45
éve
★ Kiemelt esemény
Augusztus 1.
53
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1973 – Megszületett Eduardo Noriega spanyol színész (Nyisd ki a szemed, Halálos tézis, Az ördög gerince).
További ismertebb filmjei: Nyolc tanú, Erőnek erejével
34
éve
1992 – Az Anyatejes Táplálás Világnapja, más néven a Szoptatás Világnapja
A világon évente több millió csecsemő hal meg, illetve válik nyomorékká azért, mert nem jut anyatejhez. Ennek ellenére a legtöbb országban, így Magyarországon is egyre kevesebb nő szoptatja gyermekét. Ezért is indította el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálására. Az anyatejben ugyanis olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a csecsemőnek a mindenütt jelen lévő fertőzésekkel szemben. Több mutatása
80
éve
1946 – Kibocsátották a forintot.
Magyarországon a világtörténelem addigi legnagyobb inflációja zajlott le a II. Világháború után. A kezelhetetlenné váló helyzet megoldására bocsátották ki a forintot. Több mutatása
2036
éve
-10 – Megszületett Claudius császár, a Római Birodalom negyedik császára.
Teljes nevén: Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus, névváltozat: Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus. Uralkodása 41. január 24-től 54-ben bekövetkezett haláláig tartott. A galliai Lugdunumban (a mai Lyonban) született. Apja Nero Claudius Drusus, anyja Antonia Minor volt. Claudius volt az első római császár, aki Itálián kívül született. Több mutatása
735
éve
1291 – A Svájci államszövetség nemzeti ünnepe
1291 augusztusában a mai Svájc területén lévő három őskanton, más néven erdei kanton (Waldstatte) - Schwyz, Uri, Unterwalden -, eskűvel erősítette meg szövetségét a leigázásukra törekvő Habsburgok ellen. Kötelezték magukat a béke megőrzésére és választott bíróságokat állítottak a peres ügyek lebonyolítására. Több mutatása
252
éve
212
éve
1814 – Megszületett Pauer János teológiai doktor, székesfehérvári püspök.
Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban hit- és egyházjog-doktori címet szerzett. 1838-ban szentelték fel pappá. IX. Pius pápa 1854-ben tiszteletbeli káplánjává nevezte ki. A fehérmegyei és városi történelmi és régészeti egylet nemcsak megalakulását, de gyűjteményeinek jelentékeny részét is az ő fáradozásának és bőkezűségének köszöni. A Magyar Nemzeti Múzeumot is több ízben részesítette adományaiban. Könyvgyűjteményét, mely már 1877-ben 10 000 kötetet tartalmazott, haláláig megkétszerezte és püspöki könyvtárrá alakította. Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Munkái többek közt: A szent keresztút tizennégy statióban, A székesfehérvári szegények és betegek intézetének története, A régészeti gyűjtemények jelentősége, Székesfehérvárott koronázott királynők. Több mutatása
208
éve
1818 – Megszületett Maria Mitchell amerikai csillagász, pedagógus, az első hivatásos női csillagász.
1847-ben felfedezett egy üstököst, valamint az első nőként az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották.
207
éve
142
éve
1884 – Megszületett Mály Gerő örmény származású magyar színművész, komikus.
Eredeti neve: Mály Gergely Árpád. Erdélyben született, a család Aradon élt. Apja tiltása ellenére lett színész, Budapestre költözött. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, játszott a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban és a Pesti Színházban is. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus. 1946-ban elhagyta az országot, s az USA-ba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában. Több mutatása
141
éve
1885 – Budapesten megszületett Hevesy György József, Nobel-díjas, Copley-érmes kémikus, a hafnium felfedezője.
Budapesten és Berlinben végzett tanulmányai után Freiburgban szerzett 1908-ban kémikai diplomát Hevesy (Hevesi) György. Ezt követően német, osztrák és angol kutatóintézetekben dolgozva a radioaktivitás területén tett újszerű felfedezéseket, elsősorban a radioaktív izotópok indikátorként (nyomjelzőként) való felhasználásában. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, és Koppenhágában, az Elméleti Fizikai Intézetben folytatta kutatásait. Kollégájával itt fedezte fel a periódusos rendszer 72. elemét, amelyet Koppenhága latin neve után hafniumnak neveztek el. Később dolgozott még Freiburgban és Stockholmban is, kidolgozott módszereinek alkalmazását fokozatosan terjesztette ki a kémia területéről a növény– és állatbiológia, végül a gyógyászat területére. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, végül 1943-ban tüntették ki a radioaktív indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai kutatásainak eredményeiért. 1959-ben elnyerte „Az atom békés felhasználásáért” díjat is. Copley-érmet is kapott, amire sokkal büszkébb volt mint a Nobel-díjra. Mert mint mondta - „A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és azok közül is csak ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet.”81 éves korában Freiburgban halt meg, földi maradványait 2001-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
123
éve
1903 – Megszületett Berei Soó Rezső, Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Kossuth-díj (1951, 1954), MTA tagja (levelező 1947, rendes 1951). Az első olyan magyar botanikus, aki saját fejlődéstörténeti rendszert alkotott. Rendszerét több európai egyetemen is oktatták. Az 1947-ben született rendszer 1953-ban jelent meg a Fejlődéstörténeti növényrendszertan címmel. Többszöri átalakítás mellett az 1980-as évekig használták a hazai felsőoktatásban. Több mutatása
112
éve
107
éve
1919 – Peidl Gyulát bízták meg az új kormány megalakításával, akinek miniszterelnöki tisztsége egy hétig tartott.
A Forradalmi Kormányzótanács lemondása után bízták meg. 1886 és 1890 között Budapesten kitanulta a betűszedő szakmát a Franklin Társulat könyvnyomdájában, majd beutazta Magyarországot, Ausztriában, Németországban és Svájcban is dolgozott nyomdákban. Megtanult németül, közben kapcsolatba került a szociáldemokrata mozgalommal. Hazatérése után betűszedőként dolgozott, 1900-tól a "Typographia" című nyomdász szaklap szerkesztője és 1908-ig a nyomdászszakszervezet elnöke, 1908-09-ben az Általános Fogyasztási Szövetkezet titkára volt, szerkesztette a "Szövetkezeti Értesítő" című lapot. 1909-től ismét a nyomdászszakszervezet vezetője lett, beválasztották az MSZDP vezetőségébe, valamint az Országos Munkásbiztosító Pénztár elnökségébe. 1919.01.19-én bekerült Berinkey Dénes kormányába munkaügyi és népjóléti miniszterként. Elutasította a proletárdiktatúrát, elvetette a pártegyesülést a kommunistákkal és a Tanácsköztársaság kikiáltását, így március 21-én lemondott minden tisztségéről és visszavonult. Az antant bécsi megbízottai biztosították támogatásukról egy leendő demokratikus fordulat esetén. Miután Kun Béla és Rónai Zoltán a Budapesti Munkástanács ülésén bejelentette a Magyar Tanácsköztársaság kormányának lemondását, Peidl Gyulát nevezték ki az új kormány elnökévé, amelyben kizárólag szociáldemokraták foglaltak helyet. Politikájának célja a polgári demokratikus rendszer megteremtése és a magántulajdon visszaállítása volt. A bécsi antantmegbízottak ígérete ellenére kormányát nem ismerték el, a konzervatív körök, a parasztság és a kispolgárság képviselői pedig nem akartak vele együttműködni. A román csapatok eközben kihasználták a magyar hadsereg teljes felbomlását, és gyors ütemben nyomultak előre, augusztus elején már Budapestet is megszállták. Fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett a románokkal, akik súlyos feltételeket támasztottak, de megtárgyalni már nem maradt ideje, mert kormányát ellenforradalmi puccs útján augusztus 6-án megdöntötték. Ezután újra a nyomdászszakszervezet elnöke lett, és az MSZDP újjáalakításában játszott döntő szerepet. Egyre súlyosabb fenyegetések érték a szélsőjobboldal részéről, így november 18-án külföldre menekült. 1921. novemberében tért vissza Budapestre, átvette a nyomdászszakszervezet és az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetését, valamint az MSZDP vezetőségének tagja lett. 1922-től 1931-ig nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő és a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője volt. Az 1920-as években a szociáldemokrata mozgalom legtekintélyesebb vezetőinek egyike volt. Az 1931. évi választásokon már nem indult, visszavonult az aktív politizálástól, tisztségei közül csak a szövetkezet vezetését tartotta meg. Több mutatása
106
éve
104
éve
1922 – Budapesten meghalt Bánki Donát mérnök, feltaláló.
A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. Több mutatása
100
éve
1926 – Megszületett Theo Adam német basszbariton operaénekes, aki a Staatsoper Dresden tagja volt, 1952 és 1980 között pedig a Bayreuthi Fesztiválon énekelt.
1949-ben debütált a Drezdai Állami Operánál és rendszeres fellépője volt a Wagner műveinek szentelt Bayreuthi Ünnepi Játékoknak. Fellépett sok más mellett a New York-i Metropolitan Opera színpadán is. Több mutatása
96
éve
1930 – Miskolcon megszületett Grósz Károly politikus, aki 1987-1988-ban Magyarország miniszterelnöke volt.
1944-ben a Diósgyőri Gépgyárban dolgozott inasként, 1945-ben a miskolci nyomdába került, ahol kitanulta a nyomdászmesterséget. 1945 óta a kommunista párt tagja, 1949-50-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára volt. 1950-ben a Petőfi Akadémiára küldték, 1951 és 1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. 1954. novemberében kinevezték a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetőjévé, a megyei forradalmi munkás-paraszt bizottság tagja, majd a megyei pártapparátus vezetője lett. 1958-59-ben az "Északmagyarország" című lap felelős szerkesztője volt, 1961-ben a Pártfőiskola hallgatójaként oklevelet szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársaként, 1962-től a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkáraként, 1968-tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjeként, 1973-tól az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1974-ben az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának, 1979-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság élére került. 1980-ban az MSZMP KB tagjává választották, 1984. decemberétől a Budapesti Bizottságának első titkára lett, 1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerült. 1987.06.25-én választották a minisztertanács elnökévé, kormányprogramjával bevezette az értéktöbbletadót és a személyi jövedelemadót, a keleti országok között elsőként. Támogatta a piacgazdaságilag orientált reformprogramot., de a "szocialista megújulás" mellett szállt síkra. 1988.05.23-án a visszalépett Kádár János helyét foglalta el az MSZMP főtitkári posztján. Hozzájárult Nagy Imre és társai szerepének átértékeléséhez, a romániai magyarság ügyében tett külpolitikai kísérlete kudarccal végződött. 1988.11.24-én Grósz Károly helyett, mivel a meghirdetetett reformpolitikát egyre inkább fékezte, Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a parlament. 1989.10.08-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. 1990-ben lemondott MSZMP KB tagságáról és visszavonult a politikai élettől. Több mutatása
90
éve
1936 – Megszületett Yves Saint-Laurent algériai születésű divattervező.
1958-ban, 21 évesen, első önálló bemutatóját tartotta - melyen trapéz vonalú ruhákból álló kollekciót vonultatott fel, ezzel saját stílust teremtve. (Opium, Obsession) Több mutatása
85
éve
85
éve
1941 – Megszületett Nathalie Delon francia fotómodell, színésznő, filmrendező, forgatókönyvíró, aki Alain Delon feleségeként vált ismertté.
Eredeti nevén: Francine Canovas. Fotómodellként dolgozott, majd Jean-Pierre Melville A szamuráj (1967) című filmjében kapta első szerepét, férje, Alain Delon mellett. 1972-ben Richard Burton és Raquel Welch partnere volt a Kékszakáll című filmben, 1975-ben Glenda Jackson és Helmut Berger társa volt az Egy romanikus angol nő címűben. Az 1980-as években filmrendezéssel, forgatókönyvírással (Azt mondják: baleset; 1982, Édes hazugságok; 1987), 1988-ban Roman Polański Őrület című filmjéhez pedig dalszerzéssel is foglalkozott. 1964–1969 között volt a férje Alain Delon (1935) francia színész, egy fiuk született: Anthony Delon(1964) francia–amerikai színész. Több mutatása
82
éve
1944 – Megszületett Andy Vajna, hollywoodi producer, az etyeki Korda Filmstúdió társtulajdonosa.
Eredeti nevén: Vajna András, Andrew G. Vajna
81
éve
1945 – Meghalt Csortos Gyula színész (Hyppolit, a lakáj; Meseautó)
Filmjei: A 111-es A Bercsényi huszárok A kegyelmes úr rokona A kuruzsló A leányvári boszorkány A megfagyott gyermek A szűz és a gödölye A tökéletes család Alkalom Áll a bál Álomkeringő András Az Aranyember Az ember néha téved Az ördög nem alszik Az utolsó Vereczkey Bűnös vagyok! Café Moszkva Csákó és kalap Csortos Gyula színészmúzeum Dunaparti randevú Egy asszony visszanéz Egy éj Velencében Egy lány elindul Egy pofon, egy csók Egy szoknya, egy nadrág Egy tál lencse Éjfélre kiderül Ember a híd alatt Én voltam - Vallomás Fekete gyémántok Futótűz Gentryfészek Havasi napsütés Hazafelé Hazajáró lélek Hét szilvafa Hyppolit, a lakáj Ítél a Balaton János vitéz Kerek Ferkó Két fogoly Két lány az utcán Külvárosi őrszoba Légy jó mindhalálig Liliom Maga lesz a férjem! Mária két éjszakája Méltóságos kisasszony Orient expressz Több mutatása
50
éve
1976 – Befejeződött a huszonegyedik újkori Nyári Olimpia a kanadai Montreálban.
A müncheni olimpián történt terrortámadás hatására a montreali játékokon szinte nagyobb hangsúly volt a biztonságon, mint a sporton. Az afrikai országok politikai okok miatt távol maradtak az 1976-os játékoktól, így alig több mint 6000 résztvevő versenyzett 198 aranyéremért. Ezen az olimpián ismerte meg a világ a fiatal és tehetséges Nadia Comanecit; a 14 éves román tornászlány három aranyat is nyert. A magyarok a korábbi olimpiákhoz képest viszonylag kevés aranyérmet szereztek, de mindegyik győzelem emlékezetes volt. Újdonsült tornászbajnokunk, Magyar Zoltán lólengés-gyakorlata után állhatott a dobogó legfelső fokára (és mindenki emlékszik a bemutatott virtuóz "Magyar vándor"-ra), a vízipólósok egy remek csapattal 12 év után szereztek ismét aranyat. A hagyományokat folytatva ezen az olimpián is lett magyar vívóbajnok Tordasi Ildikó tőrvívónak köszönhetően, míg Németh Miklós az atlétikai pályán diadalmaskodott: 94,58 m-es világcsúccsal nyerte a gerelyhajítást. A magyarok a négy aranyérem mellett 5 ezüst és 13 bronzéremmel tértek haza. Több mutatása
531
éve
128
éve
1898 – Meghalt Arany László népmesegyűjtő, költő, Arany János fia.
Legjelentősebb műve: A délibábok hőse című verses regény. Ismert költeménye: A hunok harca és a Tűnődés.
121
éve
94
éve
90
éve
1936 – Hitler megnyitotta a tizenegyedik újkori Nyári Olimpiai Játékokat Berlinben.
1931-ben Németországnak ítélte a NOB az 1936-os játékok rendezési jogát, Hitler pedig ragaszkodott is a szervezéshez, mivel a náci rezsim számára remek propagandát jelentett a berlini Olimpia. A szervezés ennek érdekében kiváló volt, a rádió és kísérleti adásban a televízió is közvetítte az eseményeket. Ezen az Olimpián vitték először fáklyás stafétával a stadionba az olimpiai lángot. A 49 országból érkezett 3738 férfi és 328 női sportoló 19 sportágban 129 aranyéremért versenyzett. A magyarok addigi legjobb Olimpiája volt a berlini; a 216 fős csapat a pontversenyben harmadik helyen végzett a 10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremmel. Magyarország csapatbajnok lett újra vízilabdában és kardvívásban, kardvívók közül egyéniben Kabos Endre lett aranyérmes. Bírkózóbajnok lett Kárpáti Károly, Zombory Ödön és Lőrincz Márton, könnyűsúlyú ökölvívóbajnok lett Harangi Imre, 100 méteres gyorsúszásban Csík Ferenc diadalmaskodott. Berlinben végre a magyar hölgyeknek is termett babér: Csák Ibolya magasugró és Elek Ilona tőrvívó nyakába szintén aranyérem került. Több mutatása
69
éve
1957 – Budapesten megszületett Dömsödi Gábor újságíró.
Pályafutását szervezőként kezdte a Volán Elektronikánál. A Rádiónál volt, majd jelenleg a Magyar Televíziónál riporter és szerkesztő-műsorvezető. Több mutatása
66
éve
1960 – Megalakult Benin köztársaság.
A nyugat-afrikai terület 1893- ban Dahomey néven francia gyarmat lett. A nemzeti ellenállási mozgalom a II. világháború után felélénkült és ennek eredményeként 1960. augusztus 1-jén kikiáltották Dahomey függetlenségét. Az ország nevét 1975. november 30-án Benin Népi Köztársaságra, majd 1990- ben Benin Köztársaságra változtatta. Több mutatása
53
éve
29
éve
1997 – Meghalt Szvjatoszlav Richter, szovjet-ukrán zongoraművész.
1945-ben Sztálin-díjat kapott.
21
éve
2005 – Meghalt Kránitz Lajos, Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész, Jockey Ewing magyar hangja.
A szomszédok című sorozatban 11 évig szerepelt, ő volt a "Sofőr" Takibácsi barátja. Ismertebb filmszerepei: De kik azok a Lumniczer nővérek?, Legényanya, Szamárköhögés, Keménykalap és krumpliorr, Üvegtigris. Legismertebb szinkronhangjai a Dallas sorozatban "Jockey" Ewing vagy a Halálos fegyverben Danny Glover Magyar hangja. Több mutatása
20
éve
2006 – Meghalt Szusza Ferenc válogatott labdarúgó, minden idők egyik leggólerősebb csatára.
Az Újpesti Dózsa játékosa, akiről Újpesten stadiont neveztek el. Több mutatása
31
éve