122
éve
Technika kategória
187
éve
1839 – Megszületett Kühne Ede gépészmérnök, aki mezőgazdasági gépeket fejlesztett és gyártott.
Kühne apja egyik alapítója volt Németország második legnagyobb acélgyárának. Kühne Ede Hamburgban született, a család elszegényedése után 18 évesen egy berlini gépgyárban lett műszaki rajzoló. Odesszából hamarosan állásajánlatot kapott, de kiutazásának az volt a feltétele, hogy előbb tökéletesítse a mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos ismereteit. Így került Magyarországra, és sosem utazott tovább. Mosonban a Pabst és Krauss-féle műhely vezetését bízták rá. Több új gyártmányt fejlesztett ki, és a kis műhely pár évtized alatt tekitélyes gyártelep lett, a mezőgazdasági gépgyártás terén Magyarországon első számú gyára. 1874-ben itt kezdték gyártani a Hungária Drill elnevezésű sorvetőgépet, amelyet még rossz talajviszonyok között is jól lehetett használni. Kühne érdemei elismeréseként többször kapott az uralkodótól kitüntetést. Több mutatása
66
éve
1960 – Létrehozták az első működő lézersugarat.
Theodore Maiman "lőtte" ki az első sugarat a Hughes Research Laboratoriumban Kaliforniában. Az elméleti alapokat Einstein vetette papírra 1917-ben, a The Quantum Theory of Radiation című művében. A fénysugár neve az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation kifejezés rövidítése, vagyis laser, ami magyarosítva lézer. A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb. A lézerfény nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel. Ezzel nagy energiasűrűség érhető el szűk sugárban, nagy távolságokban is. Több mutatása
483
éve
1543 – Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász megjelentette könyvét, mely szerint a Nap körül keringenek a bolygók.
Halála előtt nem sokkal jelentette meg fő művét az égitestek mozgásáról. Elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja. Nikolaus Kopernikusz "De revolutionibus orbium coelestinium" című könyvét, amelyben kijelentette, hogy a Nap a világegyetem középpontja III. Pál pápának ajánlotta. Ezzel kerülte el az egyházi üldöztetést, mivel a világról és az embernek a világmindenségben elfoglalt helyéről addig elfogadott hittételekkel fordult szembe. Kopernikusz 1507. óta tanulmányozta a bolygók mozgását, felismerte, hogy Ptolemaios tanítása - mely szerint a Föld a világegyetem központja - hosszú távon nem helytálló. A görög asztronómus, Arisztarkhosz (i.e. 310-230) megfigyeléseit vette alapul, aki arra a következtetésre jutott, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem a saját tengelye körül forgó Föld a Nap körül. Kopernikusz a Föld saját tengelye körüli mozgását az álló csillagú égbolt forgásából vezette le, így sikerült kiszámítania a bolygók pályáját, amelyet kör alakúnak képzelt. Több mutatása
158
éve
1868 – Megszületett Horace Elgin Dodge, az autógyártó és milliomos Dodge testvérek közül a fiatalabb.
Horace és John Francis Dodge világéletükben elválaszthatatlan testvérek voltak, együtt voltak szegények, együtt lettek milliomosok, és közben mindvégig együtt dolgoztak iszonyú keményen. Először egy biciklikészítő céget hoztak létre, ennek nyereségéből pedig megalapították a Dodge Brothers gépgyártó műhelyt. Először az Oldsmobile cégnek készítettek autómotorokat és váltókat, később pedig közös üzletbe kezdtek az akkor még ismeretlen Forddal. Már a befutott Ford cég legnagyobb részvényeseiként alapították meg saját autógyárukat, 1914-ben elkészült első autójuk, és a cégek közt elsőként egy 61 oldalas kézikönyvet is mellékeltek a remek minőségű kocsikhoz. Henry Ford nem sokkal ezután szakmai és anyagi féltékenységből inkább kivásárolta a fivérek részét a Ford-társaságból, és útjaik elváltak. A két fivér váratlanul, pár hónap különbséggel halt meg, és mivel gyermekeiket nem készítették fel időben az üzleti életre, a fejenként 100 millió dolláros vagyon inkább átkot jelentett az örökösöknek. Több mutatása
71
éve
1955 – Szilárd Leó és Fermi megkapta az atomreaktor szabadalmi elismerését.
A szabadalmat az amerikai kormány jelképes egy dollárért megvásárolta. Szilárd Leó 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú; az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Hitler hatalomra jutásakor Szilárd Angliába költözött, ahol az atomenergia gyakorlati felhasználhatóságát kezdte kutatni. Amerikában kezdték el vezetésével az atommáglya építését, és mikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát. A háború után biológiai, valamint biofizikai témákkal kezdett foglalkozni, a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik; sugárkezeléssel saját magát is sikeresen kigyógyította daganatos betegségéből. Szerteágazó zsenialitása ellenére ő sem értett mindenhez: autót vezetni például nem tudott. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla. Több mutatása
18
éve
2008 – Az internet (egyik) világnapja
A Nemzetközi Távközlési Egyesület kezdeményezésére, az internet világnapját a távközlés világnapját követő napon tartják. 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) létrehozásáról szóló alapító okmányt. Ennek emlékére 1968 óta tartják a TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAPot. Több mutatása
94
éve
1932 – Amelia Earhart amerikai pilótanő egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt.
Ő lett a második pilóta (Charles Linbergh után), aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. A Lockheed Vega 5B típusú géppel 1932. május 20-án indult el a kanadai Új-Fundlandról, és egy nappal később szállt le az észak-írországi Londonderry közelében lévő mezőn. Az Egyesült Államokba való visszatérése után a kongresszus kitüntette a Kiemelkedő repülésért kereszttel. Ő volt az első nő, aki megkapta ezt a kitüntetést. Ezután újabb rekordokat állított fel, megállás nélkül repült Mexikóvárosból Newarkba, valamint ő lett az első pilóta, aki Hawaiiról egyedül repült át Kaliforniába. Több mutatása
166
éve
1860 – Megszületett William Einthoven holland fiziológus az elektrokardiográf feltalálója.
Nobel-díjat kapott az elektrokardiográf feltalálásáért.
148
éve