Április 11.
Leó névnapja

Április 11.

125 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1901 – Megszületett Árkay Bertalan, építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője.

1925-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. 1926-ban a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt.1937-től a Szépirodalmi és Művészeti Akadémiának, 1940-től az Országos Egyházművészeti Tanács építészeti szakosztályának, 1941-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának volt tagja. A két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családiház, villa- és bérháztervezője volt. Korai villái még art deco stílusban épültek, a harmincas évektől pedig lapos tetős, szalagablakos, modern stílusú épületeket tervezett. 1928-tól tervezett templomokat. Nevéhez fűződik a főváros első modern templomaként számon tartott és megépülése után jelentős vitákat kiváltott városmajori templom építése, melyen a Bauhaus és az itáliai novecento hatása mutatható ki. A 30-as, 40-es években több kiállításarchitektúrát is tervezett nemzetközi kiállításokra és a Nemzeti Szalon termeibe. 1945-1946-ban Mohácson élt, ahol részt vett a helyreállítási munkálatokban. 1946-tól több templomot tervezett, illetve épített át. 1947-1950 között számos villa, bérház és templom helyreállítását vezette. 1949-től a Fővárosi Épülettervező Iroda tagja volt. Festészettel is foglalkozott: 1922-től kezdve rendszeresen szerepelt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain, festményeit rangos külföldi tárlatokon is kiállították. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

178 éve

1848 – Hivatalba lépett az első magyar felelős kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével.

V. Ferdinánd, magyar király berekesztette az utolsó rendi országgyűlést. Szentesítette a parlamentáris kormányzási rendet és hivatalba lépett az első magyar felelős kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével. Az áprilisi törvények cikkelyei biztosították a feudalizmus felszámolását, ilyenek voltak a közteherviselés, az úrbéri szolgáltatások, papi tized, ill. ősiség eltörlése. Kimondta a sajtószabadságot és a nemzetőrség felállítását. Magyarország elindult egy új úton. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

121 éve

1905 – Budapesten megszületett József Attila költő.

Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, születénapján ünnepeljük a költészet napját. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. Apja elhagyta a családot, anyja kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni, ahol Pistának szólították. Nevéhez ragaszkodva, olvasott Attila hun vezérről, ez keltette fel érdeklődését az irodalom iránt. 3 év után visszakerült Édesanyjához, keményen dolgozott már egészen kisgyermek korától. Édesanyja korai halála megviselte, nővére és annak férje nevelte fel, járatták iskolába. A Szegeden élő Juhász Gyulával, ismerte fel József Attila költői tehetségét és melléállt. Támogatásával jelent meg 1922-ben első verseskötete, amikor József Attila még csak 17 éves volt. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. ?Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam? – írta később önéletrajzában. Országos ismertséget Nem, nem soha! című versével szerzett. Magyar-francia szakos tanárnak kezdett tanulni a Szegedi egyetemen, ahonna Horger Antal nyelvész versei miatt eltanácsolta. Ezután Bécsben majd Párizsban járt egyetemre. 1927-ben tért vissza Budapestre, barátságot kötött számos költővel és íróval, műveit folyóiratok közölték, azonban állandó munkája nem volt. Nem volt szerencsés a szerelemben, választottja jómódú családból származott, a lány szülei tiltották őket egymástól. Belépett az illegális kommunista pártba, a halálbüntetés ellen szónokolt, nyíltan támadta a pártot. Röpiratokat írt és terjesztett, aktívan politizált. Emiatt gyakran zaklatták, bíróság elé idézték, házkutatásokat tartottak nála. A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot. 1934-ben elfordult a politikától, beleszeretett egy művészettörténésznőbe és a pszichoanalízis kezdte érdekelni. 1930-tól járt pszichoanalízisre, 1935-től szerelmes lett új pszichológusába, Gyömrői Editbe, aki skizofréniát állapított meg nála. A diagnózis valószínüleg a kornak megfelelő volt, azonban mára úgy tudjuk, hogy borderline szindrómában szenvedett. A téves diagnózis valószínüleg hozzájárult korai halálához. 1935-ben a Szép szó szerkesztője lett, ez volt első rendes munkahelye. Utolsó verseskötete azonban nem volt sikeres, ez megviselte. 1937-ben újabb viszonzatlan szerelemre lobbant, és miután törékeny egészségi állapotán a szanatórium sem segített, nővére balatonszárszói panziójába került. December 3-án vesztette életét, amikor máig tisztázatlan körülmények között a vonat alá esett. Mivel az előző rendszerben a proletár költészet legnagyobb képviselőjeként tanították életét, ami nem illett bele a puritán baloldali ember jellemrajzába, arról nem eshetett szó vele kapcsolatban. Alig tudhattunk meg például valamit szerelmi életéről, pedig József Attila nem csak a "Döntsd a tőkét, ne siránkozz!" lánglelkű költője volt, de hús-vér férfi is. Egyik szerelmét, Vágó Mártát például egyszer betegséget színlelve a lakására csalta, ahol aztán valósággal lerohanta a gyógyszerrel felszerelkezve érkezett lányt, szegény alig tudta megőrizni tőle ártatlanságát. Szántó Juditban sem csak kommunista meggyőződése vonzotta, hanem az asszony telt keblei, sőt nem kevés számítás is. Judit férje ugyanis éppen József Attila legnagyobb vetélytársa, Hidas Antal - azaz Szántó Gyula - volt, jó érzés lehetett tehát éppen azt az asszonyt elcsábítania, aki ellenlábasa gyermekének volt az anyja. Mindent megtett, hogy lepipálja elődjét, ahhoz nem fért kétség, hogy ő jobb költő, mint Hidas, Judit azonban nem érte be ennyivel, s férfiként is olyan teljesítményt várt el a beteges, gyönge egészségű József Attilától, mint a bivalyerős Hidas Antaltól. Szegény költő e tekintetben már nem nagyon állta a versenyt, szexuális zavarait egy neves pszichoanalitikussal kezeltette, aki azonban idővel feladta a küzdelmet, és azzal a jótanáccsal fejezte be a kezelést; Nem tudok segíteni magán Attila, vegye ezt úgy, mint egy természeti csapást". Életében megjelent kötetei * Szépség koldusa (Szeged, 1922): benne: Aratásban (1922), Éhség (1922), A jámbor tehén (1922), Kukoricaföld (1922), Csókkérés tavasszal (1922). * Nem én kiáltok (Szeged, 1925): benne: Nem én kiáltok (1924), Megfáradt ember (1923), Szegény ember balladája (1924). * Nincsen apám, se anyám (1929): benne: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Tedd a kezed – (1928), Áldalak búval, vigalommal (1927). * Döntsd a tőkét ne siránkozz 1931: benne: Nyár (1929), Favágó (1929/1931). * Külvárosi éj (1932): benne: Külvárosi éj, * Medvetánc (Válogatott költemények 1922-1934) (1934): benne: Altató (1935), Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933), Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934). * Nagyon fáj 1936: A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936). Halála után kiadásban megjelent művei utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937), Tudod, hogy nincs bocsánat (1937), (Talán eltünök hirtelen?) (1937), (Karóval jöttél?) (1937), (Ime, hát megleltem hazámat?) (1937). Prózai művei Curriculum vitae – József Attila önéletrajza [2] Szabad-ötletek jegyzéke. (Közzéteszi, jegyz. Stoll Béla) [3] Kritikai művei Tanulmányok és cikkek (1923-1930. Szövegek) Műfordítói tevékenysége P. Bezruè, J. Wolker, V. V. Majakovszkij, Szergej Jeszenyin, Alekszander Blok, Émile Verhaeeren, Rimbaud, François Villon ? Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Magyar

184 éve

1842 – Darjeelingben meghalt Kőrösi Csoma Sándor, magyar orientalista és világutazó.

Kőrösi Csoma Sándor születése napja máig ismeretlen, valamikor 1784. tavaszán látta meg a napvilágot egy szegény székelycsaládban. A jó eszű, jó fizikumú, szívós fiú a nagyenyedi kollégiumban tanult, majd tanított is. 1815-ben került Göttingenbe egy három éves ösztöndíjjal, ahol egy professzorának köszönhetően beleszeretett a keleti nyelvekbe és a keleti kultúrába. Izgatni kezdte az az elmélet, miszerint a magyarok a kínai-ujguroktól származnak, és elhatározta, hogy felkutatja az ősöket. 1819-ben nyolc hónapos gyalogtúrát tett, melynek során megtanult három szláv nyelvet, majd Szófián, a görög szigeteken és Teheránon keresztül a már ismert útvonalon eljutott Tibetbe. Itt a brit indiai kormány támogatásával a zanglai kolostorba vonult, hogy a tibeti nyelvet és a buddhizmust tanulmányozza. Élete utolsó tíz évét Calcuttában töltötte, ahol kutatómunkát végzett, valamint a tibeti nyelvkönyv és a tibeti szótár megalkotásán fáradozott. 1842. elején aztán ismét útnak indult, hogy eredeti tervének megfelelően felkutassa Közép-Ázsiában a magyarok őseit, de nem sokkal Darjeelingba érkezése után végzett vele a malária. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Irodalom Magyar

107 éve

1919 – Megszületett Lorenz Kornélia, szoprán operaénekesnő.

1946-ban debütált Siebel szerepében (Gounod: Faust). 1947–49-ben a Szegedi Nemzeti Színház, majd 1949–1965 között az Operaház magánénekese volt, ahol lírai szoprán szerepkört töltött be. Opera- és hangversenyénekesnőként többször vendégszerepelt külföldön. F.Sz. Grófné (Mozart: Figaro házassága); Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Mimi (Puccini: Bohémélet). Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Zene Magyar Színház

96 éve

1930 – Megszületett Bradányi Iván dalszövegíró, műfordító, író (Édes kisfiam, Indián nyár, New York, New York).

Számos musicalt fordított, többek között az Ének az esőben, a New York, New York és a Zorba magyar szövegét írta. Ismertebb slágerei: Kovács Kati: Indián nyár, Cserháti Zsuzsa: Édes kisfiam, Vámosi-Zárai: Ketten az úton, Máté Péter: Ez majdnem szerelem volt, Almási Éva: Sétahajó, lágyan ring a Dunán. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Zene Magyar

861 éve

1165 – Mérgezés következtében meghalt IV. István magyar király, aki 1163. januárjában ellenkirályként került a trónra.

1133. körül született II. (Vak) Béla magyar király és Ilona szerb hercegnő gyermekeként. 1152-ben külön hercegi állást kapott bátyjától, II. Gézától, akinek uralma megdöntésére 1157-ben összeesküvést szőtt. Ennek kudarca után a Bizánci Birodalomba menekült, majd I. Manuél császár oldalán a III. István elleni bizánci hadjáratban vett részt. 1162-ben a bizánci császár támogatásával elűzte III. Istvánt, így a király Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163. januárjában meghalt. IV. István ellenkirályként került a trónra január 27-én, de uralma félévig sem tartott. Június 19-én III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett, aki menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163. őszén III. István megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül. A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után. Az ellenkirályt először Zimonyban, majd a székesfehérvári bazilikában temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

56 éve

1970 – Meghalt Klein Rózsa (Rogi André) magyar-francia fotóművész, aki a '30-as évek művészeit fotózta Párizsban.

André Kertész fotós első felesége volt. Számos portréja múzeumokban látható, modelljei voltak mások mellett: Pablo Picasso, Wassily Kandinsky, André Breton, Max Ernst, Henri Matisse, Peggy Guggenheim, Marc Chagall, Luis Bunuel, Piet Mondrian, Marcel Duchamp, Joan Miró, Pierre Bonnard, Natalia Gontcharova, Georges Braque. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Alkotás Magyar

49 éve

1977 – Meghalt Jacques Prévert francia költő, forgatókönyvíró, akinek nagyon sok versét megzenésítették.

Egyszerű, dallamos, sanzonkarakterű verseket írt, melyekből sugárzik belőlük a kisember szeretete, mindenféle kizsákmányolás gyűlölete, szenvedélyes igazságvágy. Verseit neves énekesek adták elő, egyik legismertebb a Hulló falevelek. Számos forgatókönyvet is írt, például a Szerelmek városa (Les Enfants du Paradis) címűt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom Zene

19 éve

2007 – Meghalt Kurt Vonnegut Jr. amerikai író (Bajnokok reggelije, Macskabölcső, Éj anyánk).

Mindössze tizennégy regényt, háromkönyvnyi elbeszélést, pár esszékötetet és visszaemlékezést írt, műveinek irodalmi értéke azonban kiemelkedő. Humanista világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, sajátos hangulat- és világteremtő képzelete a 20. századi irodalom legnagyobb hatású íróegyéniségei közé emelte. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom

4 éve

2022 – 93 éves korában meghalt Görgey Gábor, Kossuth-díjas író, költő, műfordító, volt kulturális miniszter.

Eredeti neve: Görgey Arthur. A Magyar PEN Club elnöke, majd tiszteletbeli örökös elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2002 és 2003 között a nemzeti örökség minisztere. Nevét egy lapszerkesztő javaslatára gimnazistaként változtatta meg. Első verseskötete 1956-ban jelent meg, majd folyamatosan jelentek meg regényei, versei, drámái. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? rögtön nagy sikert aratott. Legfontosabb munkájának Az Utolsó jelentés Atlantiszról című ötkötetes regénysorozatot tartotta, amit 12 éven keresztül írt. Színházi és közéleti szerepet is vállalt, dolgozott újságíróként, ő volt a magyar sajtó első tévékritikusa, cikkei a Magyar Nemzetben jelentek meg. A Pannónia Filmstúdióban dramaturg, a szegedi Nemzeti Színházban irodalmi vezető volt, saját drámáit színpadra rendezte, a Magyar Televízió művészeti vezetője volt. Részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar