Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

211 éve

1815 – Megszületett Rómer Flóris Ferenc művészettörténész, a magyar régészet atyja.

A magyar ré­gi­ségtudomány egyik megalapítója volt. A szabadság­harc­ban kapitányi rangot szerzett.Festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok is volt.Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Mint elkötelezett kutató, bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek Magyarországon.Budapesten és Veszprémben utca van róla elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

1815. 04. 12. Született Történelem Tudomány Alkotás Magyar

142 éve

1884 – Megszületett Otto Fritz Meyerhof Nobel-díjas német származású amerikai biokémikus.

Eleinte főként a pszichológia és a pszichiátria kérdései foglalkoztatták, későbbiekben azonban érdeklődése inkább a sejtélettan felé fordult. Dolgozott a heidelbergi klinika laboratóriumában, a nápolyi zoológiai állomáson, végül a kieli egyetemen. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1923-ban kapta - megosztva - "az oxigénfelhasználás és az izmok tejsavtermelése közötti viszony törvényszerűségeinek felfedezéséért". A kitüntetés elnyerése után a heidelbergi Max Planck Intézet élettani osztályának igazgatója lett. 1938-ban a fasizmus elől Franciaországba települt, majd az Egyesült Államokba költözött. A philadelphiai pennsylvaniai egyetemen dolgozott. Kutatásai révén bebizonyította, hogy mennyiségi összefüggés van a glikogéncsökkenés; valamint a tejsav megjelenése között, s ebben a folyamatban nincs oxigénfelhasználás. Több mutatása

Teljes esemény 0

1884. 04. 12. Született Tudomány Technika

134 éve

1892 – Megszületett a skót Sir Robert Alexander Watson-Watt, a radar feltalálója.

A radar visszaverődő rádiósugarak segítségével határozza meg távoli objektumok helyzetét, méretét, formáját, gyorsaságát és irányát. Sir Robert Alexander Watson-Watt azért fejlesztette ki az első radar-rendszert, hogy a biztonságos repülés érdekében nyomon lehessen követni a viharok útvonalát. Találmánya mindazonáltal hozzásegítette a Szövetségeseket a II. Világháborúban a németek elleni győzelemhez is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1892. 04. 13. Született Történelem Tudomány Technika

18 éve

2008 – Meghalt John Archibald Wheeler amerikai elméleti fizikus, akinek a "fekete lyuk" elnevezést is köszönhetjük.

96 évet élt. John Archibald Wheeler 1911. július 9-én született a floridai Jacksonville városában. Doktori fokozatát a Johns Hopkins Egyetemen szerezte 1933-ban, mindössze 21 esztendősen. Egy évvel később Koppenhágába utazott, hogy Niels Bohr mellett dolgozhasson. Kapcsolatuk 1939-ben folytatódott, amikor Bohr Amerikába érkezett, s kidolgozták a maghasadás elméletét a protonokból és neutronokból álló atommag ún. cseppmodelljének segítségével. Két évvel később csatlakozott az atombomba előállítását célzó Manhattan-tervhez. Ilyen jellegű tevékenységét a háború után is folytatta, segített a hidrogénbomba megalkotásában, a rakétavédelmi rendszerek létrehozásában, s támogatta a vietnami háborút, még akkor is, amikor nézetei több pályatársa rosszallását váltották ki. 1938 és 1976 között a Princeton Egyetem, az innen történő 1976-os nyugalomba vonulása után pedig a Texasi Egyetem professzora volt. 1952-ben, amikor kurzust indíthatott az Einstein-féle gravitációs elméletről, az még egyáltalán nem tartozott a kedvelt kutatási területek közé. Nem kis szerepe volt abban, hogy ez a helyzet a hatvanas évek közepére megváltozott, s kozmológusok új generációja kezdett el foglalkozni a gravitáció és az Univerzum szerkezetének kérdéseivel. Tanítványai között az elméleti fizika és a kozmológia olyan nagy neveit találjuk mint Richard Feynman, vagy Kip Thorne. Figyelmét leginkább az Einstein-féle elmélet egyik különös következménye keltette fel. Még 1939-ben hívta fel a figyelmét a Manhattan-projekt vezetője, Robert Oppenheimer arra, hogy az Einstein-féle gravitációs egyenletekből egy rendkívül érdekes dolog olvasható ki. Jelesül az, hogy egy kellően nagytömegű csillag magjának összeomlásakor olyan objektum jöhet létre, amely körül a téridő annyira meggörbül, hogy még a fény sem tud kiszökni belőle, a centrumban a sűrűség és a görbület pedig végtelen nagy lesz. Wheeler eleinte elutasította ezt az elképzelést - egy 1958-as belgiumi konferencián vitába is keveredett Oppenheimerrel -, de miután ezek az ún. szingularitások matematikailag kezelhetővé váltak, elfogadta "a csillag és a fizika számára irtózatos lehetőséget". A helyzet dramatizálására egy 1967-es New York-i konferencián a szingularitásra kitalálta a "fekete lyuk" (black hole) megjelölést, de tőle származik a "féreglyuk" (wormhole) elnevezés is. Két korábbi tanítványával (Charles Misner és Kip Thorne) közösen írt 1973-as "Gravitation" című 1279 oldalas monumentális munkája azóta is a terület egyik alapműve. Egyik utolsó munkatársaként szívügyének érezte Einstein azon törekvését, ami a természet alapvető kölcsönhatásainak közös tőre való visszavezetését célozta egy egyesített mezőelmélet keretében. Ezen munkája során úttörő tevékenységet végzett az ún. kvantumgravitáció területén, nevét őrzi a Wheeler-DeWitt egyenlet, vagy az ő szavaival az "Univerzum hullámfüggvénye". 1968-ban Enrico Fermi díjat kapott Johnson elnöktől, 1997-ben pedig a Wolf Foundation díjával tüntették ki, ami a fizikában és a kémiában a Nobel-díj utáni legrangosabb elismerésnek számít. Forrás: hirek.csillagaszat.hu Több mutatása

Teljes esemény 0

2008. 04. 13. Meghalt Tudomány