141
éve
Magyar kategória
136
éve
1890 – Megszületett Bárdossy László miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság golyó általi halálra ítélt.
Szombathelyen született. Jogi tanulmányait a budapesti, a berlini és a párizsi egyetemen végezte, 1912-ben szerzett jogi doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen. Pályafutását segédfogalmazóként kezdte 1913-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelőjeként is dolgozott egy ideig. 1918-tól miniszteri segédtitkár, 1921-től miniszteri titkár volt. 1922-ben a Külügyminisztérium sajtóosztályára került, amelynek 1924-ben kinevezett vezetője lett. 1926-ban miniszteri tanácsossá, 1930-ban követségi tanácsossá nevezték ki, első beosztott tisztviselője lett a londoni magyar követségnek. 1934. októberétől bukaresti magyar követként és meghatalmazott miniszterként vezette a követséget, 1941.02.04-én a külügyminiszteri székbe került, majd gróf Teleki Pál öngyilkosságát követően, 1941.04.04-én Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint a külügyminiszteri tárcát is megtartotta. Amikor Jugoszlávia már ténylegesen szétesett, hozzájárulását adta a Délvidék megszállásához. Elhallgatva Molotov szovjet külügyi népbiztos baráti hangú üzenetét, 06.26-án bejelentette a parlamentben a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. A régi határok visszaszerzése érdekében hitt a németek győzelmében. A tengelyhatalmak nyomására decemberben bejelentette, hogy Magyarország és Nagy-Britannia, valamint az Amerikai Egyesült Államok között is beállt a hadiállapot, majd 1942. januárjában német követelésre a keleti frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Belpolitikájára nagy hatással volt Gömbös Gyula jobboldali radikális ideológiája. Beterjesztette a III. zsidótörvényt, amely megtiltotta a házasságot a zsidók és nem zsidók között, "fajgyalázás"-nak minősítette a közöttük fennálló nemi kapcsolatot, ezért büntette, és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. A háborúba való belépés és a radikális zsidótörvény miatt szembekerült a konzervatív-nyugatbarát körökkel, akik menesztését követelték Horthytól. 1942. márciusában távozott a kormányfői tisztségből, majd a németbarát szélsőjobboldal egyik vezéralakja, 1943-ban az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke lett. 1944. májusában szülővárosa, Szombathely országgyűlési képviselőjévé választották, októberben a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének megalakításában vett részt. 1945 elején Bajorországban telepedett le, áprilisban beutazási vízumot kapott Svájcba. Egy vidéki gyűjtőtáborba került, ahol diplomata útlevelével szabad mozgást követelt magának és családjának, így az igazságügyi és rendőrségi miniszterhez került az ügye. Május 4-én visszatoloncolták Németországba, az amerikaiak letartóztatták, és október 3-án másokkal együtt Budapestre szállították. Október 29-én Népbíróság elé állították háborús bűnök miatt, ahol szellemi fölényességgel, bátran védekezett. November 3-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélték, de a kivégzés előtti napon "kegyelemből" golyó általi halálbüntetésre változtatták az ítéletet. 1946.01.10-én végezték ki a Markó utcai fegyház udvarán. Több mutatása
135
éve
131
éve
1895 – Megszületett Török Sophie, Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály költő felesége.
Lánykori nevén: Tanner Ilona, teljes nevén: Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla. Babits Ildikó anyja.
123
éve
93
éve
1933 – Meghalt gróf Hadik János, aki az "őszirózsás" forradalom miatt három napig volt Magyarország miniszterelnöke.
Budapesten 70 éves korában halt meg. A bécsújhelyi katonai akadémián végzett, majd huszárhadnagyként belépett a hadseregbe. 1893-ban szerelt le főhadnagyként, 1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett az abaújszíni választókerületben. 1904-ben kilépett a Szabadelvű Pártból, 1906-ban alkotmánypárti programmal ismét bejutott a képviselőházba. 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára volt. 1912-től 1917-ig a főrendiházi ellenzék vezére, 1913-tól 1918-ig az Országos Alkotmánypárt alelnöke volt. 1917-18-ban az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Esterházy Móric kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így lemondott tisztségéről. 1918.10.29-én IV. Károly - ellentétben az általános várakozással - nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek. Válaszul a Hadik-kormány kinevezésére tüntetés kezdődött Budapesten, amely felkelésbe csapott át. A felkelők elfoglalták a középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. 1918.10.31-én győzött az "őszirózsás" forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, a király Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek, a tüntető tömeg követelte az önálló magyar köztársaság kikiáltását. A Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után - Seregélyes lakosságának követelésére - szabadon engedték. Felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult. 1926-ban a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet vezette, de politikai okokból szeptemberben visszavonult. 1927-ben a felsőház tagja lett, a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. 1927-től az Országos Kivándorlási Tanács, majd a Kisiparosok Országos Központi Szövetkezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek és a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke volt. 1932-ben ellenzéki programmal országgyűlési képviselővé választották a tornai választókerületben. Ferenc Józseftől 1908-ban megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
82
éve
53
éve
1973 – Megszületett Miller Zoltán színész, énekes.
Első felesége Ullmann Mónika színésznő volt, gyerekük Miller Dávid. Második felesége Vágó Bernadett színésznő. Az Emberek zenekar tagjaként és szólóban is jelent meg lemeze. Színészként, musicalszínészként és szinkronszínészként dolgozik. Több mutatása
38
éve
36
éve