126
éve
Technika kategória
147
éve
1879 – Meghalt August Karl Krönig német fizikus.
Krönig Rudolf Clausius német fizikus mellett a kinetikus gázelmélet egyik kidolgozója volt. Ez az első fizikai elmélet, amely számottevő kvantitatív sikereket ért el az anyag makroszkópikus tulajdonságainak az anyag atomos szerkezetére való visszavezetéssel. Több mutatása
57
éve
1969 – A szovjet Tu-144-es utasszállító repülőgép először lépte át a hangsebességet.
A Tupoljev 144-es repülőgép a hangsebesség kétszresét (M-2) 1970. 11. 12-én lépte át. Korának leggyorsabb utasszállító gépe volt. Hasonló repülőgép volt a Aérospatiale / British Aircraft Corporation által gyártott Concorde. Több mutatása
143
éve
175
éve
1851 – Megszületett Angelo Moriondo olasz feltaláló, aki 1884-ben megépítette az első presszókávé-gépet.
Az 1884-es torinói expón mutatta be először gépét, melyet bronzéremmel jutalmaztak. Készüléke gőzhajtás segítségével forró vizet nyomott át az (őrölt, döngölt) kávéágyon. „Gőzgép a kávéital gazdaságos és azonnali elkészítéséhez” néven szabadalmat is jegyeztetett be találmányára, melyet élete hátralévő részében tökéletesített. Nagyapja alkoholüzemet alapított, édesapja családi csokoládégyárat vezetett, Angelo Moriondo pedig vendéglátással foglalkozott. Találmányán azért kezdett dolgozni, mert igény volt a gyorsabb és gazdaságosabb kávéfőzésre. Több mutatása
167
éve
1859 – Bánkon megszületett Bánki Donát mérnök, feltaláló.
A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. Több mutatása
107
éve
1919 – Meghalt Kvassay Jenő mérnök, a magyar vízépítés reformere.
Kvassay Jenő (Buda, 1850.07.05. – Budapest, 1919.06.06.) a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezője, a mezőgazdasági vízműtan kutatója, Budán gépészmérnöki, Magyaróváron mezőgazdasági, Párizsban vízépítési tanulmányokat folytatott. Hazatérve, 1878-ban kapott megbízást az általa javasolt mezőgazdasági vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére és vezetésére. Négy évtizeden keresztül a vízügyek legfőbb irányítójaként való működése új korszakot jelentett a magyar vízépítés történetében. A kultúrmérnökség működési köre kiterjedt a belvízrendezésre és lecsapolásra, alagcsövezésre és öntözésre, a mederrendezésre és vízmosás-megkötésre, a halászati ügyek felügyeletére és a közegészségügyi mérnöki szolgálat ellátására is. Az intézmény Kvassay vezetése alatt vízrendezési munkálataival mintegy 3,5 millió hektár területen teremtette meg a korszerű mezőgazdasági termelés előfeltételeit. Egyéb fontos eredményei: a vizek köztulajdon jellegét kimondó vízjogi törvény (1885) és a halászati törvény (1888) megalkotása, valamint a csepeli Nemzeti- és Szabadkikötő építésének megkezdése (1910). Kvassay szakirodalmi munkássága is jelentős; Mezőgazdasági vízműtan című munkája évtizedeken keresztül kézikönyvként volt használatos. A Szabadkikötő bejárati zsilipjét róla nevezték el. Több mutatása
144
éve
78
éve
1948 – Meghalt Louis Jean Lumiere feltaláló, filmrendező, aki testvérével a mozgófilm fejlesztésén dolgozott.
Testvérével, Auguste Marie Louis-al együtt szabadalmaztatta a mozgófilm vetítésére alkalmas kinematográfot. Ugyancsak ők találták fel az Autochrome raszterlemezes (additív) színes fotoeljárást. Családjuknak fényképészeti lemezeket gyártó üzeme volt Lyonban (akkoriban még üveg- vagy fémlemezekre készültek a fényképek). Édesapjuk látta az edisoni kinetoscope-ot és vett egyet, hogy fiai megpróbálják megoldani a kivetítés problémáját. A Lumiere testvérek arra jöttek rá, hogy a kivetített kép jó minőségének eléréséhez szaggatott mozgással kell továbbítani a filmet a vetítőgépben: a kivetítés pillanatában a képkocka áll, majd a képet eltakarva gyorsan továbbítják a filmet a következő kockáig. A mozgás valóban jó minőségű rekonstrukcióját úgy valósították meg, hogy ugyanazzal a szerkezettel vetítették ki a képsorozatot, mint amelyikkel felvették. A Lumiere testvérek gépüket tudományos célra készítették, úgy vélték, hogy a természeti események vagy tudományos kísérletek filmen való megörökítése megkönnyíti majd azok tanulmányozását. A mozgókép üzletszerű kiaknázása nem érdekelte őket, édesapjuk irányításával néhány évig hasznosították találmányukat, majd visszatértek korábbi fotóipari tevékenységükhöz. Louis egész életében folytatta tudományos kutatásait, többek között foglalkozott a színes filmmel, és kidolgozta a térhatású film egyfajta technológiáját. Több mutatása
164
éve