24
éve
Tudomány kategória
168
éve
1858 – Megszületett ifj. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár.
Nevéhez fűződik a diftéria intubációs kezelésének bevezetése.
144
éve
1882 – Meghalt Charles Robert Darwin angol természettudós, a természetes kiválasztódás elméletének megalkotója.
1859-ben jelent meg fő műve: "A fajok eredete" ("On the Origin of Species"), 1871-ben pedig "Az ember származása" ("The Descent of Man"), amelyben az embert egy - akkor még ismeretlen - közös ősmajomtól származtatta. Több mutatása
120
éve
1906 – Párizsban meghalt Pierre Curie francia Nobel-díjas fizikus, akit egy lovaskocsi gázolt el.
1881-ben a piezoelektromosságot, 1898-ban feleségével, Marie Curie-vel a polónium és a rádium nevű radioaktív elemeket fedezte fel.
25
éve
2001 – Újratemették az 1966-ban Freiburgban elhunyt Nobel-díjas, Copley-érmes magyar tudóst, Hevesy Györgyöt.
Budapesten és Berlinben végzett tanulmányai után Freiburgban szerzett 1908-ban kémikai diplomát Hevesy (Hevesi) György. Ezt követően német, osztrák és angol kutatóintézetekben dolgozva a radioaktivitás területén tett újszerű felfedezéseket, elsősorban a radioaktív izotópok indikátorként (nyomjelzőként) való felhasználásában. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, és Koppenhágában, az Elméleti Fizikai Intézetben folytatta kutatásait. Kollégájával itt fedezte fel a periódusos rendszer 72. elemét, amelyet Koppenhága latin neve után hafniumnak neveztek el. Később dolgozott még Freiburgban és Stockholmban is, kidolgozott módszereinek alkalmazását fokozatosan terjesztette ki a kémia területéről a növény– és állatbiológia, végül a gyógyászat területére. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, végül 1943-ban tüntették ki a radioaktív indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai kutatásainak eredményeiért. 1959-ben elnyerte „Az atom békés felhasználásáért” díjat is. Copley-érmet is kapott, amire sokkal büszkébb volt mint a Nobel-díjra. Mert mint mondta - „A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és azok közül is csak ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet.”81 éves korában Freiburgban halt meg, földi maradványait 2001-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
55
éve
1971 – A szovjetek elsőként juttattak Föld körüli pályára űrállomást, amelyen tartósan ember tartózkodott.
Szaljut-1 nevet kapta az állomás. Állandó körpályán mozgott és Szojuz szállítórakétákkal tudták megközelíteni. A 21 tonnás, 4,15 méter legnagyobb átmérőjű, 16 méter hosszú egységekben 6 fő részére volt hely. A Szojuz-11 űrhajósai (Georgij Dobrovolszkij, Vlagyimir Volkov és Viktor Pacajev) több mint 3 hétig dolgoztak a fedélzetén.Az űrállomás 175 napig működött, 1971. október 11-én semmisült meg a légkörben. Több mutatása
182
éve
1844 – Megszületett szántói Kőrösy József statisztikus, aki sokat tett Budapest közegészségügyének fejlesztéséért.
Eredeti nevén: Hajduska József, 1869-től Kőrösi majd 1875-től Kőrösy, ez utóbbi két változatot egész életében használta. 1896-ban nemesi címet kapott, onnantól használta a szántói nemesi előnevet. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, statisztikusként elméleti és módszertani újításai, az általa bevezetett indexszámítási eljárások nemzetközi hírnevet biztosítottak számára. Gyakorlati statisztikusként Budapest demográfiájával, gazdasági és szociális viszonyaival foglalkozott, emellett sokat tett a főváros közegészségügyi helyzetének fejlesztéséért. 1870-től haláláig a később a Központi Statisztikai Hivatal tagintézményévé vált Fővárosi Statisztikai Hivatal első igazgatója volt. Több mutatása
164
éve
1862 – Végrehajtották az első sikeres pasztörizálást.
A folyadékokban található mikroorganizmusok elpusztítására fejlesztette ki Louis Pasteur és Claude Bernard. Az eljárást először 1862. április 20-án hajtották végre sikeresen. A pasztörizálás olyan élelmiszertechnikai módszer, amely elsősorban a folyadék 60-90 °C közötti hirtelen, rövid idejű felmelegítésével, és azt követően gyors lehűtéssel csökkenti a benne lévő mikroorganizmusok számát. A sterilizációval ellentétben a pasztörizáció nem írtja ki az összes mikroorganizmust, csak olyan mennyiségre csökkenti a számukat, ahol már nem képesek fertőzni. Pasztörizációt leginkább az élelmiszeriparban használnak, mivel a sterilizációs eljárások rontják az ételek minőségét, illetve élvezeti értékét. Pasztörizációra többnyire a folyadék forráspontja alatti hőmérsékleteket használnak. Több mutatása
34
éve
1992 – Meghalt Eörsi Gyula állami díjas jogász, akadémikus.
Iskolateremtő személyiség volt a magyar polgári jogban, tudományos eredményeit világszerte elismerték és nagyra értékelték. Munkásságának középpontjában a polgári jog lényeges, általános kérdései álltak; jelentős monográfiákban dolgozta fel a tulajdonjog, a polgári jogi szerződés és az összehasonlító polgári jog alapvető problémáit. 1978-1984. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora volt. Több mutatása
108
éve