27
éve
Magyar kategória
17
éve
2009 – Meghalt Gergely Jenő történész, az MTA doktora, tanszékvezető.
Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének professzora, korábbi tanszékvezetője.Fő kutatási területei: Magyarország története a 19. és 20. században, egyháztörténet, keresztény pártok története, autonómiák története Magyarországon. Több mutatása
1
éve
2025 – Meghalt Balázs Péter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, szinkronszínész, színházigazgató.
Budapesti színházi dinasztiában született: apja Balázs János, a Magyar Rádió színész-rendezője, édesanyja Mednyánszky Henriett, az Operaház balerinája, aki húgával még a brit királyi család előtt is fellépett, nagynénje-keresztanyja Mednyánszky Ági színművésznő. Építészmérnöknek készült, gitározni tanult, majd apja kívánsága ellenében 1961-ben első nekifutásra fölvették a Színművészeti Főiskolára, ahol Szinetár Miklós lett az osztályfőnöke. A Magyar Televíziónak már főiskolásként dolgozott. Pályafutását 1965-ben a veszprémi Petőfi Színháznál kezdte, 1970-től 25 éven át aVígszínház tagja volt, több mint 140 színdarabban, félezernél több film- és televíziós produkcióban működött közre. Ő volt a Nagy ho-ho-ho horgász rajzfilmfigura hangja, szinkronizálta Louis de Funes és Danny DeVito filmjeit, az Agatha Christie-krimik alapján készült Hercule Poirot-sorozatban a címszereplőt. Először 1989-ben rendezett, többek között a Bűvös szék című Karinthy-tévéfilmet, színházban a Hegedűs a háztetőn, a Csókos asszony, a Leányvásár, a Hyppolit, a lakáj, a János vitéz című darabokat. A Vígszínházból 1996-ban távozott, mert nem értett egyet azzal, hogy az intézmény letért a Várkonyi Zoltán által kijelölt művészeti útról, szabadúszóként dolgozott. 2007-től 2021-ig a szolnoki Szigligeti Színházat vezette nagy sikerrel. Több mutatása
161
éve
141
éve
1885 – Selmecbányán megszületett Pattantyús Ábrahám Géza, Kossuth-díjas gépészmérnök, tanár.
1907-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a József Műegyetemen, majd egy rövidebb tanulmányút kivételével 1930-ig folyamatosan tanított az egyetemen. Rengeteg tankönyvet írt, fontos szerepet játszott a hazai műszaki kultúra terjesztésében és fejlesztésében, valamint a mérnökképzésben. A gépek szinte áttekinthetetlen sokaságának rendszerezője. Megtervezte több kisváros villamosítását, tervezett felvonóberendezéseket, vízgépeket is, és részt vett több szivattyútelep létesítésében. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását az egész világon Pattantyús-módszerként ismerik. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Kovácsi Aladár olimpiai aranyérmes öttusázó, vívó és szülész-nőgyógyász szakorvos.
Hatszoros bajnok, csapatban olimpiát nyert Helsinkiben, világbajnok és vb-ezüstérmes volt, egyéniben vb-bronzérmet szerzett.Az 1948-ban kezdett öttusázni a Vasas szineiben. 1951-től a válogatott tagja volt. 1952-ben már a Bp. Haladás versenyzőjeként indulhatott az olimpián. Ekkor még nem töltötte be 20. évét. Egyéniben 12. lett, csapatban pedig Benedek Gáborral és Szondy Istvánnal első. Ez volt a magyar öttusa sport első olimpiai aranya. A magyar válogatottban két alkalommal szerepelhetett világbajnokságon. 1955-ben a magglingeni vb-n egyéniben harmadik, csapatban világbajnok, 1958-ban Aldershotban egyéni 11., csapat ezüstérmes lett. Öttusa egyéni versenyben magyar bajnokságot egy alkalommal, 1958-ban tudott nyerni. Kiegészítő sportágában, a téli öttusában 5 alkalommal volt magyar bajnok 1951 és 1955 között. Párbajtőrben pedig kétszeres csapatbajnok (1954, 1955) és válogatott kerettag volt a BHSE versenyzőjeként. 1959-ben felhagyott a versenysporttal. Öttusában 52 versenyen indult és 25 alkalommal végzett a dobogón. Visszavonulása után sem szakadt el az öttusától. A 80-as évek végéig indult veterán versenyeken. 1958-ban szerzett orvosi diplomát szülész-nőgyógyászként. A Tétényi úti kórházban, majd az V. kerületben praktizált. Több mutatása
77
éve
1949 – Megszületett Rainer Péter építész-belsőépítész vezető tervező, műemlékvédelmi szakember, bútor- és szoborkészítő, ipar- és képzőművész.
Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas. 2012–13-ban Vác megbízott főépítésze volt. Anyai nagyapja Gadányi Jenő (1896–1960) festőművész.
24
éve
2002 – Meghalt Schütz Ila színésznő (Jövőre, veled, ugyanitt, Valami Amerika).
Ravatalánál művésztársa, Sztankay István és Gálvölgyi János emlékezett meg róla, a sírnál pedig a volt évfolyamtársak nevében Balázsovits Lajos mondott búcsúztatót. Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész. Schütz Ila 1969-ben szerzett oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Egyik legemlékezetesebb alakítását Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában nyújtotta: Doris szerepét Sztankay István partnereként több mint 300-szor játszotta. Mozivásznon például a Valami Amerika című filmben láthatta a közönség.Schütz Ila igazi rajongott komika volt, akiről csak kevesen sejtették, hogy a színpadon mindig mókázó színésznő a való életben milyen magányos és elkeseredett. Mindez csak akkor lett egyértelmű a nagyvilág előtt, amikor már késő volt. 2002. december 11-én, életének 59. évében öngyilkos lett. Halálát gyógyszerek és áramütés okozta. Több mutatása
276
éve
159
éve