyomvonalát kijelölő expedíció munkájában. Amikor 1881-ben Türr István megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Néró császár idejében (Kr. u. 68-ban) elkezdt Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait, a tervek elkészítésével Gerstert bízták meg, majd a csatornaépítő vállalat főmérnökeként ő vezette a munkálatokat. Az építésében még négy magyar mérnök – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt. Gerster a 80 méter magas hátság átvágását 1882-ben négyezer építőmunkással kezdte meg. A csatorna hossza 6345 méter, talpszélessége 25 méter, a víz mélysége 8,5 méter. Két kikötőt és egy vasúti hidat is építettek. Az ünnepélyes megnyitót 1893. augusztus 6-án rendezték. Az építési munkákról Gerster Béla A korinthusi földszoros és átmetszése című magyar és francia nyelvű könyvében számolt be. Ez utóbbit számos fénykép, mérnöki rajz és térkép illusztrálja. Gerster részt vett Türr István nagyszabású vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában, majd a vasútépítés időszakában tizenhárom hazai vasútvonal tervezését és megépítését irányította. Végül 1919-ben a Duna–Tisza-csatorna építési munkáit vezette. Több mutatása
29
éve
1997 – Meghalt Hoff Miklós (Nicholas Hoff) magyar-amerikai gépészmérnök, fizikus, repülőgép-tervező, tanár.
Az általa kifejlesztett vékonyfalú szerkezeteket alkalmazzák világszerte a repülõgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél.
96
éve