Július 29.
Flóra névnapja

Július 29.

931 éve

1095 – Meghalt I. (Szent) László magyar király, aki 1077-től uralkodott.

Az általa alapított monostorban temették el Somogyváron, majd hamvait Váradra vitték. 1192-ben avatták Szentté. 1040 körül született. I. (Szent) László király megvédte Magyarországot a németek, kunok és besenyők támadásaitól, 1091-ben Horvátországgal uniót hozott létre. I. László és unokaöccse, Könyves Kálmán (1095-1116) uralkodása alatt befejeződött a korai magyar államszervezet kiépítése. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

143 éve

1883 – Megszületett Benito Mussolini olasz politikus, diktátor (1922-43).

1922-ben a fasiszták élén bevonult Rómába (Marcia su Roma), és miniszterelnökké nevezték ki. A huszas évek végére gyakorlatilag Olaszország diktátora lett. 1935-től fokozatosan közeledett Hitlerhez. Gyengébben felszerelt csapatainak állandóan a németekre kell támaszkodnia, politikájában is egyre inkább Hitler igényeinek kiszolgálójává vált. Kés?bb internálták, majd az észak-olasz bábállam, a Salói Köztársaság miniszterelnöke lett. 1945 áprilisában menekülés közben partizánok fogságába került, akik szeret?jével, Clara Petaccival együtt kivégezték, és holttestüket Milánóban közszemlére tették. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem

100 éve

1926 – Megszületett Vámos Ágnes szoprán opera-énekesnő, érdemes művész.

Férjével, Mátray Ferenc (1922–2003) tenoristával az Operaház egyik híres párosát alkották. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1945 és 1949 között Maleczky Oszkár növendéke. 1949-től az Operaház magánénekese, ahol 1950-ben debütált Kacsóh Pongrác:János vitéz c. művének Iluska szerepében. 1977-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola énektanára volt. Főbb szerepei: Violetta (Traviata), Melinda (Bánk bán), Amelia (Simon Boccanegra), Desdemona (Otello), Margit (Faust), Musette (Bohémélet), Nedda (Bajazzók), Iluska (János vitéz), Glavári Hanna (A víg özvegy). Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Nő Zene Magyar

81 éve

1945 – Megszületett Szüts Miklós festőművész, tervezőgrafikus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Anyai ágon dédapja Degré Alajos, író, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik vezetője. Lechner Lajos, építésznek is dédunokája. Felesége Vojnich Erzsébet festőművész. 1972-ben volt az első kiállítása, majd élete során 52 önálló kiállítása volt, Magyarországon és külföldön is. A József Attila Gimnáziumban rajzot és művészettörténetet, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott. 1991-ben az AD Grafikai Stúdió létrehozója, kreatív igazgatója, társtulajdonosa lett. Párizsban tanult ösztöndíjjal, később is rendszeresen visszajárt oda dolgozni. Művei jelentős magán- és közgyűjteményben is megtalálhatók. A bűnös címmel közös kötetet jegyzett Esterházy Péterrel, memoárja négy éve jelent meg A Földön élni ünnepély címmel a Magvető Kiadónál. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Irodalom Alkotás Magyar

74 éve

1952 – Megszületett Andrassew Iván újságíró, író, a Népszava főmunkatársa.

Más írásmóddal: Andresev. Az esztergomi ferences gimnáziumban kezdett írni. Végzettsége szerint újságíró, de folytatott szociológiai és filozófiai tanulmányokat is. Volt tudományos segédmunkatárs, hírlapkézbesítő-helyettes, mozgóárus, könyvtári segédmunkás, üzemi újságíró, hentes, méhész, többször kapott irodalmi ösztöndíjakat. Elbeszélései és szociográfiái "Gorbacsov-óta" jelennek meg. Könyvei: Kutyabajok (antológia), Prolilét-ra (szociográfia, Pál Jánossal), Végrend (novellák), Csapdalakó (novellák), Prolitológia (szociográfia, Pál Jánossal), Peremkirályság (novellák), Ácsi! (tényfeltáró riportantológia), A VIZILÓ, SZIPORKA ÉS BAMBA GÉZA (meseantológia), Beszélések (novellák). 1989-től a Mai Nap, a Népszabadság, a Színes Vasárnap, a Népszava főmunkatársa, a Hócipő, a Katona József Színház munkatársa és az iNteRNeTTo és az EOL főszerkesztője. Irodalmi tevékenységéért Füst Milán-, hírlapírásért pedig Opusz-díjat kapott. Hosszantartó betegség után 2015-ben hunyt el. Több mutatása

Teljes esemény 2

Született Alkotás Magyar

52 éve

1974 – Meghalt Erich Kästner német író, költő (Emil és a detektívek, A két Lotti).

Drezdában született. Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus költője és írója, annak az új stílusiránynak a követője, amely felváltva az expresszionizmus világmegváltó extravaganciáját, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Optimista moralistaként küzdött az emberiség megjavításáért. Elsősorban humoros gyermek- és ifjúsági regényeiről ismert. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom

140 éve

1886 – Meghalt Adolf Müller magyar származású osztrák zeneszerző, karmester.

Brünnben végezte zenei tanulmányait. Prágai, Lembergiés brünni szerr6dések taán 1823-tól Bécsben élt, ahol dalok, zongoradarabok komponálásáról áttért a könnyebb műfajokra. 1825-1884 között 640 (operák, daljátékok, paródiák, oprettek, melodrámák) színműhöz írt zenét. Színpadi zenéje nemcsak Bécsben volt népszerű, de pest-budai német társulat is játszotta darabjait. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar

132 éve

1894 – Megszületett Csokonai Vitéz Gizella költő, könyvtáros, aki 4 éves korától vak volt.

Hajdúszoboszlón született. Csokonai Vitéz Mihály oldalági rokonságából származott. Négyéves korától vak volt. Az elemi iskolát Budapesten a Vakok Iskolájában végezte. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületben dolgozott, mint korrektor, gépíró, távírász és a Braille-könyvtár könyvtárosa. Alapító tagja volt a vakok 1928-ban megalakult Homérosz Kórusának. Verseket fiatal korában kezdett írni. A fénytelenség világából című kis verseskötete 1931-ben jelent meg, amelyhez Herczeg Ferenc írt előszót. A kötetet Braille-írással is elkészítette. Néhány költeményét a Vakok Világa és az Irodalmi Értesítő is közölte. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Irodalom Magyar

78 éve

1948 – Megkezdődött a tizennegyedik újkori Nyári Olimpia Londonban; az utolsó Olimpia, amelyen művészeti verseny is volt.

A II. Világháború miatt elmaradt a Tokióba, majd Helsinkibe tervezett 1940-es és a Londonba tervezett 1944-es Olimpia, így a XI. után a XIV. Játékokra került sor 1948-ban a brit fővárosban. A Wembley-stadionbéli megnyitón 59 ország több mint 4000 sportolója vonult fel. A magyarok számára sikerekben és érmekben gazdag volt a londoni Olimpia. Elek Ilona, 12 évvel első olimpiai aranyérme után ismét bajnok lett tőrvívásban. A kardvívók sem szakítottak a jól bevált hagyománnyal; a csapat aranyérme mellett Gerevich Aladár az egyéni aranyat is kiérdemelte. A dobogó legfelső fokára állhatott két ökölvívő: a harmatsúlyú Csík Tibor és a középsúlyú Papp László, és bajnok lett a szupernehézsúlyú bírkózó Bóbis Gyula is. A két magyar aranyatléta a távolugró Gyarmati Olga és a kalapácsvető Németh Imre lett. Ezen az Olimpián lett bajnok a céllövő Takács Károly, valamint talajon a tornász Pataki Ferenc. A magyar küldöttség összesen tíz arany-, öt ezüst- és 13 bronzéremet szerzett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

63 éve

1963 – Meghalt Kelemen Lajos történész, akadémikus.

Kelemen Erdélyben élt és dolgozott. A kolozsvári egyetemen szerzett történelem - földrajz szakos tanári diplomát. Előbb az Erdélyi Múzeum könyvtárosa volt, majd 1938-ban ugyanott levéltáros lett. Az ő érdeme, hogy a levéltár Erdély középkori történetének páratlanul gazdag gyűjteményévé fejlődött. 1940-44-ig múzeumi és levéltári főigazgató is volt. Történetírói munkássága elsősorban Erdély középkori művelődés - és művészettörténetére terjedt ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Magyar