70
éve
Technika kategória
107
éve
258
éve
1768 – Megszületett az angol Samuel Slater, akinek Amerika a textilipar megalapítását köszönheti.
Sam Slater fiatalon rákényszerült, hogy munkába álljon, harisnyagyártó-inasként az első vízerővel hajtott fonógyárban az első fonógép mellett. Munkaadói kitanították a szakma minden trükkjére a szorgalmas fiút, de mire végzett, Nagy-Britanniában már telített volt a textilipar. Az Egyesült Államokba készült, bár a brit kormány annyira őrizte a textilgyártás titkát, hogy a szakképzett munkásoknak megtiltotta a kivándorlást. Slater mégis kijutott, fejében a gyár minden apró részletével. New Yorkban Moses Brown gyárában kezdte megépíteni emlékezetből, saját kezűleg az angol típusú első amerikai gyapotfonógépet. A hatékony masina egy év alatt készült el, utána viszont Pawtucketben Brownnal alapított gyáruk termékei villámgyorsan telítették az amerikai piacot. Slater nemsoká megalapította saját vállaltát, és ezzel együtt megteremtette az amerikai textilipart. Slater vagyona az 1800-as évek első felében meghaladta a másfél millió dollárt, halála után fiai vitték tovább sikeresen az üzletet. Több mutatása
245
éve
1781 – Megszületett George Stephenson angol gépészmérnök, a gőzmozdonyos vontatás tökéletesítője.
Gőzmozdonyának nyomtáva 1435 mm (4 láb 8½ hüvelyk) volt, ami a mai normál nyomtáv szabványa. A világ vasúthálózatainak több mint 60%-a ezt alkalmazza. Több mutatása
111
éve
1915 – Megszületett Les Paul amerikai dzsesszgitáros, az elektromos gitár egyik kifejlesztője.
Eredeti nevén: Lester William Polsfuss
83
éve
1943 – Bíró László József Argentínában szabadalmaztatta a golyóstollat.
A véglegesített technológiájú, ma is használt változatot szabadalmaztatta. A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, például az U.S.A. hadserege 20000 darabot rendelt. A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártás tette lehetővé. A tollbetét ha kifogy, azt eldobjuk, házilag nem lehet tintával újratölteni, mivel a viszkózus tintának a tartályba juttatását speciális, nagysebességű centrifugálással végzik. Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig sokmindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára is itt kapott szabadalmat 1943-ban. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja. Több mutatása
110
éve
1916 – Meghalt Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő, mélyfúrási szakértő, artézi kutak építője, aki az Országház talajvizsgálatait végezte.
Hódmezővásárhely volt az első város, amely ártézi kutat fúratott magának (1880), később több alföldi város követte a sorban (Békéscsaba, Mezőtúr, Nagyszalonta, Szarvas, Szeged, Szentes). Zsigmondy elismert tekintéllyé vált talajfúrások terén, nem csak kutak esetében. Ő oldotta meg az 500 méternél mélyebb fúrások technikai problémáit. Dolgozott Szeged árvíz utáni újjáépítésekor végzett talajvizsgálatokon, 1890-ben Mátranovákon szénkutató fúrást végzett, ő végezte az Országház talajvizsgálatait is. Több mutatása
54
éve
1972 – Honoluluban meghalt Békésy György magyar származású, Nobel-díjas biofizikus, akusztikus.
Diplomata édesapjának köszönhetően már kora gyermekéveitől több országban végezte tanulmányait Békésy György, de fizikai doktorátusát Magyarországon, a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. Ezt követően a Posta Kísérleti Állomáson hallással kapcsolatos kutatásokat végzett, konkrétan a telefonmembrán és a dobhártya-preparátum összehasonlító vizsgálata keltette fel érdeklődését az akusztika iránt. A harmincas években Békésy készítette el a Magyar Rádió stúdióinak akusztikai terveit. A hallás biofizikai problémáit kutatva rengeteg adatot gyűjtött össze arról, hogy hogyan és mit válaszolnak a fül csigájában elhelyezkedő érzékelő sejtek a fizikai ingerek hatására. 1946-tól külföldön dolgozott, többek közt Stockholmban, a Harvard Egyetemen és a Hawaii Egyetemen. Kutatómunkáját és eredményeit 1961-ben jutalmazták élettani-orvosi Nobel-díjjal, az elsimerést "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" kapta. Mindemellett számos egyetem díszdoktora is volt, és nemzetközileg elismert szakértőként tartották számon a közép-amerikai indián kultúrák területén is. Élete utolsó éveitben súlyos betegségekkel küzdött, emiatt már nem tudott hazalátogatni Magyarországra. Nem sokkal 73. születésnapja után Honoluluban halt meg. Több mutatása
119
éve
1907 – Budapesten meghalt Mechwart András tervezőmérnök, feltaláló.
Mechwart András 1855-ben szerzett mérnöki oklevelet, és 1859-ben került Budára, ahol a Ganznál lett felügyelő. Mechwart itt hamarosan műszaki- majd vezérigazgató lett, a Ganz pedig irányítása alatt az ország vezető gépgyárává fejlődött. 1878-ban ő létesítette a villamos részleget, és szakadatlan fejlesztőmunkát folytatott. Legfontosabb találmányaival a malomipar fejlesztését alapozta meg, a forgó eke tökéletesítésén haláláig dolgozott. Nevéhez fűződnek még az oldható tengelykapcsolók és a villamos fadöntő gépek is. Több mutatása
107
éve