72
éve
Magyar kategória
59
éve
13
éve
2013 – Meghalt Szokolay Sándor, Kossuth-díjas zeneszerző, zenetanár.
Szokolay Sándor alkotásai meghatározóak a magyar zenei életben. Legismertebb színpadi művei a Vérnász, a Hamlet, Az áldozat és a Margit. Zeneszerzői munkásságát már korán elismerték, harmincöt évesen Kossuth-díjas lett, később minden jelentős elismerést megkapott, mint az Erkel Ferenc-, a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj, a Magyar Művészetért Díj és a Corvin-lánc.A Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a Fészek Művészklub alelnöke (1980), a budapesti Operabarátok kuratóriumi elnöke (1985), a Magyar Zenei Kamara elnöke (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991–92), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).Opusainak száma felül van a négyszázon. Kórusműveiben több mint harminc magyar költő versét zenésítette meg. Szövegválasztása szinte missziót teljesít. Számos művét történelmi múltunk ihlette. Szokolay Sándor rendkívül sokat tett azért, hogy az ifjúság komolyzene iránti érdeklődése a könnyűzene térhódítása mellett is megmaradjon. Több mutatása
10
éve
7
éve
2019 – Meghalt Ormos Mária, Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A 20. századi magyar és egyetemes történelem kutatója. 1984 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, 1996 és 2000 között a Bölcsészettudományi kar megbízott dékánja. Több mutatása
339
éve
1687 – I. Lipót magyar királlyá koronáztatta kilencéves fiát, I. Józsefet.
Uralkodása alatt 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején, az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Apja 1690-ben Augsburgban római királlyá is megkoronáztatta. I. József 1701-ben nagy lelkesedéssel támogatta a birodalom belépését a spanyol örökösödési háborúba, 1702-ben már ő vezette Landau ostromát. Apja halála után, 1705. május 5-én lépett trónra, reformokkal akart változtatni I. Lipót merev kormányzati rendszerén. I. József egész uralkodását végigkísérte a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc. A kurucok nem akartak békét kötni, sőt 1707-ben megfosztották a Habsburg-házat a magyar tróntól. Az elhúzódó harcok után, hosszas alkudozások eredményeként megszületett a béketerv, de a szabadságharcot lezáró tényleges békekötést, a szatmári békét (1711. április 30.) már nem érte meg, pár héttel annak aláírása előtt halt meg himlőben. Korához képest felvilágosult, nem túl vallásos uralkodó volt. Korlátozni igyekezett az egyház, különösen a jezsuiták befolyását. A bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
136
éve
1890 – Megszületett Gombaszögi Frida színésznő, akinek mindhárom lánytestvére szintén színésznő volt.
Eredeti nevén: Grün Friderika Vilma. Gombaszögi Ella, Irén és Margit testvére, akik mind színésznők voltak. Frida és Ella lett igazán híres. Frida drámai színésznő volt, Ella elsősorban komika. Több mutatása
1890. 12. 09. Született Érdekes Film/Média Nő Magyar Színház
125
éve
1901 – Fiumében megszületett Ödön von Horváth osztrák-magyar drámaíró, elbeszélő.
Eredeti nevén Edmund Josef von Horváth. Több mutatása
109
éve
1917 – Megszületett Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, mesteredző, szövetségi kapitány, nemzetközi játékvezető.
Eredeti nevén: Kohlmann. Első felesége Lorán Lenke színésznő, második felesége Tass Olga olimpiai és világbajnok tornásznő volt.Édesapja, id. Lemhényi Dezső politikus, országgyűlési képviselő volt, aki az 1910-es évek végén magyarosította saját és családja vezetéknevét Kollmannról Lemhényire. 1935-ben először úszott Magyarországon pillangó-stílusban. 1940-1942 között három alkalommal nyerte meg a Báró Wesselényi Emlékversenyt (Tihany – Balatonfüred között, 4,5 km). 1925-től a Budapesti Sportegyesület, 1943-tól az UTE, 1953 és 1959 között a Budapesti Spartacus játékosa, közben 1951-ben a Budapesti Honvéd alapító edzője és játékosa. 1940-ben, 1945-ben, 1946-ban, 1948-ban, 1951-ben és 1952-ben országos bajnokságot nyert együttesek tagja. 1948-1952 között húszszoros válogatott. 1948-ban a londoni olimpián az UTE játékosaként az ezüstérmet szerzett csapat tagja. 1952-ben a helsinki olimpiai játékokon a Budapesti Dózsa sportolójaként az aranyérmet szerzett csapat tagja volt. 1954-től mesteredző. 1953 és 1955 között a Budapesti Spartacus vezetőedzője és szövetségi kapitány. 1957-től szövetségi kapitány 1960-ig. 1954-ben és 1958-ban csapata Európa-bajnokságot nyert. 1960-ban a római olimpián csapata harmadik helyezett volt. 1960 és 1969 között Franciaországban szövetségi kapitány. 1969-től a Központi Sportiskola (KSI) vezetőedzője. 1973 és 1977 között Kanadában edző. 1978 óta nyugdíjas. 1990-től Kanadában, Izraelben, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban edző. 1990-től a Magyar Olimpiai Klub elnöke. A Mező Ferenc alapítvány elnöke. A Sportérdem Érem arany és ezüst fokozata, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, a MOB Érdemérem, a NOB Érdemrend ezüst fokozat kitüntetettje. A Magyar Vízilabda-szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. Racing Club de Paris örökös tagja. Több mutatása
92
éve