Tudomány kategória
126
éve
68
éve
1958 – Megszületett dr. Ellen Lauri Ochoa amerikai űrhajós és feltaláló, az első latin-amerikai nő aki dolgozott az űrben.
Több, az űrrepülőgépen használható optikai rendszert (ellenőrzési, tárgyfelismerő, zajszűrő) szabadalmaztatott 1987-ben. Tudományos munkája során 35 mérnök munkáját irányította. Ellen az első latin-amerikai veterán űrhajós, aki négyszer teljesített űrszolgálatot minden alkalommal küldetésfelelősként. (Kétszer a Discovery, kétszer pedig az Atlantis űrhajó fedélzetén). Négy űrszolgálata alatt összesen 40 napot, 19 órát és 37 percet (979 óra) töltött a világűrben. Optikai elemzőjét használják a robotok által irányított iparágak több területén is. Ezt tökéletesítve, összesen három szabadalmát fogadták el, a legutóbbit 1990-ben. Több mutatása
377
éve
1649 – Megszületett Désen Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.
Pápai Páriz Erdélyben és Lipcsében folytatott orvosi tanulmányokat, majd a svájci Bázelben 1674-ben kapott orvosi diplomát. Orvosi területen hatalmas tudással rendelkezett, emellett egyéb tudományos, valamint irodalmi és művelődéspolitikai témákban is komoly szaktekintélynek számított. 1680-ban a nagyenyedi kollégium rektora lett, ebben a pozíciójában megújította a teljes hazai értelmiségi- és tudósképzést. Első orvosi könyvét, az 1690-ben megjelent "A test békessége" című művét a köznépnek szánta, ebben fellelhető volt minden akkoriban ismert betegség összes tünete és lehetséges gyógymódja. Ez a munkája a következő 85 év során tizenegy kiadást ért meg. Orvosi munkáin túl írt történelmi-vallási és béke-központú, filozofikus műveket is. Úttörő szerepe volt a címertani munkák közzétételében, és az ő nevéhez fűződik többek közt az 1708-ban megjelent latin-magyar, valamint magyar-latin-német szótár is. Pápai Páriz az akkori átlaghoz képest hosszú életű volt, 67 éves korában hunyt el Nagyenyeden. Több mutatása
145
éve
1881 – Budapesten megszületett Kármán Tódor amerikai gépészmérnök, a szuperszónikus repülés atyja, a PKZ helikopter feltalálója.
Kármán Tódor munkatársaival, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmosan közösen dolgozott a megfigyelésre alkalmas, egyhelyben lebegő helikopter kifejlesztésén, ezért az, a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ-helikopter néven vált ismertté. Gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek. A szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Magyarországon született. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmáányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Több mutatása
1881. 05. 11. Született Történelem Tudomány Alkotás Technika Magyar
58
éve
97
éve
1929 – Megszületett Heller Ágnes filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Széchenyi-díjas. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia. 1986-tól 25 éven át tanított New Yorkban a New School for Social Research egyetemen. Több mutatása
63
éve
1963 – Megszületett Kongjian Yu kínai tájépítész, várostervező, aki a "szivacsváros" elképzelést létrehozta.
A Peking Egyetemen oktatott, és a Turenscape nevű tervezőiroda alapítója volt. Széles körben elismert vezetője volt a fenntartható tájépítészetnek. Létrehozta a “sponge city” (szivacs-város) koncepciót, ami a természetes vízek megtartásán és kezelésen alapuló város tervezése. Kínában számos helyen alkalmazták a terveit, és nemzetközi példák is vannak már az elmélet megvalósítására. Több mutatása
223
éve
1803 – Megszületett Justus von Liebig gróf német vegyész, kémikus és akadémikus (húskivonat, sütőpor).
Darmstadtban született. Arra törekedett, hogy kémiai ismereteit a gyakorlatba is átültesse a gyógyszerészet, a mezőgazdaság és a táplálkozás területén. Tőle származik a megállapítás: "A szappanfogyasztás a népek jólétének és kultúrájának a mértéke". Liebig felfedezte - többek között - a chlorált és a kloroformot. Foglalkozott az ásványi trágyázás javításával, valamint húskivonat és sütőpor előállításával is. Több mutatása
118
éve
1908 – Megszületett Káldor Miklós magyar származású angol közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Lord Nicholas Kaldor Lord Kaldor az Amerikai Egyesült Államokban, majd Angliában folytatta kutató és oktató munkáját. Az ötvenes években vált ismertté a nyereség - és jövedelemadózási elméletek kidolgozása révén. Abban az időben több országban (Ceylon, Chile, India, Ghána, Venezuela) volt gardasági, pénzügyi tanácsadó. 1964-1968. és 1974-1976. között a brit pénzügyminiszter különleges tanácsadójaként dolgozott. 1974-ben bárói rangot kapott a királynőtől. A Cambridge-i egyetem professzoraként végzett oktatói munkát, a keynesi közgazdasági gondolkodás követője volt. Fontos eredményeket ért el az adózás, a jövedelem és a fogyasztás, a növekedés, a technikai fejlődés és jóléti közgazdaságtan elméletében. 1979-ben az MTA tiszteletbeli tagja lett. Több mutatása
212
éve