79
éve
★ Kiemelt esemény
Július 30.
19
éve
68
éve
1958 – A Barátság Világnapja
1958 óta tartják Paraguayban, innen terjedt el több Dél-Amerikai államban az ünneplése. Az internet és a közösségi média népszerűvé válása után a Barátság Napjának ünneplése világméretűvé vált. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése (az ENSZ szerve) 2011-ben nyilvánította nemzetközi nappá.Néhány országban más napokon tartják, van ahol augusztus első vasárnapja, van ahol április 8. Több mutatása
163
éve
1863 – Michiganben megszületett Henry Ford, a Ford autógyár alapítója.
Henry Ford, aki a köznapi élet részévé tette az autót, 39 éves koráig kizárólag sikertelen üzleti vállalkozásokat könyvelhetett el. Pedig tehetséges szerelő és órajavító volt, ráadásul már 16 éves korában kidolgozta a sorozatgyártás tervét, de abban az időben még nem volt szükség tömegtermelésre. Első két autóépítő vállalkozása tönkrement, de nem adta fel, 1903-ban megalapította a Ford Motor Company-t. Tehetsége és gyakorlata volt, de pénze nem sok, ám a kedvezőtlen előjelek ellenére nemsoká egyre több befektetőt talált. Autóit először főleg külsős cégekkel gyártatta, eleinte a későbbi rivális Dodge-fívérek is neki dolgoztak. Az első Ford T-modell 1908-ban jelent meg a piacon, nyolc évvel később pedig a többi kocsi átlag 1000 dolláros árával szemben a Fordhoz már 345 dollárért hozzá lehetett jutni. Hogy minél olcsóbb legyen a gyártás, Ford rengeteg hasznos ötlettel rukkolt elő. Elkészítette korának leghatékonyabb gyártósorát, szabványosította és cserélhetővé tette az alkatrészeket, alkalmazottait pedig jól megfizette munkájukért. 1920-ban fiával együtt már 1,2 milliárd dollár volt a vagyona, de őt nem a pénz, csak a munka érdekelte. Magánemberként Ford gyakran adott hangott antiszemita nézeteinek, mégis rendkívül pacifista beállítottságú volt. Az I. világháború kitörésekor például óceánjárót bérelt, hogy Európában személyes közbenjárásával békítse ki a harcoló feleket. Miután ez nem sikerült, gyárát a háború idejére teljesen a hadiipar szolgálatába állította. Sokan felrótták neki, hogy főleg idősebb korára nagyon mereven ragaszkodott a megszokott dolgokhoz, ez pedig hátráltatta a dinamikus fejlődést. A kezdődő hanyatlásnak unokája, ifjabb Henry vetett gátat, aki nagy harcok árán átvette a cég vezetését, miután nagyapja nyolcvan éves korában visszavonult. Négy év elteltével a cég újra virágzott, többek közt néhány tehetséges, fiatal menedzsernek köszönhetően. A cégalapító Henry Ford 85 éves korában halt meg, vagyona nagy része a Ford Alapítvány tulajdonába került. Több mutatása
78
éve
607
éve
1419 – Prágában Husz János hívei a katolikus városi tanácsnokokat kidobták a tanácsháza ablakából.
A tanácsnokok kidobása után kiszabadították a fogva tartott huszitákat. A huszita mozgalom (1419-1436) Vencel király halála után terjedt el egész Csehországban. Több mutatása
515
éve
1511 – Megszületett Giorgio Vasari olasz építész, festő, művészeti író, akinek a "reneszánsz" kifejezést köszönhetjük.
Építészként legnagyobb alkotása az Uffizi képtár, és a Vasari-folyosó Firezében. Íróként felbecsülhetetlen értékű munkája az olasz művészek életrajzainak gyűjteménye, amely több mint 1000 oldal. Több mutatása
234
éve
1792 – Először énekelték a francia nemzeti himnuszt, a Marseillaise-t, Claude Joseph Rouget de Lisle szerzeményét.
Közel félezer marseille-i önkéntes a Strasbourgban állomásozó hadmérnök kapitány által 1792 áprilisában írott dalt énekelte Párizsban. A mű eredeti címe A rajnai hadsereg harci dala volt. A Marseillaise-t a III. év mesidor 26. napján (1795. július 14.), majd 1879. február 14-én nyilvánították nemzeti himnusszá. Több mutatása
208
éve
180
éve
1846 – Megszületett Paál László festőművész (Út a fontainebleau-i erdőben).
Munkácsy Mihály közeli barátja volt. Kedvelt motívumai az erdei utak, csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Paál neve és művészete csak az 1902-ben, a Nemzeti Szalonban megrendezett életmű-kiállításával lett ismert a magyarországi nagyközönség előtt. Kedvelt motívumai az erdei utak, csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Több mutatása
160
éve
1866 – Ünnepélyesen felavatták az első pesti lóvasútat, ami a mai Kálvin tér és az Újpest Városkapu között közlekedett.
Az első menetrend szerinti járat 1866. augusztus 1-jén indult. Két zárt és egy nyitott kocsi közlekedett, az út 37 percig tartott. Ló vagy öszvér vontatta vasút Magyarországon már 1827-ben létezett áruszállításra. A személyszállító lóvasútat gróf Károlyi Sándor indította, aki az újpesti birtokai és Pest közötti rendszeres összeköttetés megteremtéséhez 1865-ben megalakította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot.A vonalon 12 kocsi közlekedett, naponta tizennégyszer fordultak, kb 4-5 percenként haladt el egy kocsi. Először csak egy vágány volt, így kitérőkkel oldották meg a közlekedést. Az írástudatlan utazók számára a megállókat színes zászlókkal is jelezték. Hamar népszerű lett, az első hónapban 57 ezer utast szállított, a hálózat csúcspontján, 1892-ben 18 milliós utasszámmal büszkélkedhetett. Az utolsó járat 1898- ban tette meg búcsúútját, helyét a villamosított vasút vette át. Több mutatása
137
éve
98
éve
91
éve
1935 – Megszületett Forintos Győző nemzetközi sakk nagymester, nemzetközi versenybíró, szakíró, edző, sportvezető.
XXIV. Egyéni Magyar sakkbajnokság 1968/69 aranyérmes magyar bajnok, sakkolimpián csapatban kétszeres ezüst- és bronz-, háromszoros Budapest-bajnok.Forintos Győző 1968/69-ben két pont előnnyel a második helyezett Portisch Lajos, és négy pont előnnyel a harmadik helyen végzettek előtt magyar bajnoki címet szerzett (6 nagymester játszott ezen a bajnokságon). Több mutatása
85
éve
84
éve
20
éve
2006 – Elhunyt Zenthe Ferenc színész, a Nemzet színésze.
Kossuth- díjas, kétszeres Jászai Mari- díjas színművész, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze.
308
éve
1718 – Meghalt William Penn angol kvéker misszionárius, aki megalapította Pennsylvaniát.
A berkshire-i Ruscombe-ban 73 éves korában halt meg. William Penn az azonos nevű angol admirális fia volt, aki 1655.01.22-én elfoglalta a Karib-tengeri szigetet, Jamaikát. A kvéker misszionárius II. Károly angol királytól kapott engedélyt arra, hogy gyarmatot hozzon létre Észak-Amerikában. Apja tiszteletére alapította meg 1681.03.14-én Pennsylvaniát, amelynek első kormányzója volt. Több mutatása
160
éve
1866 – Meghalt Egressy Gábor színész, rendező, Petőfi barátja.
Életrajza: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/egressyelet.htm
158
éve
1868 – Meghalt Tompa Mihály költő, a népi-nemzeti irányzat egyik jelentős képviselője, akadémikus (Új Simeon).
1845-től Pesten jogot hallgatott, majd Miskolcon letette a papi vizsgát és Bején lett pap, 1851-től haláláig Hanván nevű községben működött. Írásaival lelkesen szolgálta a forradalom és a szabadságharc ügyét, de költészetében megszólalt a családi élet örömeinek és gondjainak sokféle változata is. A szabadságharc bukása után eleinte nyíltan fejezte ki a nemzeti fájdalmat: A gólyához, Pusztán, Levél egy kibujdosott barátom után. Később a cenzúra arra késztette, hogy képes beszédben, allegóriákban, rejtett értelmű költeményekben szóljon nemzetéhez: A madár fiaihoz, Télben, Új Simeon, A sebzett szarvas. Élete végéig hirdette a nemzeti függetlenség eszméjét, elutasította a kiegyezést. Szoros barátság fűzte Arany Jánoshoz. Több mutatása
128
éve
1898 – Meghalt Otto Eduard Leopold von Bismarck porosz miniszterelnök.
Bismarck egy évtized alatt hozta létre a német egységet.
125
éve
1901 – Meghalt Szilágyi Dezső jogász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1889 áprilisától 1895 januárjáig igazságügyminiszter volt, majd a képviselőház elnöke. A millenniumi ünnepségek keretében 1896. június 8-án Szilágyi Dezső köszöntötte az uralkodó párt az országgyűlés nevében. Ugyanez év őszén az interparlamentáris konferencia budapesti ülésszakának tárgyalásait vezette. 1900-ban a magyar delegáció elnöki tisztét töltötte be. Tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának.Jelentős közéleti szerepet vállalt egyházi téren is. Budapesten, a budai Duna-parton teret neveztek el róla. Több mutatása
101
éve
1925 – Meghalt Bezerédi Gyula szobrászművész (George Washington szobra a Városligetben).
Az Amerikába kivándorolt magyarok 1902-ben Clevelandben Kossuth-szobrot állítottak, majd mozgalmat indítottak, hogy Washingtonnak is legyen szobra Budapesten. A budapesti Washington szobor leleplezésére 1906. szeptember 16-án került sor, jelen volt az ünnepségen Kossuth Lajos fia Kossuth Ferenc is, aki ekkor Ferenc József kereskedelmi minisztere volt. Jelentős alkotása továbbá a török megszállástól szenvedő magyarság hírvivőjének, történetírójának, Tinódi Lantos Sebestyén szobra, amit 1907-ben lepleztek le, eredetileg a Blaha Lujza téren, a metró építése miatt 1955-ben áthelyezték a Népligetbe. A Pannonhalmi Bencés Főapátság millenniumi emlékművének oszlopcsarnokának és timpanonjának díszítő szobrait, valamint a Magyar Állami Operaházban két pajzsos, bronzból öntött apródszobor is az ő alkotá Több mutatása
94
éve
1932 – Megkezdődött a tizedik újkori Nyári Olimpia Los Angelesben.
Az amerikai kontinensen tartott második újkori Olimpia többek közt a hatalmas olimpiai stadion és a fantasztikus megnyitóünnepség miatt volt emlékezetes. Ezeken túl a szervezés is tökéletes volt, és ezen az Olimpián laktak először olimpiai faluban a versenyzők, igaz, egyelőre csak a férfiak. 37 országból 1281 férfi és 127 női sportoló érkezett a játékokra, 14 sportágban 117 versenyszámban vettek részt. Míg Johnny Weismüller épp csak az előző Olimpián úszta egy percen belül a 100 métert, Los Angelesben már mind a hat döntős egy percen belül úszott. Sajnos a magyarok itt épp nem jeleskedtek az úszószámokban, de összesen így is 6 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérmet hoztak haza. Bajnok lett a vízilabdacsapat Komjádi Béla vezetésével, Pelle István tornász műszabadgyakorlata és lólengése is aranyat érdemelt, az ökölvívő Énekes István légsúlyban lett első, a kardozók minden korábbinál nagyobb fölénnyel nyertek csapatban, egyéniben pedig Jekelfalussy-Piller György állhatott a dobogó legfelső fokára. Több mutatása
90
éve
86
éve
1940 – Megszületett Patricia Schroeder amerikai politikus, aki 1988-ban jelöltette magát az USA elnöki tisztségére.
Colorado képviselőasszonya volt.
72
éve
69
éve
56
éve
1970 – Meghalt Széll György (George Szell) karmester, zongoraművész.
Hosszú ideig volt elismert, sikeres vezető karmestere a Cleveland Orchestrának, akikkel – és más zenekarokkal is – a standard zenei repertoár javát lemezre rögzítette. Szakmailag elsimert volt és sikeressé tette zenekarát, azonban emberileg nem szerették, a zenészek rettenetes, gonosz emberként emlékeztek rá, és sokan pszichiáterhez jártak, hogy feldolgozzák a karmesterrel töltött időket. Több mutatása
54
éve
1972 – Meghalt Kóczán Mór atléta, olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész.
Kocs, 1885. január 8. – Alsógöd, 1972. július 30. Pápán járt gimnáziumba, s itt szerzett lelkészi oklevelet is. A pápai Református Kollégiumban kezdett el sportolni, kiemelkedő eredményei révén először a Budapest Torna Club, majd a Ferencváros atlétája lett. Foglalkozott súlylökéssel, diszkoszvetéssel, gerelyhajítással is. Részt vett az 1908-as londoni-, és az 1912-es stockholmi olimpián, ahol harmadik helyezést ért el. 1914-ben Anglia-, 1916-ban Magyarország nemzetközi bajnoka, 1920-ban Csehszlovákia bajnoka. 1924-ben 40-évesen csehszlovák szinekben vesz részt a párizsi olimpián. 1907-ben Csallóközaranyosra került segédlelkésznek, majd lelkésznek. Csallóközaranyos sportcsarnokát hálából róla nevezték el. A II. világháborút követő években Magyarországra, Göd-re települt, ahol lelkésznek választották. Aktivan részt vett Göd sportéletében, itt élt 1972. július 3-án bekövetkezett haláláig. Több mutatása
51
éve
48
éve
26
éve
2000 – Meghalt Kövecses Béla operaénekes.
Hegedűlni, majd 1938-tól Jámbor László, Palotai Árpád, Lendvai Andor és Dr. Sipos Jenő növendékeként énekelni tanult. 1947-ben Rómában ösztöndíjasként képezte tovább magát Manfredo Polverosinál. 1946-tól 1975-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. Több mutatása
22
éve
19
éve
2007 – Meghalt Michelangelo Antonioni olasz filmrendező (A nagyítás).
Antonioni közgazdasági diplomát szerzett, majd filmkritikus lett, ezután forgatókönyvíróként folytatta pályáját és dokumentumfilmeket készített. Ő a szubjektivista irányzat megteremtője. Első játékfilmjét 1950-ben rendezte. A nemzetközi elismerést a Barátnők című film hozta meg számára, amely 1955-ben a velencei filmfesztiválon Ezüst Oroszlán díjat nyert. 1960-ban született iskolateremtő műve, A kaland. Az 1961-ben bemutatott Az éjszaka elnyerte a berlini fesztivál Arany Medvéjét.Ugyanebben az évben készült a Napfogyatkozás című filmje, amelyben élettársa, Monica Vitti már főszerepet játszott. Ez a film 1962-ben Cannes-ban különdíjat kapott.Szintén sikeres filmje a Velencében Arany Pálmával díjazott Vörös sivatag, a Nagyítás, amelyet Julio Cortázar elbeszélése nyomán forgatott, valamint a Zabriskie Point. A Nagyítás 1967-ben Cannes-ban Arany Pálmát nyert, s a popgeneráció egyik legfontosabb filmjévé vált. 1986- ban agyvérzést kapott, nem tudott beszélni, csak kezével adott jelzéseket. Ennek ellenére Wim Wenders segítségével filmet forgathatott A felhők felett címmel. 1996-ban a francia Becsületrend lovagja lett. Több mutatása
11
éve
2015 – Meghalt Lynn Anderson amerikai Grammy-díjas country énekesnő és hivatásos lóversenyző.
Ő volt az első nő, aki American Music Award díjat nyert.Legnagyobb sikera a (I Never Promised You a) Rose Garden című slágere, ami a világ legnagyobb példányszámában elkelt country műfajú dala, és a „100 legjobb country sláger”-ek listájának 83. helyezettje. A Billboard magazin Andersont az „Évtized énekesnője (1970–1980)” díjjal tüntette ki. Több mutatása
8
éve
2
éve
2024 – Meghalt Király Levente színművész, a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjasszínművész, érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.
Eredeti nevén: König Levente. Érdemes művész.
128
éve
1898 – Megjelentették az első autós reklámot a Scientific America magazinban.
A Winton Motor Car Company (Cleveland) reklámja volt.
79
éve
68
éve
63
éve
43
éve
26
éve