Ma Ede névnapja van

Tudomány kategória

64 éve

1962 – Megszületett Krausz Ferenc, Németországban élő és kutató Nobel-díjas fizikus, az "elektronok lesifotósa".

Móron született, rendelkezik osztrák állampolgársággal is. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általa kifejlesztett "attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért, melyek lehetővé teszik az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozását". Több mutatása

Teljes esemény 0

1962. 05. 17. Született Tudomány Magyar

56 éve

1970 – Thor Heyerdahl norvég utazó vitorlás nádcsónakkal indult az óceán átszelésére.

Ezzel az expedícióval azt szerette volna bizonyítani, hogy az ókorban is volt lehetősége az embereknek az óceán átszelésére. Hét társával kelt útra, egy vitorlás nádcsónakon. 1 évvel korábban már megpróbálkoztak a terv teljesítésével, de a csónak az út feléig sem bírta, így idő előtt fel kellett adniuk a próbálkozást. Az első csónakot - a neve Ré - a Nílus partján termő papiruszsásból készítették a Csád-tó mellet élő afrikai halászok, akik mind a mai napig ilyen csónakokat használnak a halászatok során. A második csónakot - a neve Ré-II. - már az andoki indiánok készítették a Titikaka-tó partján, de szintén papiruszsásból. Marokkóból Szafi kikötőjéből indultak. Az út 6100 kilométer volt, 57 napig tartott és 1970. 07. 12.-én szerencsésen megérkeztek Barbados szigetére. Az út során a résztvevők hivatalosan is dokumentálták a tengeri szennyezés mértékét, amit az ENSZ megbízásából mintákkal támasztottak alá. Több mutatása

Teljes esemény 0

1970. 05. 17. Érdekes Tudomány

209 éve

1817 – Megszületett Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.

Nagylétán született. Irinyi János a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, ahol egyik professzorának kísérlete kapcsán jutott eszébe a hangtalan gyufa megoldása. A megvalósításig több év telt el, de 1836-ban végül szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Ebben az volt az újítás, hogy a gyufafejen a foszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte. Találmányát egy gyufagyárosnak adta el, így szerzett pénzéből pedig Berlinbe ment tanulni a Mezőgazdasági Főiskolára. Hazatérte után megalapította az Első Pesti Gyújtófák Gyárát. A szabadságharc idején Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, mint elismert kémiai szakembert. A szabadságharc bukása után Irinyi börtönbe került, és szabadulását követően többet nem is foglalkozott politikával. Kémiai tárgyú cikkeket és tankönyveket írt, fontos szerepe volt a magyar kémiai szaknyelv megalkotásában. Öccse Irinyi József hírlapíró, politikus. Több mutatása

Teljes esemény 0

1817. 05. 18. Született Tudomány Alkotás Magyar

204 éve

1822 – Megszületett id. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár, gyermekklinika alapító.

Megalapította a mai SOTE 1-es számú gyermekklinikáját, amelyet akkor még Stefánia Gyermekkórháznak hívtak. Tanulmányokat írt a gyermeksebészet tárgyköréből, valamint a vörhenyről és a kanyaróról. Részt vett az egészségügyi reformok kidolgozásában, illetve az orvosi közélet más területein. A Boch János (Jónás) néven született Bókai (Bókay) Pesten és Bécsben végezte orvosi tanulmányait, 1847-ben szerzett diplomát Pesten. Nevét a szabadságharc kitörésekor, Jókai Mór ösztönzésére magyarosította. Az egyetem befejezése után a Schöpf-Merei Ágost által alapított első gyermekkórházban lett segédorvos, amelynek 1852-től igazgató főorvosa lett. Bókait tekintették a hazai gyermekorvostani iskola megteremtőjének, 1873-tól gyermekorvostant tanított az egyetemen, az oktatást a bábákra is kiterjesztette. Ingyenes rendeléseket tartott, helyiséget nyitott az orvostanhallgatók egyesületének, és az egykor kezdetleges szegénykórház hamarosan európai szinvonalúvá fejlődött, majd Stefánia néven 1883 szeptemberében új helyre költözött. Halála után fia, ifj. Bókai János ugyanitt folytatta apja munkásságát. Több mutatása

Teljes esemény 0

1822. 05. 18. Született Tudomány Magyar

129 éve

1897 – Megszületett Benedikt Ottó villamosmérnök, a róla elnevezett motor mechanizmusának kidolgozója.

Benedikt szervezte meg az MTA Automatizálási Kutatóintézetét. Ő dolgozta a Benedikt-motor működését, amely egy ötven periódusú, önműködően kompenzáló, egyfázisú kommutátoros motor, amelynek továbbfejlesztett változatát a vasúti vontatásban, a daru- és szerszámgépek meghajtására használtak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1897. 05. 18. Született Tudomány Alkotás

113 éve

1913 – Meghalt báró tolcsvai Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár.

Eredeti nevén: Kornfeld FrigyesA magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, az MTA levelező tagja.Fiai: (ifj.) báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter (1931-1932) és Korányi Sándor orvosprofesszor. Nevét több közintézmény is viseli, mint például a nagykállói gimnázium, a SOTE Korányi Frigyes Szakkollégiuma, illetve a Korányi Kórház (hivatalos nevén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet). Több mutatása

Teljes esemény 0

1913. 05. 19. Meghalt Tudomány Magyar

5 éve

2021 – Meghalt Vámos Tibor, Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották. Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna lenni, de – saját szavai szerint – néhány igazi tehetség megismerése után váltott a matematikai-fizikai hátterűnek ígérkező villamosmérnöki tanulmányokra. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát.Részt vett az Inotai Hőerőmű és a Dunai Vasmű építésénél, a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta. Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964-1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet Tanácsának elnöke, professor emeritusa. Vámos Tibornak sikerült az Intézetből szigetet alkotni, jórészt mentesítve az itt dolgozókat a külvilág negatív hatásaitól. Ismerte a görög klasszikusokat, vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között. Számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Több mutatása

Teljes esemény 0

2021. 05. 19. Meghalt Tudomány Magyar