★ Kiemelt esemény
Május 23.
75
éve
69
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1957 – Kiadták a Hazai Nemzeti Képtár létrejöttét kimondó miniszteri utasítást.
A ma Magyar Nemzeti Galériaként ismert múzeum kiállítási anyagának alapját a Szépművészeti Múzeum magyar gyűjteménye, illetve az akkor megszűnő Fővárosi Képtár XIX. és XX. századi műtárgyai alkották. Több mutatása
165
éve
1861 – Kaposvárott megszületett Rippl-Rónai József festőművész és iparművész (Nő fehérpettyes ruhában).
A magyar szecesszió kiemelkedő alakja. Ismertebb festményei: "Babits", "Karinthy Frigyes portréja", "A körtvélyesi kastély", "Apám és Piacsek bácsi vörös bor mellett", "Nő fehérpettyes ruhában". Több mutatása
72
éve
1954 – A magyar labdarúgó válogatott 7:1-re legyőzte az angol válogatottat a londoni 6:3 visszavágóján.
Az angol válogatott az 1953. november 25-i, londoni 6:3-as mérkőzés után fél évvel visszavágóra érkezett Budapestre. Sebes Gusztáv készítette fel a magyar válogatottat. A mérkőzést hatalmas érdeklődés előzte meg, a magyar közönséglátni akarta amit előtte csak rádióban hallott vagy újságban olvasott. Az angolok biztosak voltak benne, hogy a magyar csapat nem tud ismét olyan kiemelkedően játszani. Azonban talán még nagyobb fölényben játszottak a magyarok. „Az angolok egy hétre jöttek és 7-1-re mentek!” Több mutatása
39
éve
1987 – Bartókról nevezték el a Magyar Rádió URH-n adott harmadik műsorát.
Elsősorban komolyzenei programokat sugároz jelenleg is.
36
éve
1990 – Koalíciós kormány alakult Magyarországon, miután megtartották a rendszerváltás utáni első országgyűlési választást.
Mivel a Magyar Demokraták Szövetségének pártja győzött a választásokon, 9 MDF, 3 kisgazda, 1 KDNP és 3 független politikus lett miniszter. Antall József ismertette az új kormány programját, majd az országgyűlés Magyarország miniszterelnökévé választotta. Több mutatása
408
éve
1618 – Prágában a rendi gyűlésen a protestánsok két katolikus császári tanácsost kidobtak a Hradzsin ablakából.
A defenesztráció a protestáns cseh nemesség II. Ferdinánd német-római császár, cseh és magyar király rekatolizációs politikája elleni felkelése, egyben a harmincéves háború kezdete volt. Több mutatása
221
éve
1805 – Megszületett szlavniczai és bajnai gróf Sándor Móric főúr, európai hírű lovas, úszó és vadász, az "Ördöglovas".
Rendszeresen nyaktörő mutatványokat és viharzó vágtákat mutatott be, Budai palotája erkélyéről lóháton, pipázva, gyakran nézelődött. Kedvenc lovaglóhelyeinek egyike volt a Várba vezető lépcső. Előszeretettel lovagolt be más házakhoz is, lábadozó kertésze szobájába éppúgy, mint a főúri palotákba, vagy a bécsi Fehér Hattyú fogadó második emeletére. A lovak szerelmeseként többször járt Angliában is. A közügyekkel nem nagyon foglalkozott, az egyetlen ilyen, ami érdekelte, az a hídépítés volt. Idősebb korára megőrült, különböző elmegyógyintézetekben töltötte életét. Több mutatása
202
éve
1824 – Megszületett Zirzen Janka pedagógus, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakja.
A pontos születési dátum ismeretlen, Jászberényben, 1824. május 23-án keresztelték.Az 1869-ban létrejött tanítónőképző iskola igazgatója.Budapest XII kerületében utca van róla elnevezve. Több mutatása
201
éve
1825 – Megszületett Barna Ferdinánd nyelvész, műfordító, könyvtáros (Kalevala fordítás).
1871-ben magyarra fordította a Kalevalát, és Galeotto Marzio Mátyás királlyal foglalkozó művét.
201
éve
1825 – Megszületett Theodor Maximilian Bilharz német orvos, aki az élősködők szakértője volt.
Az ő nevéhez fűződik a Schistosoma haematobium, a vérmétely felfedezése, amely ősidők óta ismert betegséget, a véres vizeletet (haematuria) okozza, és főleg Egyiptomban volt elterjedt. E parazita okozta húgyhólyagrákot ma a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) az 1. kategóriás rákkeltőként tartja számon. A bilharziasis néven ismert betegség ma is az ő nevét viseli. Bilharz 1862-ben Egyiptomban végzett kutatásai közben fertőződött meg, és a tudományért hozott áldozatként életét vesztette. Több mutatása
178
éve
1848 – Megszületett Otto Lilienthal német mérnök, a vitorlázórepülés úttörője.
1889-ben könyvet írt A madarak repülése, mint a repülés művészetének alapja címmel. 1891-ben huszonöt métert siklott saját gyártmányú repülőjével. Különböző siklógépeivel több, mint kétezer repülést végzett. Utolsó repülése során, amelyet egy kétfedeles siklógéppel hajtott végre, lezuhant. "Áldozatok nélkül pedig nem megy" - így örökítette meg a szájhagyomány Lilienthal utolsó szavait. Több mutatása
177
éve
1849 – Megszületett gróf Khuen-Héderváry Károly horvát-szlavón-dalmát bán, magyar miniszterelnök.
A felső-sziléziai Grafenbergben született. Közel 20 évig horvát-szlavón-dalmát bán volt, majd kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki tisztségét. A zágrábi egyetemen végezte jogi tanulmányait, majd rövid ideig az ottani törvényszéken volt gyakornok. Az 1870-es évek első felében Szerém vármegye szolgálatában állt, 1875-ben és 1878-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a győrszigeti választókerületben. 1882-83-ban Győr vármegye főispánja volt, 1883. 12. 01-jén Ferenc József kinevezte horvát-szlavón-dalmát bánná. Az államvasutak épületein elhelyezett magyar feliratok és címerek miatt a majdnem 20 évig tartó bánságának végén nyíltan fellázadt ellene a kemény kézzel kordában tartott ellenzék. Ekkor erélyesen lépett fel, számos ellenzékit letartóztatott. Rendíthetetlen hűsége a dinasztia és a dualizmus iránt az udvar szemében a kormányzati tisztségre alkalmassá tette. 1903. 06. 27-én megvált báni tisztségétől és Széll Kálmán bukása után kormányra került. A belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A magyar politikai életben teljesen járatlan miniszterelnök az ellenzék obstrukciójával találta szemben magát. Sikerült kompromisszumra jutnia a katonai kérdésben, miszerint az újonclétszámot egyelőre nem emeli. Az ellenzék többsége azonban folytatta az obstrukciót, a haderőfejlesztés halogatását pedig az udvar vette rossz néven. Ferenc József szeptember 17-én kiadott chlopyi hadparancsa, amelyben a Monarchia "néptörzsei" között sorolta fel Magyarországot is, teljesen felkavarta a politikai életet, országos felháborodást keltett. Ebben a lehetetlen helyzetben, 4 hónapi kormányzás után távozott a miniszterelnöki tisztségből. A király személye körüli miniszteri tárcát gróf Tisza István kormányában is megtartotta. 1904-től Temesvárt képviselte az országgyűlésben, 1906-ban a főrendiház tagja lett. 1910. 01. 17-én, az ellenzéki koalíció bukása után ismét kinevezték miniszterelnökké, ezúttal is betöltötte a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztségeket. Bizalmatlanságot mutatott vele szemben a képviselőház többsége, de a júniusi választásokon az általa alapított Nemzeti Munkapárt elsöprő győzelmet aratott. Egyévi viszonylag nyugodt kormányzás után megint a véderőfejlesztés miatt tört ki a vihar. Végül belátta kudarcát és 1912. 04. 22-én távozott a kormányfői tisztségről. 1913. és 1918. között a Nemzeti Munkapárt, 1917-18-ban a magyar delegáció elnöke volt. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. A Magyar Jelzálog Hitelbank elnöke is volt. 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1891-ben az Aranygyapjas-rendet, 1910-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
153
éve
1873 – Megszületett Radnai Béla szobrász.
Budapesten a Pázmány szobrot, Pozsonyban a Petőfi szobrot, Szolnokon Damjanich János szobrát készítette. A budai várpalota főlépcsőházának puttói is az ő munkái. Több mutatása
143
éve
1883 – Megszületett id. Douglas Fairbanks amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező, némafilmek sztárja (Zorro, A három muskétás, a Robin Hood, A bagdadi tolvaj).
Teljes nevén: Douglas Elton Fairbanks Sr., született Douglas Elton Thomas Ullman. A némafilm korszak legendája, többek között a Zorro jele (1920), A három muskétás (1921), a Robin Hood (1922), A bagdadi tolvaj (1924) és A fekete kalóz (1926) című filmek főszereplője. A stúdiók, hogy letörjék hatalmas fizetésüket, megpróbálták teljesen irányításuk alá vonni és monopolizálni a filmterjesztést, illetve a filmbemutatókat, ezért Fairbanks filmstúdiót többször is saját alapított, az egyiket Charlie Chaplinnel. Több mutatása
143
éve
1883 – Megszületett Szekfű Gyula történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Az MTA tagja, a 20. századi magyar történettudomány egyik kiemelkedő személyisége.
134
éve
120
éve
1906 – Meghalt Henrik Ibsen norvég író, a drámatörténet legnagyobb alakja (A vadkacsa, Peer Gynt).
Kiemelkedő műve A vadkacsa; a Nóra; a Solnes építőmester és a Hedda Gabler című dráma, valamint a Peer Gynt című drámai költemény.
116
éve
1910 – Megszületett Artie Shaw amerikai dzsesszzenész, zenekarvezető, klarinétos.
Teljes nevén: Arthur Jacob Arshawsky
114
éve
1912 – A rendőrség szétverte az általános választójogért és Tisza István lemondásáért tüntető tömeget.
A brutalitásnak halálos áldozata is volt. A történtek mély benyomást tettek a közvéleményre, mert ilyen hevességű tömegtüntetésre ekkor került sor első ízben. Ezt a napot Vérvörös Csütörtökként szokták emlegetni. Több mutatása
100
éve
92
éve
1934 – Lelőtték Bonnie és Clyde bűnöző párost.
1934. május 23-án végzett Louisiana és Texas állam közös rendőri különítménye a világ egyik leghíresebb bűnözőpárosával, Bonnie Parkerrel és Clyde Barrow-val, miután Sailes városának közelében rajtuk ütöttek lopott autójukon. Két éves működésük során számos bankot raboltak ki. Megöltek 13 embert és számtalan sebesültet hagytak maguk után. Több mutatása
89
éve
1937 – Meghalt Jon Davison Rockefeller amerikai nagytőkés, a család legendás vagyonának megalapítója.
Rockefeller 1863-ban olajfinomító vállalatot létesített Cleveland közelében, az elsők között felismerve a motorbenzin jövőjét. 1870-ben megszerezte a világ első nagy kőolajipari monopóliumát, a Standard Oil Company of Ohio nevű céget, ezáltal a kezében tartva az egész amerikai olajipart. Vagyonából rendszeresen jótékonykodott, az alapítvány számos magyart is támogatott. 1891-ben ő alapította a Chicagói egyetemet. (született 1839.07.09) Több mutatása
83
éve
82
éve
1944 – Megszületett Beke László, Széchenyi-, és Munkácsy-díjas művészettörténész, egyetemi tanár.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja, 1988–1995 között a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, 1995 és 2000 között a Műcsarnok igazgatója volt. Számos hiánypótló írása jelent meg, többek között a A műalkotások elemzése című tankönyv. Több mutatása
78
éve
76
éve
1950 – Megszületett Csányi Béla világbajnok tekéző.
Több, mint 20-szor nyerte meg a magyar tekebajnoki címet. Egyéniben, párosban és csapatban összesen kilencszer nyert világbajnokságot.
75
éve
66
éve
1960 – Megszületett Linden Ashby amerikai színész (Az ítélet napja).
A rettegés tava; Kém Game - sorozat; Sötét angyal; Mortal Kombat; Szegény kis gazdag lány
61
éve
1965 – Megszületett Martinek János kétszeres olimpiai bajnok öttusázó.
Martinek az 1988-as szöuli olimpián csapatban is, egyéniben is megnyerte az aranyérmet. 1993-ban Világ Kupa győztes lett. 1997-ben az EB ezüstérmes csapattagja volt. Több mutatása
34
éve
1992 – Meghalt Giovanni Falcone olasz bíró, ügyész, aki sikeresen lépett fel az olaszországi maffia ellen.
Falcone robbanásos merénylet áldozata lett feleségével és testőreivel együtt. Az "Igazság Bajnoka", a "Bátorság Jelképe" mellékneveket vívta ki magának a maffia elleni küzdelem során. Az 1986-os nagy port felkavaró perben 338 maffiózót ítéltek összesen 2665 évi szabadságvesztésre. Több mutatása
9
éve
2017 – Meghalt Sir Roger Moore angol színész, James Bond egyik megformálója.
Legelső sorozata az Ivanhoe volt, ezt követte a The Alaskans, utána feltünt a Maverick sorozatban is. Legismertebb alakítása a James Bond mozi széria volt. Sokan ma is vele azonosítják a 007-es ügynököt. Eredetileg neki is szánták a főszerepet, de tartottak tőle, hogy többeknek egy Simon Templar adaptációnak tűnhet a nagy költségvetésű film, ezért választották inkább az ismeretlenebb Conneryt. Érdekesség, hogy a The Persuaders (Minden lében két kanál) egyik részében volt rá egy vicces utalás, hogy ő olyan, mint James Bond, sőt, 1964-ben, kilenc évvel azelőtt, hogy feltünt volna e szerepben, el is játszotta annak paródiáját. Több mutatása
319
éve
1707 – Megszületett Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár, a növények rendszerezésének kidolgozója.
A természet rendszere (Systema Naturae) című művében elsőként összegezte az addig ismert több tízezer növényt, állatot és ásványt, amelyeknek kettős latin nevet adott: külön nevet a nemnek és a fajnak. A növényvilágot 24 osztályba sorolta. Rendszerezésének egységei az osztály, a rend, a nem, a faj és a változat. A Svéd Tudományos Akadémia alapítója és első elnöke. Az Uppsalai Természetrajzi Múzeum alapítója. Több mutatása
240
éve
1786 – Meghalt gróf Benyovszky Móric magyar és lengyel főnemes, utazó, kalandor, emlékíró.
Teljes nevén: benyói és urbanói gróf Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc vagy Móric Ágoston. Apja Benyovszky Sámuel, lovassági tábornok a császári hadseregnél, édesanyja báró Révay Róza. Több mutatása
216
éve
1810 – Megszületett Margaret Fuller amerikai kritikus, társadalom újító, írónő.
Az első amerikai külföldi tudósító volt, küzdött a nők jogaiért, 1840. és 1842. között a "The Dial"-t szerkesztette.
133
éve
131
éve
122
éve
1904 – Nagyváradon megszületett Palotai Boris írónő, költő.
Bacsó Péter filmrendező édesanyja, Palotai Erzsi testvére.
116
éve
112
éve
1914 – Megszületett Barbara Ward angol közgazdász, újságírónő, pedagógus.
Politikai és gazdasági ügyekről írt. 1961-ben jelent meg "India and the West" című munkája.
105
éve
1921 – Megszületett Grigorij Csuhraj szovjet filmrendező (Ballada a katonáról).
Teljes neve: Grigorij Naumovics Csuhraj, oroszul: Григорий Наумович Чухрай. A szovjet "új hullám" mesterművének mtartott Ballada a katonáról című filmet a Cannes-i filmfesztiválon is kitűntették. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Alicia De Larrocha spanyol zongoraművésznő, aki egészen idős korában is sokat játszott.
Teljes nevén: Alicia de Larrocha i de la CalleMég 70. születésnapja után is a legnagyobb zenekarok foglalkoztatták.
99
éve
96
éve
1930 – Megszületett Horn Miklós pedagógus, a Budapesti Gazdasági Főiskola főigazgatója, politikus.
Bécsben született. A Demokratikus Koalíció alapító tagja volt.
93
éve
1933 – Megszületett Joan Collins angol-amerikai színésznő (Dynasty).
1981. és 1989. között a "Dynasty" című szappanoperában játszott. Flintstones 2. - Viva Rock Vegas; Hamlet, vagy amit akartok; Mesék a kriptából; Rettegés az éjszakában; Az ellentétes nem. Sorozat szerepek: Monte Carlo; Sins; Nyomoz a páros; Sweet Deception; Öreg díva nem vén díva. Több mutatása
79
éve
1947 – Meghalt Charles-Ferdinand Ramuz franciául alkotó svájci író, elbeszélő.
Svájc legnagyobb írójaként ismerték el kortársai. Művei: Rémület a hegyek között, Ádám és Éva, Farinet, vagy a hamis pénz.
78
éve
1948 – Meghalt Bakó Gábor növényvédelmi szakember.
Mezőgazdasági rovartannal foglalkozott, kutatásai főként a szőlő és a kukorica rovarkártevőinek feltárásában a legkimagaslóbb. 1932-től az Állami Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatója volt. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Ádám Tamás színész, rendező (Dr. Szép Károly a Familia Kft.-ben).
Fia Nagy Ádám a Roy & Ádám Trióból.
61
éve
54
éve
1972 – Megszületett Rubens Barrichello brazil autóversenyző.
2012-ben az IndyCar előtte pedig 1993-tól 2011-ig a Formula–1 mezőnyének volt a tagja.
54
éve
1972 – Meghalt Forbát Alfréd, építész, festő, a Bauhaus tagja és tanára.
Eredeti neve: Füchsl Alfréd, külföldön használt neve: Fred Forbat. Svédországban telepedett le, ahol várostervezéssel foglalkozott.
54
éve
1972 – Meghalt Kamil Beduar cseh költő, műfordító, Petőfi Sándor verseinek kiváló átültetője.
Híresebb kötete: Nekik lakoma volt.
51
éve
1975 – Meghalt Fodor Imre színész, az 1956-ban önállósuló József Attila Színház igazgatója.
Nevéhez fűződik Angyalföld színházi kultúrájának megalapozása és fellendítése.
40
éve
1986 – Meghalt Karsai Elek levéltáros, történész.
Művei: A budai Sándor-palotában történt 1919-1941, A budai vártól a gyepüig 1941-45, Fél a nép, Szálasi naplója, A Szálasi per.
34
éve
1992 – Meghalt Sásdi Sándor író, újságíró.
Művei: Az árnynélküli ember, Cseresznyevirág, Szabálytalan szerelem, Az utolsó szó jogán.
33
éve
1993 – Meghalt Cseres Tibor, Kossuth-, és József Attila-díjas író, aki elsősorban történelmi regényeket írt.
Teljes nevén Portik Cseres Tibor. 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke.
4
éve
1
éve
2025 – Meghalt Sebastião Salgado brazil fotográfus, festő.
Teljes nevén: Sebastião Ribeiro Salgado Júnior
1
éve