Magyar kategória
108
éve
98
éve
1928 – Megszületett Petress Zsuzsa színésznő, primadonna.
A Fővárosi Operettszínház 1949-ben szerződtette. 1966–68-ban Miskolcon, Győrben, Kaposvárott szerepelt, majd ismét a Fővárosi Operettszínház tagja lett. 1974. után az USA-ban élt. Operettek primadonnaszerepeit, majd musicalszerepeket alakított, főként ezekben tudta megmutatni kiváló jellemábrázoló képességeit. Több lemezt készítettek vele, gyakran vendégszerepelt külföldön. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1974-ben érdemes, 1986-ban kiváló művész kitüntetést kapott. Főbb szerepei többek közt: Euridiké (Offenbach: Orfeusz); Ilonka (Kerekes J.: Állami Áruház); Glavári Hanna (Lehár F.: A víg özvegy); Golde (Bock: Hegedűs a háztetőn). Több mutatása
70
éve
50
éve
1976 – Meghalt Elmyr de Hory magyar festő, festményhamisító, akinek életéről Orson Welles filmet készített.
Eredeti nevén: Hoffmann Elemér Albert. Szeretett volna saját művészetéből megélni, miután a zsidóüldözéls miatt elhagyta Magyarországot, de ez nagyon nehezen ment. Hamar kiderült kivételes tehetsége volt más festők stílusának utánzásában. Neves galériáknak adott el Picasso, Matisse, Modigliani és más ismert művészek stílusában készült hamisítványokat.Életéről Clifford Irving könyvet írt (Fake (1969)), Orson Welles pedig filmet készített, H mint hamisítvány (F for Fake (1974)) címmel. Több mutatása
19
éve
5
éve
45
éve
1981 – Meghalt Farkas Aladár, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.
Munkásmozgalmi tevékenysége egybefonódott művészetével. Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964–1965) szerzett. Több mutatása
440
éve
1586 – Meghalt Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya.
Teljes nevén: somlyai Báthory (Báthori) IstvánA későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Több mutatása
215
éve
1811 – Megszületett Gaál József költő, drámaíró.
Tanulmányai befejeztével a budai helytartóságnál kapott tisztviselői állást. 1848-ban Szatmár vármegye főjegyzőjének választotta. 1849-ben, a Szabadságharc idején Damjanich János honvédtábornok titkára lett. Versei az 1830-as évek elejétől jelentek meg, regényeket, színdarabokat is írt. Novelláiban gyakran szerepelteti a szegénylegényeket, haramiákat, akikről a 19. század embere szívesen olvasott. Általa lettek ismertek Csillag Bandi, Zöld Marci csínytevései. Mint népies hangvételű társasági elbeszélő országos hírre tett szert. A nemes udvarházak összejövetelein éppúgy rajongtak érte, mint a pest-budai vendéglőkben. 1837-ben az Akadémia levelező tagjának választotta. 1838-ban a Pesti Magyar Színházban (későbbi Nemzeti Színház) mutatták be A peleskei nótárius című háromfelvonásos bohózatát, mellyel nagy sikert aratott. Művei többek közt: Öröm-dal (Pest, 1829), A király Ludason (Pest, 1837): Az ötfelvonásos történelmi vígjáték az Akadémia dicséretét érdemelte ki, Pazar fösvények (Pest, 1840) Szvatopluk (Pest, 1843), Rontó Pál élete és viszontagságai (Pest, 1857). Budapest XII. kerületében utca van róla elnevezve. Több mutatása
126
éve