319
éve
Tudomány kategória
167
éve
1859 – Megszületett Pierre Curie, Nobel-díjas francia fizikus.
Az 1903. évi fizikai Nobel-díj egyik jutalmazottja. A radioaktivitás kutatása során ő és felesége, Marie Curie fedezték fel a rádiumot és a polóniumot. Több mutatása
306
éve
122
éve
1904 – Meghalt Étienne-Jules Marey francia tudós, aki tudományos céllal mozgásban lévő embereket és állatokat fotózott.
Munkája jelentős szerepet játszott a kardiológia, az orvostudomány, az orvosi műszerek, a repülés, a filmművészet és a laboratóriumi fotózás fejlődésében. A fotográfia úttörője, jelentősen befolyásolta a mozi fejlődését is. Meghatározó szerepe volt különböző grafikai technikák kidolgozásában, melyekkel az emberi test vizsgálatainak eredményeit lehetett megjeleníteni és értelmezni. "Fotópuskájában" az objektív mögött dobtár alakú szerkezet volt, amelyben óramű mozgatott fémkorongot. 1882-ben másodpercenként 12 felvételt készített, az 1888-tól alkalmazott tekercsfilm és a filmet továbbító mechanizmus kifejlesztésével sikerült neki már 1/720-ad másodperceket exponálnia, amivel már gyors mozgásokat, például madarak röptét is tanulmányozni lehetett egymást követő állóképeken. Valódi mozgóképet 1890-ben tudott rögzíteni és visszajátszani, kronofotográfiának (időfényképezésnek) nevezte módszerét. Marey asszisztense a magyar származású Georges Demeny volt, ő látható az egyik legelső, és máig fennmaradt mozgófilmen, amint kimondja a „Je vous aime” és a „Vive la France” mondatokat 1892-ben. Marey többek között zuhanó macskát, repülő madarakat, távolugró és futó embereket fotózott (illletve filmezett) majd elemezve a felvételeket sok újat állapított meg a mozgásról. Több mutatása
37
éve
1989 – Botrány volt az érettségi vizsgán, mert napokkal korábban részben ismertté váltak a feladatok.
1989-ben több budapesti és Pest megyei középiskolában már napokkal a május 15-ével kezdődő hétre kitűzött írásbeli érettségik időpontja előtt megtudták a negyedikes diákok a matematika érettségin megoldandó kilenc feladat feladatgyűjtemény-beli sorszámait, valamint a magyar érettségi tételek témái is – gyermekmotívumok József Attila költészetében, Vörösmarty Mihály és Nagy Lajos –, és más tantárgyak érettségijeivel is adódtak problémák. Hasonló, érettségihez kapcsolódó kiszivárgások korábban és később is előfordultak, az 1989-ben rendőrségi nyomozás is indult. A felügyelő tanároknak feltűnt, hogy a gyerekek túl hamar végeztek a matek feladatokkal. A furcsaságot jelentették, az érettségi lebonyolítását koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, érvénytelenítik az egész vizsgát és mindenkinek a negyedik év végi jegyét írják a bizonyítványába. A döntést május 16-án este az akkori közoktatásügyi miniszter, Glatz Ferenc jelentette be. Több mutatása
66
éve
1960 – Létrehozták az első működő lézersugarat.
Theodore Maiman "lőtte" ki az első sugarat a Hughes Research Laboratoriumban Kaliforniában. Az elméleti alapokat Einstein vetette papírra 1917-ben, a The Quantum Theory of Radiation című művében. A fénysugár neve az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation kifejezés rövidítése, vagyis laser, ami magyarosítva lézer. A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb. A lézerfény nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel. Ezzel nagy energiasűrűség érhető el szűk sugárban, nagy távolságokban is. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Gál Sándor vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1988 és 1993 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar dékánja. Kutatási területe a műszaki kémia és az analitikai kémia, ezen belül a termoanalitika, valamint a szilárd és olvadék fázisban lejátszódó nagyhőmérsékletű reakciók vizsgálata. Több mutatása
483
éve
1543 – Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász megjelentette könyvét, mely szerint a Nap körül keringenek a bolygók.
Halála előtt nem sokkal jelentette meg fő művét az égitestek mozgásáról. Elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja. Nikolaus Kopernikusz "De revolutionibus orbium coelestinium" című könyvét, amelyben kijelentette, hogy a Nap a világegyetem középpontja III. Pál pápának ajánlotta. Ezzel kerülte el az egyházi üldöztetést, mivel a világról és az embernek a világmindenségben elfoglalt helyéről addig elfogadott hittételekkel fordult szembe. Kopernikusz 1507. óta tanulmányozta a bolygók mozgását, felismerte, hogy Ptolemaios tanítása - mely szerint a Föld a világegyetem központja - hosszú távon nem helytálló. A görög asztronómus, Arisztarkhosz (i.e. 310-230) megfigyeléseit vette alapul, aki arra a következtetésre jutott, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem a saját tengelye körül forgó Föld a Nap körül. Kopernikusz a Föld saját tengelye körüli mozgását az álló csillagú égbolt forgásából vezette le, így sikerült kiszámítania a bolygók pályáját, amelyet kör alakúnak képzelt. Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Sebastian Kneipp német katolikus pap, a róla elnevezett vízgyógyászati módszer kifejlesztője.
Lelkészi hivatását természetgyógyászati tevékenységgel egészítette ki, gyógyító tevékenysége alapján kapott új lendületet a természetgyógyászat. Vízgyógyászati módszerét ma is Kneipp-kúrának ismerjük. Több mutatása
71
éve