Ma Ede névnapja van

Tudomány kategória

126 éve

1900 – Megszületett Cecilia Payne amerikai csillagásznő, aki felfedezte, hogy a Nap tömegének nagyrésze hidrogén.

Teljes nevén Cecilia Helena Payne, asszonynevén Cecilia Helena Payne-Gaposhkin. Még egyetemi évei alatt a Királyi Csillagászati Társaság tagjává választották, de Cambridge-ben egészen 1948-ig érvényben volt az a rendelkezés, hogy nők ugyan járhatnak az egyetemre, de diplomát nem kaphatnak. Nem törődve azzal, hogy nincs diplomája, ösztöndíjat kapott a Harvard Egyetem Radcliffe College-ába PhD dolgozatának elkészítésére. Alig két év kellett a dolgozat elkészítéséhez és megvédéséhez, ezzel ő lett az első nő, aki a Radcliffe College-ban valaha doktori fokozatot szerzett (egyúttal az övé volt az első olyan PhD-fokozat, amelyet a Harvard College Obszervatóriumban végzett munkára adtak). Ebben a dolgozatában mutatta be első igazán nagy és átütő tudományos eredményét: spektroszkópiai módszerrel kimutatta, hogy a Nap tömegének döntő többsége hidrogén. Több mutatása

Teljes esemény 0

1900. 05. 10. Született Nő Tudomány

68 éve

1958 – Megszületett dr. Ellen Lauri Ochoa amerikai űrhajós és feltaláló, az első latin-amerikai nő aki dolgozott az űrben.

Több, az űrrepülőgépen használható optikai rendszert (ellenőrzési, tárgyfelismerő, zajszűrő) szabadalmaztatott 1987-ben. Tudományos munkája során 35 mérnök munkáját irányította. Ellen az első latin-amerikai veterán űrhajós, aki négyszer teljesített űrszolgálatot minden alkalommal küldetésfelelősként. (Kétszer a Discovery, kétszer pedig az Atlantis űrhajó fedélzetén). Négy űrszolgálata alatt összesen 40 napot, 19 órát és 37 percet (979 óra) töltött a világűrben. Optikai elemzőjét használják a robotok által irányított iparágak több területén is. Ezt tökéletesítve, összesen három szabadalmát fogadták el, a legutóbbit 1990-ben. Több mutatása

Teljes esemény 0

1958. 05. 10. Született Nő Tudomány Technika

377 éve

1649 – Megszületett Désen Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.

Pápai Páriz Erdélyben és Lipcsében folytatott orvosi tanulmányokat, majd a svájci Bázelben 1674-ben kapott orvosi diplomát. Orvosi területen hatalmas tudással rendelkezett, emellett egyéb tudományos, valamint irodalmi és művelődéspolitikai témákban is komoly szaktekintélynek számított. 1680-ban a nagyenyedi kollégium rektora lett, ebben a pozíciójában megújította a teljes hazai értelmiségi- és tudósképzést. Első orvosi könyvét, az 1690-ben megjelent "A test békessége" című művét a köznépnek szánta, ebben fellelhető volt minden akkoriban ismert betegség összes tünete és lehetséges gyógymódja. Ez a munkája a következő 85 év során tizenegy kiadást ért meg. Orvosi munkáin túl írt történelmi-vallási és béke-központú, filozofikus műveket is. Úttörő szerepe volt a címertani munkák közzétételében, és az ő nevéhez fűződik többek közt az 1708-ban megjelent latin-magyar, valamint magyar-latin-német szótár is. Pápai Páriz az akkori átlaghoz képest hosszú életű volt, 67 éves korában hunyt el Nagyenyeden. Több mutatása

Teljes esemény 0

1649. 05. 10. Született Tudomány Irodalom Magyar

145 éve

1881 – Budapesten megszületett Kármán Tódor amerikai gépészmérnök, a szuperszónikus repülés atyja, a PKZ helikopter feltalálója.

Kármán Tódor munkatársaival, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmosan közösen dolgozott a megfigyelésre alkalmas, egyhelyben lebegő helikopter kifejlesztésén, ezért az, a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ-helikopter néven vált ismertté. Gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek. A szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Magyarországon született. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmáányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Több mutatása

Teljes esemény 1

1881. 05. 11. Született Történelem Tudomány Alkotás Technika Magyar

63 éve

1963 – Megszületett Kongjian Yu kínai tájépítész, várostervező, aki a "szivacsváros" elképzelést létrehozta.

A Peking Egyetemen oktatott, és a Turenscape nevű tervezőiroda alapítója volt. Széles körben elismert vezetője volt a fenntartható tájépítészetnek. Létrehozta a “sponge city” (szivacs-város) koncepciót, ami a természetes vízek megtartásán és kezelésen alapuló város tervezése. Kínában számos helyen alkalmazták a terveit, és nemzetközi példák is vannak már az elmélet megvalósítására. Több mutatása

Teljes esemény 0

1963. 05. 12. Született Tudomány Alkotás

223 éve

1803 – Megszületett Justus von Liebig gróf német vegyész, kémikus és akadémikus (húskivonat, sütőpor).

Darmstadtban született. Arra törekedett, hogy kémiai ismereteit a gyakorlatba is átültesse a gyógyszerészet, a mezőgazdaság és a táplálkozás területén. Tőle származik a megállapítás: "A szappanfogyasztás a népek jólétének és kultúrájának a mértéke". Liebig felfedezte - többek között - a chlorált és a kloroformot. Foglalkozott az ásványi trágyázás javításával, valamint húskivonat és sütőpor előállításával is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1803. 05. 12. Született Tudomány Technika

118 éve

1908 – Megszületett Káldor Miklós magyar származású angol közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Lord Nicholas Kaldor Lord Kaldor az Amerikai Egyesült Államokban, majd Angliában folytatta kutató és oktató munkáját. Az ötvenes években vált ismertté a nyereség - és jövedelemadózási elméletek kidolgozása révén. Abban az időben több országban (Ceylon, Chile, India, Ghána, Venezuela) volt gardasági, pénzügyi tanácsadó. 1964-1968. és 1974-1976. között a brit pénzügyminiszter különleges tanácsadójaként dolgozott. 1974-ben bárói rangot kapott a királynőtől. A Cambridge-i egyetem professzoraként végzett oktatói munkát, a keynesi közgazdasági gondolkodás követője volt. Fontos eredményeket ért el az adózás, a jövedelem és a fogyasztás, a növekedés, a technikai fejlődés és jóléti közgazdaságtan elméletében. 1979-ben az MTA tiszteletbeli tagja lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1908. 05. 12. Született Tudomány Magyar

212 éve

1814 – Megszületett Rónay Jácint pap, Kossuth gyermekeinek tanítója, a darwinizmus magyarországi megismertetője.

Rónay János Jácint, Benedek-rendi tanár, író, természettudós az 1849-es magyar szabadságharcban tábori lelkészként vett részt, ezért utána bujdosni kényszerült, majd Londonba emigrált. Ott tartózkodása idején Kossuth Lajos gyermekeinek tanítója volt, és megismerkedett az evolúciós elméletet kidolgozó Charles Darwin tanaival. Ő volt a darwinizmus első és legismertebb magyarországi terjesztője. 1862-től a magyar újságoknak írt közleményekben, majd az 1864-ben Pesten megjelent 'Fajkeletkezés. Az embernek helye a természetben és régisége' című könyvében ismertette a darwinizmust. Európai viszonylatban is az elsők közé tartozott, aki Darwin tanait terjesztette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1814. 05. 13. Született Tudomány Magyar