Június 16.
Jusztin névnapja

Június 16.

68 éve

★ Kiemelt esemény

1958 – Nagy Imre magyar reformkommunista politikust titkos per után kivégezték.

Budapesti Országos Börtönben Gimes Miklóssal és Maléter Pállal együtt végezték ki. 1912-ben - négy és fél év elvégzése után - abbahagyta tanulmányait a kaposvári gimnáziumban, 1914-ben géplakatos segédlevelet szerzett, majd beiratkozott a kaposvári felső kereskedelmi iskolába. 1915. májusában behívták katonának, az orosz frontra került és 1916. júliusában fogságba esett. 1918. júniusában szabadult és részt vett az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok oldalán. 1921-ben a bolsevik párt tagjaként tért haza pártmegbízatással. Egy biztosítótársaság magántisztviselője lett Kaposváron, belépett az MSZDP-be és vezető tisztséget kapott a párt Somogy vármegyei szervezetében. Földreformot követelő tömegmozgalmat szervezett a parasztok között. 1925-ben kizárták az MSZDP-ből, alapító tagja lett az illegális kommunista szervezetnek, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1927 elején letartóztatták, két hónap múlva szabadon engedték, 1928 tavaszán Bécsbe emigrált. Illegálisan tartózkodott Budapesten, amikor a párt "Parasztok Lapja" című illegális újságját szerkesztette. 1930 elején Moszkvába ment, 1930-tól a Komintern Nemzetközi Agrárintézetének, 1937-től a szovjet központi statisztikai hivatal munkatársa, 1938 és 1944 között a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője volt. 1938-tól 1940-ig a moszkvai "Új Hang" című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és állandó cikkírója is volt. 1944 őszén kidolgozta a magyarországi földreform tervét, novemberben tért haza, a Központi Vezetőség tagja lett, majd részt vett a Horthy-féle fegyverszüneti tárgyalásokon Moszkvában. Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottságának tagja lett, Hódmezővásárhelyen képviselővé választották. December 22-én földművelésügyi miniszter lett, tervei szerint és közvetlen irányításával megvalósította a földreformot. 1945. májusában a beválasztották a Politikai Bizottságba (PB), novemberben a Tildy-kormány belügyminisztere lett, 1946. márciusában visszahívták tisztségéből a pártvezetésben tanúsított passzivitására és erélytelen magatartására hivatkozva. 1947. szeptemberében az Országgyűlés elnöki székébe került, számos kérdésben nem értett egyet a pártvezetésben, főként a mezőgazdaság terén. Ellentétei különösen kiéleződtek a kommunista hatalomátvétel idején. 1949-ben elvesztette PB tagságát, az agrártudományi egyetemen tanított, majd 1950. júniusában került vissza a pártapparátusba a Központi Vezetőség (KV) adminisztratív osztályának vezetőjeként, valamint levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Decemberben élelmezési miniszterré, 1952. januárjában begyűjtési miniszterré, novemberben a minisztertanács elnökhelyettesévé nevezték ki. 1953.05.17-én a magyarországi választásokon a szavazatok 98,2%-át a Magyar Függetlenségi Népfront szerezte meg. Június 27-28-án az MDP Központi Vezetőségének ülése bírálta az elmúlt években folytatott politikát. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Július 3-4-én a kormány új gazdasági programjavaslatát az országgyűlés elé terjesztette. Felhagyott az erőszakos kollektivizálással a mezőgazdaságban, a kötelező beszolgáltatása terheit csökkentette, mérsékelte az iparban a beruházási tervet, árcsökkentést és béremelést hajtott végre, amelynek eredményeként emelkedni kezdett az életszínvonal. Megszüntette a kitelepítéseket és az internálótáborokat, eltörölte a rendőrbíráskodást és a rögtönbíráskodást, ügyész szervezetet hozott létre a politikai perek felülvizsgálatára. Irányvonala egyértelműen győzedelmeskedett, ami a Rákosi-csoport ellenállását és támadásait váltotta ki. 1955. januárjában Nagy Imrét kisebb szívroham érte, ezt kihasználva, gyógykezelés címén teljesen elszigetelték ellenségei. Április 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, decemberben kizárták a pártból és pártutasításra az MTA tagjainak névsorából is törölték. A sztálinista rendszert elutasító, kommunista értelmiségiekből szerveződő pártellenzék vezéralakjává vált, amelynek célja az ő kormányprogramjának maradéktalan megvalósítása volt. Rákosi leváltása után, 1956. október 13-án saját kérésére vették vissza a pártba és visszakapta akadémiai tagságát is. Az október 23-án tüntető tömeg többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is követelte. A népfelkelőket felszólította a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. Október 24-én nevezték ki másodszor a minisztertanács elnökévé, 30-án többpárti koalíciós kormányt alakított. November 1-jén bejelentette az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával, valamint bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Szolnokon. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket, ahonnan november 22-én Kádár János - miután garantálta biztonságukat és büntetlenségüket - kicsalta őket. Romániába vitték, majd többször sikertelenül próbálták megnyerni a Kádár-rendszer számára. 1957.04.14-én szállították Budapestre és a Gyorskocsi utcai fogdában őrizetben tartották. 1958.06.15-én a "népi demokratikus államrend kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás" vádjában bűnösnek találták és halálra ítélték. Nem kért kegyelmet, a Kozma utcai börtön udvarán másnap felakasztották és egy jeltelen sírba temették. Nagy Imre halála világszerte nagy felháborodást keltett. 1961-ben az Új Köztemető sarkában lévő 301-es parcellába szállították át maradványait. 1989 tavaszán az ő és a vele együtt kivégzett társainak holttestét exhumálták, és országos gyász közepette ünnepélyesen temették el június 16-án. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

717 éve

1309 – Egyszerre három ősi szabály megsértésével királlyá avatták I. Károly Róbertet.

Budán, a Boldogasszony (mai Mátyás-) templomban, egy újonnan készített koronával másodszor koronázták, így egyszerre három ősi szabályt sértettek meg. 1288-ban született Nápolyban Martell Károly nápolyi trónörökös, magyar trónkövetelő és Habsburg Klemencia hercegnő egyetlen fiaként. Magyarország iránti érdeklődését nagyanyja, Mária királyné, V. István magyar király leánya keltette fel benne. Már 1300-ban ellenkirályként léptették fel III. Andrással szemben. A III. András halálától 1310 nyaráig eltelt tíz év alatt három királya volt Magyarországnak, még több kiskirály osztozott területén. A három közül végül is az Anjou-házból való I. Károly maradt a győztes, akinek győzelme érdekében háromszor kellett megkoronáztatnia magát. A rendkívüli körülmények, a legsúlyosabb egyházi nyomás és Károly tényleges politikai sikerei sem tudták az országot eltéríteni attól a hittől, hogy Magyarország királya csak az lehet, aki Szent István koronáját hordja, s attól, hogy csak az az érvényes királyavatás, ha ezt a koronát teszik a leendő uralkodó fejére. 1301 tavaszán egy alkalmi koronával koronázták meg, de az ország jelentékeny része vele szemben először a cseh Vencelt (1301-1305), majd a bajor Ottót (1305-1307) ismete el királynak. 1307 októberében a rákosi országgyűlésen, majd 1308 őszén a pesti országgyűlésen I. Károlyt Magyarország királyának választották. 1309. június 16-án Budán, a Boldogasszony (mai Mátyás-) templomban egy újonnan készített koronával másodszor is királlyá avatták. Egyszerre három ősi, biztosan százéves (három-négy nemzedékre tehető) szabályt sértettek meg. A legkisebb volt közülük, hogy a pápai követ végezte a szertartást, hiszen magát a római pápát képviselte, így nehezen lehetett az ő működésével szemben a nála alacsonyabb rangú és a pápától függő esztergomi érsek koronázási jogára hivatkozni. A színhely már nagyobb hiba volt, mert már megint nem Fehérvárott, hanem egy plébániatemplomban avattak királyt, s hiába lett éppen ebben az időben Buda a "királyság feje" és az ország legfontosabb városa, hiába volt a templom nagyobb és fényesebb, mint a többi, mégiscsak egyszerű plébániatemplom volt. A legnagyobb hiba pedig most is a Szent Korona mellőzése volt. Teljesen lehetetlen gondolat volt, hogy a Szent Koronát megfosszák szentségétől, Magyarországon egyszerűen nem érvényesülhetett ez a jogi fordulat, senki nem adott neki hitelt. A korona nem veszett el, csak idegen kézben volt, így a megoldást nem új korona készítése jelentette, hanem a régi visszaszerzése. Nem is akadt más megoldás, mint megvárták, amíg László erdélyi vajda visszaküldte a koronát, és I. Károlyt harmadszor is megkoronázták, de most már a hagyománynak megfelelő szabályok szerint: Fehérvárott, az esztergomi érsekkel és a Szent Koronával, 1310. augusztus 20-án, Szent István napján, "ünnepelve és örvendezve", ahogy a Képes Krónikában írták. 1311 és 1323 között felszámolta a tartományurak hatalmát, és ellenőrzése alá vonta az egész ország területét. 1312-ben, a rozgonyi csatában aratta első nagy győzelmét a Csák Máté által támogatott Aba Amadé tartományúr fiai felett. 1316-ban a Kőszegiek várait foglalta el, 1317-ben az újra lázadó Amadék, a Borsa nemzetség és Petenye fia Péter uralmát számolta fel végleg. Csák Mátétól elfoglalta Visegrádot és Komáromot. 1318-21-ben Erdélyt, 1319-20-ban Csák Máté tartományának keleti részét foglalta el. 1322-ben megszilárdította hatalmát a Délvidéken, Szlavóniában, de Dalmáciát és Horvátországot tartósan nem sikerült meghódítania. 1323-ban Temesvárról áthelyezte székhelyét Visegrádra, és hozzálátott az ország politikai-gazdasági rendjének helyreállításához. Saját hívei között szétosztotta a tartományuraktól elvett birtokok nagy részét. Ezek a birtokosok az új, akkor felemelkedett családokból kikerült bárók voltak, akik I. Károly uralmának szilárd politikai és katonai támaszát és a lovagi kultúra hordozóit jelentették. A királyság pénzügyeit teljesen új alapokra helyezte: a nemesérckivitelt megtiltotta, a királyi pénzverés monopóliuma mellett pénzreformot hajtott végre. 1325-től firenzei mintára aranyforintot veretett. A városok éves adót fizettek a kincstárnak, megszerezte a pápai tized harmincadát is, sőt megadóztatta az egyházat is, ami a papság heves tiltakozását váltotta ki. 1320 után nem hívta össze az országgyűlést. Külpolitikáját inkább a diplomáciai, mint a katonai sikerek jellemezték. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón létrehozta Lengyelországgal és Csehországgal a 3 ország szövetségét, amely főként a Habsburgok ellen irányult, emellet az árumegállító joggal rendelkező Bécs megkerülésével új kereskedelmi útvonalakat alakítottak ki. 1339-ben sógora, a gyermektelen III. Kázmér lengyel király örökösödési szerződést kötött vele, amelynek alapján 1370-ben létrejött a magyar-lengyel perszonálunió. Uralkodását különös esemény zavarta meg, amikor 1330-ban Zah (Zách) Felicián sikertelen merényletet követett el ellene és családja ellen, amit I. Károly kegyetlenül megtorolt. 1342-ben halt meg Visegrádon. Székesfehérváron temették el a Budán tartott pompás gyászszertartás után. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

123 éve

1903 – Henry Ford megalapította a Ford Motor Company-t.

Henry Ford, aki a köznapi élet részévé tette az autót, 39 éves koráig kizárólag sikertelen üzleti vállalkozásokat könyvelhetett el. Pedig tehetséges szerelő és órajavító volt, ráadásul már 16 éves korában kidolgozta a sorozatgyártás tervét, de abban az időben még nem volt szükség tömegtermelésre. Első két autóépítő vállalkozása tönkrement, de nem adta fel, 1903-ban megalapította a Ford Motor Company-t. Tehetsége és gyakorlata volt, de pénze nem sok, ám a kedvezőtlen előjelek ellenére nemsokára egyre több befektetőt talált. Autóit először főleg külsős cégekkel gyártatta, eleinte a későbbi rivális Dodge-fivérek is neki dolgoztak. Az első Ford T-modell 1908-ban jelent meg a piacon, nyolc évvel később pedig a többi kocsi átlag 1000 dolláros árával szemben a Fordhoz már 345 dollárért hozzá lehetett jutni. Hogy minél olcsóbb legyen a gyártás, Ford rengeteg hasznos ötlettel rukkolt elő. Elkészítette korának leghatékonyabb gyártósorát, szabványosította és cserélhetővé tette az alkatrészeket, alkalmazottait pedig jól megfizette munkájukért. 1920-ban fiával együtt már 1,2 milliárd dollár volt a vagyona, de őt nem a pénz, csak a munka érdekelte. Magánemberként Ford gyakran adott hangott antiszemita nézeteinek, mégis rendkívül pacifista beállítottságú volt. Az I. világháború kitörésekor például óceánjárót bérelt, hogy Európában személyes közbenjárásával békítse ki a harcoló feleket. Miután ez nem sikerült, gyárát a háború idejére teljesen a hadiipar szolgálatába állította. Sokan felrótták neki, hogy főleg idősebb korára nagyon mereven ragaszkodott a megszokott dolgokhoz, ez pedig hátráltatta a dinamikus fejlődést. A kezdődő hanyatlásnak unokája, ifjabb Henry vetett gátat, aki nagy harcok árán átvette a cég vezetését, miután nagyapja nyolcvan éves korában visszavonult. Négy év elteltével a cég újra virágzott, többek közt néhány tehetséges, fiatal menedzsernek köszönhetően. A cégalapító Henry Ford 85 éves korában halt meg, vagyona nagy része a Ford Alapítvány tulajdonába került. Több mutatása

Teljes esemény 1

Történelem Érdekes Technika

96 éve

1930 – Megszületett Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas, magyar-amerikai operatőr, rendező (Maverick).

Szegeden született. BAFTA-díjas. Bánk Bán (2001); Maverick (1994); Az eastwick-i boszorkányok (1987); A folyó (1984); Halál a hídon (1981); A szarvasvadász, BAFTA-díj (1978); Madárijesztő (1973)Egy 2003-as felmérés szerint, melyet az International Cinematographers Guild (Operatőrök Nemzetközi Céhe) végzett, egyike a történelem tíz legbefolyásosabb operatőrének. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Magyar

37 éve

1989 – Nagy Imre volt miniszterelnököt újratemették.

A temetés pontosan 31 évvel azután történt, hogy hazaárulónak bélyegezték és kivégezték. 1912-ben - négy és fél év elvégzése után - abbahagyta tanulmányait a kaposvári gimnáziumban, 1914-ben géplakatos segédlevelet szerzett, majd beiratkozott a kaposvári felső kereskedelmi iskolába. 1915. májusában behívták katonának, az orosz frontra került és 1916. júliusában fogságba esett. 1918. júniusában szabadult és részt vett az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok oldalán. 1921-ben a bolsevik párt tagjaként tért haza pártmegbízatással. Egy biztosítótársaság magántisztviselője lett Kaposváron, belépett az MSZDP-be és vezető tisztséget kapott a párt Somogy vármegyei szervezetében. Földreformot követelő tömegmozgalmat szervezett a parasztok között. 1925-ben kizárták az MSZDP-ből, alapító tagja lett az illegális kommunista szervezetnek, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1927 elején letartóztatták, két hónap múlva szabadon engedték, 1928 tavaszán Bécsbe emigrált. Illegálisan tartózkodott Budapesten, amikor a párt "Parasztok Lapja" című illegális újságját szerkesztette. 1930 elején Moszkvába ment, 1930-tól a Komintern Nemzetközi Agrárintézetének, 1937-től a szovjet központi statisztikai hivatal munkatársa, 1938 és 1944 között a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője volt. 1938-tól 1940-ig a moszkvai "Új Hang" című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és állandó cikkírója is volt. 1944 őszén kidolgozta a magyarországi földreform tervét, novemberben tért haza, a Központi Vezetőség tagja lett, majd részt vett a Horthy-féle fegyverszüneti tárgyalásokon Moszkvában. Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottságának tagja lett, Hódmezővásárhelyen képviselővé választották. December 22-én földművelésügyi miniszter lett, tervei szerint és közvetlen irányításával megvalósította a földreformot. 1945. májusában a beválasztották a Politikai Bizottságba (PB), novemberben a Tildy-kormány belügyminisztere lett, 1946. márciusában visszahívták tisztségéből a pártvezetésben tanúsított passzivitására és erélytelen magatartására hivatkozva. 1947. szeptemberében az Országgyűlés elnöki székébe került, számos kérdésben nem értett egyet a pártvezetésben, főként a mezőgazdaság terén. Ellentétei különösen kiéleződtek a kommunista hatalomátvétel idején. 1949-ben elvesztette PB tagságát, az agrártudományi egyetemen tanított, majd 1950. júniusában került vissza a pártapparátusba a Központi Vezetőség (KV) adminisztratív osztályának vezetőjeként, valamint levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Decemberben élelmezési miniszterré, 1952. januárjában begyűjtési miniszterré, novemberben a minisztertanács elnökhelyettesévé nevezték ki. 1953.05.17-én a magyarországi választásokon a szavazatok 98,2%-át a Magyar Függetlenségi Népfront szerezte meg. Június 27-28-án az MDP Központi Vezetőségének ülése bírálta az elmúlt években folytatott politikát. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Július 3-4-én a kormány új gazdasági programjavaslatát az országgyűlés elé terjesztette. Felhagyott az erőszakos kollektivizálással a mezőgazdaságban, a kötelező beszolgáltatása terheit csökkentette, mérsékelte az iparban a beruházási tervet, árcsökkentést és béremelést hajtott végre, amelynek eredményeként emelkedni kezdett az életszínvonal. Megszüntette a kitelepítéseket és az internálótáborokat, eltörölte a rendőrbíráskodást és a rögtönbíráskodást, ügyész szervezetet hozott létre a politikai perek felülvizsgálatára. Irányvonala egyértelműen győzedelmeskedett, ami a Rákosi-csoport ellenállását és támadásait váltotta ki. 1955. januárjában Nagy Imrét kisebb szívroham érte, ezt kihasználva, gyógykezelés címén teljesen elszigetelték ellenségei. Április 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, decemberben kizárták a pártból és pártutasításra az MTA tagjainak névsorából is törölték. A sztálinista rendszert elutasító, kommunista értelmiségiekből szerveződő pártellenzék vezéralakjává vált, amelynek célja az ő kormányprogramjának maradéktalan megvalósítása volt. Rákosi leváltása után, 1956. október 13-án saját kérésére vették vissza a pártba és visszakapta akadémiai tagságát is. Az október 23-án tüntető tömeg többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is követelte. A népfelkelőket felszólította a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. Október 24-én nevezték ki másodszor a minisztertanács elnökévé, 30-án többpárti koalíciós kormányt alakított. November 1-jén bejelentette az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával, valamint bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Szolnokon. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket, ahonnan november 22-én Kádár János - miután garantálta biztonságukat és büntetlenségüket - kicsalta őket. Romániába vitték, majd többször sikertelenül próbálták megnyerni a Kádár-rendszer számára. 1957.04.14-én szállították Budapestre és a Gyorskocsi utcai fogdában őrizetben tartották. 1958.06.15-én a "népi demokratikus államrend kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás" vádjában bűnösnek találták és halálra ítélték. Nem kért kegyelmet, a Kozma utcai börtön udvarán másnap felakasztották és egy jeltelen sírba temették. Nagy Imre halála világszerte nagy felháborodást keltett. 1961-ben az Új Köztemető sarkában lévő 301-es parcellába szállították át maradványait. 1989 tavaszán az ő és a vele együtt kivégzett társainak holttestét exhumálták, és országos gyász közepette ünnepélyesen temették el június 16-án. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

379 éve

1647 – Pozsonyban királlyá választották és meg is koronázták IV. Ferdinándot, a Habsburg-ház tagját.

Apja kívánságára, a magyar rendek választották meg. III. Ferdinánd magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király, és Mária Anna spanyol hercegnő fia volt. Apja korán megismertette vele az államügyeket és bevonta a kormányzásba. 1647-ben koronázták magyar királlyá Pozsonyban, majd Prágában a cseh koronát is a fejére tették. 1653-ban német királlyá választották Augsburgban, Regensburgban pedig megkoronázták. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányát kellett volna feleségül vennie, azonban az ifjú király hirtelen meghalt himlőben 20 éves korában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

197 éve

1829 – Megszületett Geronimo, az apacsok vezére.

Geronimo (csirikava nyelven Goyaa³é, vagyis 'one who yawns' (Ásító); angolul gyakran Goyathlay-nak ejtették). Az Amerikai Egyesült Államokban élő csirikava apacsok kimagasló törzsi vezetője volt, aki hosszú háborút vívott a törzsi területeket elfoglaló európai telepesek ellen. Geronimo mindössze 38 fős a kis csoportjával volt az utolsó független indián csoport, akik nem ismerték el az Amerikai Egyesült Államok kormányát. Az ellenállás 1886 szeptember 4-én ért véget, amikor Geronimo megadta magát az Egyesült Államok hadseregében szolgálóNelson A. Miles tábornoknak a Skeleton-kanyonnál, Arizonában. Otthonától távol, Oklahomában halt meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem

141 éve

1885 – Megalapították a legrégebben megszakítás nélkül működő magyar sportegyesületet, az UTE labdarúgó-csapatát.

A legrégebben alapított, megszakítás nélkül működő sportegyesület, az UTE labdarúgó-csapata. Húsz lelkes ifjú 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében mondta ki az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze 78. Ennyien fogadták el a klub jelszavát: „Épség, Erő, Egyetértés”’. S ennyien egyúttal azt is, ami a későbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi: legyen az UTE színe lila-fehér. Forrás: ujpestfc.hu Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Sport Magyar

124 éve

1902 – Megszületett Barbara McClintock amerikai biológus, a genetika történetének egyik legjelentősebb alakja.

A connecticuti Hartfordban született. A mozgó genetikai elemek felfedezésért 1983-ban orvosi Nobel-díjat kapott. Tanulmányait a Cornell Egyetemen végezte, majd 1927-től a Cornell Egyetem botanika oktatója lett. 1931-től a Kaliforniai Műszaki Főiskola Nemzeti Kutató Tanszékének munkatársa, 1933-34-ben Guggenheim-ösztöndíjas, 1934-től a Cornell Egyetem kutatója, 1936-tól a Missouri Egyetem adjunktusa, 1941-től 1947-ig a a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa, 1967-től kitüntetett munkatársa volt. 1953-54-ben a Kaliforniai Műszaki Főiskola vendégprofesszoraként, 1962 és 1969 között a Rockefeller Alapítvány mezőgazdasági tudományos programjának konzultánsaként dolgozott. A Nemzeti Természettudományi Akadémia, az Amerikai Filozófiai Társaság, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia, az Amerikai Genetikusok Társasága, az Amerikai Botanikai Társaság, az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség, az Amerikai Biológiatudományi Intézet és a Természettudósok Amerikai Szövetségének tagja volt. 1967-ben Genetikai Kimber-díjjal, 1970-ben Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki. 1978-ban Rosenstiel-díjat, 1981-ben McArthur életműdíjat kapott. 1981-ben Albert Lasker-díjat, 1983-ban pedig Nobel-díjat nyert. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Tudomány

109 éve

1917 – Megszületett Katharine Meyer Graham amerikai újságírónő, hírlapigazgató, aki az egyik legbefolyásosabb nő volt az USA-ban.

New Yorkban született. A "The Washington Post" és a "Newsweek" tulajdonosa és kiadója. Tanulmányait a Chicagói Egyetemen végezte. 1938-tól a "San Francisco News" tudósítója volt, 1939-től 1945-ig a "The Washington Post" különböző rovatainál dolgozott. 1963 és 1973 között a "The Washington Post Co." elnöke, majd az igazgató tanács elnöke és operatív vezérigazgatója volt. A "The Washington Post" és a "Newsweek" magazin mellett több tv-állomás, és több mint 50 kábeltv-hálózat tulajdonosa volt. 1983-tól az "International Herald Tribune" tanácsának társelnöke volt. A Konferencia Testület, a Szövetséges Városok Tanácsa, a George Washington Egyetem, a Chicagói Egyetem és a Reuters kurátora, 1982-ben a Nemzetközi Fejlesztési Intézet (Brandt-bizottság) Konferenciatestülete Független Bizottságának tagja, 1989-től a Reuters Független Bizottságának, az Amerikai Lapkiadók Szövetségének, az AP Hírügynökség igazgatóságának és az Amerikai Lapszerkesztők Társaságának tagja volt. 1973-ban John Peter Zenger-díjat kapott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Irodalom

95 éve

1931 – Megszületett Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író, aki a madarak védelmével és madarakról szóló ismeretterjesztéssel foglalkozott.

Dolgozott a Fővárosi Állatkertben. Alelnöke volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. 17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített kis anyagokat a Magyar Rádió hetente jelentkező Oxigén című műsorába. Több mint 3600 tudományos ismeretterjesztő írás, novella szerzője. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Irodalom Magyar

94 éve

1932 – Megszületett Kaló Flórián, Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész, író, érdemes művész.

Budapesten született. Az első hitvese Domján Edit volt a második Detre Annamária. Színpadi és rádió játékokat írt.Nyár a szigeten; Mesék az Ezeregyéjszakáról; A Noszty fiú esete Tóth Marival; Két emelet boldogság; Vizipók-Csodapók - szinkron; "Kérem a következöt!" - Dr. Bubó - szinkron; Meztelen diplomata; Megtörtént bűnügyek; Palacsintás király; A 0416-os szökevény; Gulliver a törpék országában Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Irodalom Magyar Színház

90 éve

1936 – Megszületett Pongrácz Péter oboaművész, a Magyar Fúvósötös alapító tagja, egyetemi tanár.

1956-ban került az Operaházba, melynek 25 évig volt oboistája. Játszott a Liszt Ferenc Kamarazenekarban, a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes tagjaként, valamint a Magyar Fúvósötös alapító tagjaként számos magyar kortárs zeneszerző művét játszotta. Negyven évig volt a Zeneakadémia tanára, tanszékvezetői és rektorhelyettesi posztot is betöltött. Érdemes és Kiváló Művész, valamint a Liszt-díj és a Bartók-Pásztory díj tulajdonosa. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

88 éve

1938 – Lockportban megszületett Joyce Carol Oates amerikai írónő, költő, pedagógus.

Termékeny regényírónőként díjat nyert az 1969-es "Them" és az 1980-as "Bellefleur" című művével. Tanulmányait a Syracuse Egyetemen, a Wisconsini Egyetemen és a Detroiti Egyetemen végezte. 1967-68-ban Guggenheim-ösztöndíjas volt, 1967 és 1987 között az ontariói Windsori Egyetem angol professzoraként dolgozott. 1978-tól 1981-ig a Princeton Egyetem támogatott írója, 1987 óta professzora. Az Amerikai Akadémia, a Művészeti és Irodalmi Intézet tagja. 1967-ben és 1968-ban O. Henry-díjat, 1970-ben Nemzeti Könyvdíjat kapott. 1990-ben Rea- és Elmer Holmes bukst-díjjal tüntették ki. Regényeiből: "A Garden of Earthly Delights" (magyarul "A földi gyönyörök kertje" címmel jelent meg), "Do With Me What You Will" (magyarul "Tégy velem, amit akarsz" címmel jelent meg), "Unholy Loves" (magyarul "Áldatlan szerelmek"), "Bellefleur" (magyarul "Bellefleur, avagy a családi átok"), "Solstice" (magyarul "Napforduló"). Elbeszélések: "By the North Gate", "The Wheel of Love and Other Stories". Versek: "Them", "Expensive People" (magyarul "Luxusvilág"), "Anonymous Sins and Other Poems". Tanulmány: "The Edge of Impossibility. Tragic Forms in Literature". Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Irodalom

81 éve

1945 – Megszületett Alexa Károly irodalomtörténész, az MTI volt elnöke.

Radstadtban, Ausztriában született. 1970 óta az ELTE BTK régi, illetve 19. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken tanít, adjunktus, miközben a "Kortárs"-nál és a "Magyar Hírlap"-nál rovatvezető. Munkatársa főszerkesztő helyettesként és rovatszerkesztőként a "Mozgó Világ"-nak és a "Hitel"-nek, elnöke volt a Magyar Távirati Irodának. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Magyar

68 éve

1958 – Kivégezték Maléter Pált, az 1956. évi forradalom és szabadságharc honvédelmi miniszterét.

Malétert 1943-ban a keleti frontra vezényelték, ahol fogságba esett, majd partizánként harcolt. 1945 után a magyar hadsereg tisztjeként teljesített szolgálatot. 1956. október 31-én a honvédelmi miniszter előhelyettesévé nevezték ki, majd november 3-án honvédelmi miniszter lett. Aznap a szovjetek tárgyalási ajánlattal tőrbecsalták, letartóztatták. Szervezkedés kezdeményezése és vezetése, zendülés, valamint hazaárulás vádjával halálra ítélték és a fellebbezés lehetősége nélkül kivégezték. 1989-ben rehabilitálták, és méltó körülmények között újratemették. 1990-ben vezérezredessé léptették elő. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

55 éve

1971 – Megszületett Tupac Amaru Shakur rapper, zenész.

Művésznevén: 2Pac, Makaveli, Pac. A filmszerepekben is látható, sokoldalú művész, a legtöbb lemezt eladó hip-hop énekes. 1996. szeptember 7-én, egy Mike Tyson – Bruce Seldon bokszmérkőzésen vesz részt Las Vegas-ban. Utána egy piros lámpánál, a Flamingo és Koval utca kereszteződésénél, egy fehér Cadillac gurul melléjük, négy utassal. Tüzet nyitnak rájuk, Tupac három-négy komolyabb golyót kap. Egyet a mellkasába és egyet az alkarjába, annak ellenére, hogy megpróbál a hátsó ülésekhez menekülni. Egy golyó pedig a fejét érte. Hét napig kómában fekszik, miközben rajongók ezrei imádkoznak érte a kórház területén. 1996. szeptember 13-án, pénteken, 16:03-kor meghal. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

106 éve

1920 – Meghalt Körösfői-Kriesch Aladár festő, szobrász, iparművész, író.

A szecesszió kiváló képviselője. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd külföldi tanulmányút után 1901-ben Gödöllőn művésztelepet alapított. Ismertebb alkotásai az Országház ebédlőtermének két freskója, és a Zeneakadémia falképei. Bútorokat, gobelineket és mozaikokat tervezett, élete végén szobrászattal foglalkozott, arcképeket és üvegfestményeket készített, és szakíróként is elismerést szerzett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Alkotás Magyar

132 éve

1894 – Megszületett Mahmud Tejmur egyiptomi író.

Tejmur munkásságának legértékesebb részét népi kömyezetben játszódó novellái alkotják, ő az egyiptomi elbeszélés legnagyobb mestere. Regényeire a cselekmény öncélú bonyolítása, a mondanivaló elvontsága, szimbolikus jellege, a fantasztikum kedvelése jellemző. Drámáiban többnyire történelmi témákat dolgoz fel. Írásai A halál ügynöke és más elbeszélések címmel jelentek meg magyarul. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom