430
éve
Tudomány kategória
215
éve
1811 – Megszületett Robert Wilhelm von Bunsen német vegyész, akiről a Bunsen-égőt elnevezték.
Teljes nevén: Robert Wilhelm Eberhard Bunsen Az általa és Kirchhoff által felismert és kidolgozott színképelemzés segítségével felfedezte a céziumot és a rubídiumot. További felfedezései a jégkaloriméter és a vízsugárszivattyú. Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Louis Adolphe Bertillon francia demográfus.
Orvosi pályára készült, de demográfia tanulmányokkal kezdett foglalkozni. Értekezései nagy lendületet adtak a demográfia tudományának.
201
éve
1825 – Megszületett Jakob Heberlein német vasúti gépésztechnikus.
A bajor államvasutak főgépésze volt. Az ő találmánya a róla elnevezett vasúti fék.
136
éve
1890 – Megszületett Sir William Lawrence Bragg angol fizikus.
1915. évi fizikai Nobel-díjat apjával megosztva kapta "a kristályszerkezet röntgensugár-módszerrel történő analízisének felfedezéséért".
109
éve
1917 – Meghalt Emil Adolf von Behring német bakteriológus, a szifilisz elleni szérumot elkészítője.
A szérumokkal való gyógyítás kidolgozója.
448
éve
1578 – Megszületett William Harvey, aki felfedezte a vérkeringést.
Harvey 1616-ban tette közzé felfedezését, erről szóló munkáját pedig 1628-ban jelentette meg Exercitatio Anatomica de Motu Cordis et Sanguinis in Animalibus (Anatómiai értekezés a szív és a vér mozgásáról az élőlényekben) címmel. Bizonyította, hogy a szív pumpálja a folyamatos körforgásban lévő vért a testben, és mint ilyen, zárt rendszert alkot. Úttörő felfedezését olyan korábbi felismerésekre alapozhatta, mint például a véna- és szívbillentyűk leírása és a tüdőn átmenő kisvérkör magyarázata. Egyszerű és bárki által megismételhető tapasztalással (a felületi vénák elszorításakor jelentkező perifériás pangással, a testben lévő vérmennyiség kiszámításával, a szívdobbanás és a pulzuslökés egyidejűségével, a vénabillentyűk visszafolyást akadályozó szerepével) leírta a kisvérkört, a nagyvérkört, a teljes keringést, amire addig senki nem gondolt. Csak az artériák és vénák közötti pontos átmenetet nem tudta igazolni, mivel nem használt mikroszkópot. Azzal a kérdéssel sem foglalkozott, miért kering a vér, pusztán a mechanizmust fejtette meg. Több mutatása
219
éve
1807 – Meghalt Révai Mátyás Miklós János nyelvész, a "helyesírás" szó megalkotója.
A magyar történeti nyelvészet megalapítója. Új nyelvészeti szakszavakat is alkotott, így például a helyesírás és a nyelvtudós szavunkat. Máig élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte. Több mutatása
168
éve
1858 – Megszületett Agnes Repplier amerikai esszéista.
Tudományos tanulmányairól volt ismert, amelyek gyűjteménye 1904-ben jelent meg "Compromises" címmel.
142
éve