Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Magyar kategória

198 éve

1828 – Megszületett báró tolcsvai Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár.

Eredeti nevén: Kornfeld FrigyesA magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, az MTA levelező tagja.Fiai: (ifj.) báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter (1931-1932) és Korányi Sándor orvosprofesszor.Nevét több közintézmény is viseli, mint például a nagykállói gimnázium, a SOTE Korányi Frigyes Szakkollégiuma, illetve a Korányi Kórház (hivatalos nevén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet). Több mutatása

Teljes esemény 0

1828. 12. 10. Született Tudomány Magyar

83 éve

1943 – Megszületett Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó.

Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte pályafutását, majd Dorogon lett első osztályú játékos. 1966 és 1969 között a Ferencváros labdarúgója volt, ahol kétszeres magyar bajnok és VVK (UEFA-kupa) döntős lett. 1971-ben Kispestre a Honvédhoz igazolt és ott hat idényt töltött el. 1977-ben 34 évesen a másodosztályú Bp. Vasas Izzóhoz szerződött és a csapattal kiharcolta az NB I-es szereplést. 1980-ban itt fejezte be az aktív sportot, de még 1982-ben egy rövid időt a hévízi csapatban szerepelt. Az első osztályban összesen 377 bajnoki mérközésen 30 gólt szerzett. A magyar válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal szerepelt és 2 gólt szerzett. 1968-as mexikói olimpia bajnoka, 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes. Az olimpia válogatottban 11 alkalommal szerepelt és 4 gólt ért el. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje. 1968-ban a világválogatott tagja Brazília ellen Rio de Janeiroban, Novák Dezsővel, Albert Flóriánnal és Farkas Jánossal együtt. 1981-ben szerzett edzői oklevelet a Testnevelési Főiskolán. 1980 és 1995 között a Ferencváros utánpótlás, tartalék és ifjúsági edzője illetve alkalmanként a felnőtt csapat pályaedzője. Felesége Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő. Több mutatása

Teljes esemény 0

1943. 12. 10. Született Sport Magyar

78 éve

1948 – Dobi Istvánt nevezték ki magyar miniszterelnökké, aki helyett valójában Rákosi kormányzott.

Hat elemit végzett szülőfalujában, majd 1949-ben népfőiskolát Budapesten. 1910-től mezőgazdasági munkásként dolgozott, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt a román csapatok ellen, fogságba került, majd a hajmáskéri internálótáborba került. 1920. novemberében tért vissza szülőfalujába, pályafenntartási napszámosként vállalt munkát a MÁV-nál, utána 1931-ig fatelepen dolgozott, majd alkalmi munkás volt. Kapcsolatba került a szakszervezeti mozgalommal, belépett a Földmunkások Országos Szövetségébe és az MSZDP-be. 1930-ban elnöke lett az általa alapított MSZDP szőnyi szervezetének. 1936-ban átlépett az FKgP-be, Komáromban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál kapott állást, az FKgP szervezőtitkárává nevezték ki, és a párt választmányának tagja lett. 1937-ben az FKgP földmunkás tagozatának elnökévé választották, 1939-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja lett. 1939 és 1941 között az almásfüzitői olajfinomítóban dolgozott, majd kubikusként vállalt munkát. 1940-ben elvégezte a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsának vezetőképző tanfolyamát, 1941-ben a Magyar Parasztszövetség országos titkárává választották, 1943-ban a földmunkás szakosztály elnöke lett. Országos szervezőtitkárként kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. A német megszállás után nem tartóztatták le, sőt a "Kis Ujság" főszerkesztőjeként bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe. Behívták katonának, egy munkaszolgálatos századhoz került és 1945 tavaszán fogságba került. Távollétében beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe az FKgP színeiben, valamint tagja lett a szőnyi kommunista pártszervezetnek is. 1945. augusztusában alelnökként, valamint a Politikai Bizottság és az országos intézőbizottság tagjaként bekerült az FKgP legfelső vezetésébe. Az 1945. novemberi választások után államminiszter, 1946. februárjától decemberig földművelésügyi miniszter, majd 1947. szeptemberig ismét államminiszter volt. 1947. júniusában, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után, az FKgP elnöke lett, a kommunisták politikáját biztosította támogatásáról, megindította az FKgP "reakciós erők"-től való megtisztítását. 1948. áprilisától decemberig ismét a földművelésügyi miniszteri tisztséget töltötte be, 1948 nyarától a kommunisták nyílt diktatúrájának megteremtését támogatta. Dinnyés Lajos lemondása után, Rákosi Mátyás vezette kommunista párt december 10-én miniszterelnökké nevezte ki, nyíltan kiállt a többpárti demokrácia felszámolása mellett. Dobi Istvánnak csak hivatala volt, a hatalom a Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József által alkotott úgynevezett "négyes fogat" kezében volt. Az intézkedések részeseként azonban súlyos felelősség terhelte azért, hogy az ország az 1950-es évek elejére a mélypontra jutott és rendőrállammá vált. 1952.08.14-én Rákosi felmentette a kormányfői tisztségből, Rónai Sándor helyét vette át az Elnöki Tanács élén, a minisztertanács elnöki tisztségét Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára foglalta el. Dobi István az Elnöki Tanács semmiféle hatalommal nem rendelkező elnökeként szó nélkül aláírt minden felmentést és kinevezést, a sokszor tragikus történelmi eseményeknek csak nézője volt. Az 1956. októberi forradalom után nyíltan kiállt a Kádár-rendszer mellett, 1959-ben a belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és a Központi Bizottság tagja lett. 1967.04.14-én nyugdíjazták, majd 1968. júniusában kinevezték az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé, de súlyos betegsége következtében néhány hónap múlva meghalt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1948. 12. 10. Történelem Magyar