104
éve
Tudomány kategória
98
éve
1928 – Megszületett Jim Lovell amerikai űrhajós, aki négyszer repült az űrben, kétszer a Holdhoz.
Teljes nevén: James Arthur Lovell. A NASA egyik legtapasztaltabb űrhajósa volt: négyszer repült, összesen 715 órát töltött az űrben. Az Apollo–8 legénységének tagjaként 1968-ban az elsők között repült el a Hold körül, és látta a Föld felkelését a holdhorizont mögül – az erről készült "Earthrise" fotó a korszak jelképe lett. 1970-ben az Apollo–13 küldetés terve szerint Lovell a Hold felszínére szállt volna Fred Haise társaságában a Fra Mauro-fennsíkra, míg Swigert a Hold körül maradt volna a parancsnoki modulban. Indulás után kb. 56 órával felrobbant az egyik oxigéntartály a szervizmodulban. Ez súlyos energia- és oxigénhiányt okozott. A holdkompot („Lunar Module”) mentőcsónakként használták, és lemondtak a Holdra szállásról. Az űrhajó már a Hold felé tartott, és hogy haza tudjanak jönni, holdkerülő pályán folytatták útjukat – tehát elrepültek a Hold mögött, de nem álltak holdkörüli pályára és nem szálltak le. Ekkor hangzott el a híres mondat: "Houston, we've had a problem." Több mutatása
166
éve
1860 – Meghalt James Braid angol orvos, a hipnózis jelenségének modern kori felfedezője és leírója.
Rájött, hogy fényes tárgy hosszas nézése sajátságos álmos állapotot, a hipnózist idézi elő.
113
éve
1913 – Megszületett Erdős Pál Kossuth- és állami díjas matematikus, akadémikus.
1983-ban a Nobel-díjjal egyenértékű Wolf-díjat kapta meg. Magyarországon Kossuth-díjjal (1958) és Állami Díjjal (1983) – számelméleti, approximáció- és interpoláció-elméleti, kombinatorikai, halmazelméleti, valószínűségszámítási, geometriai és komplex függvénytani kutatásaiért, iskolát teremtő tudományos és nevelő munkájáért – tüntették ki. Több mutatása
73
éve
1953 – Dr. Jonas Salk bejelentette, hogy kidolgozota a paralízist megelőző vakcinát.
A bejelentést követően került sor az oltóanyag tesztelésére, amely a maga nemében a legnagyobb szabású, legszervezettebb program volt a történelemben. Ebben 20 ezer orvos és közegészségügyi tiszt, 64 ezer fő iskolai személyzet és 220 ezer önkéntes vett részt. Több mint 1 millió 800 ezer iskolás gyermeket vontak be a vizsgálatba.Amikor 1955. április 12-én az oltóvakcina sikerét nyilvánosságra hozták, Salk-ot, mint "csodatevőt" üdvözölték, és a napot majdnem nemzeti ünneppé nyilvánították. Több mutatása
66
éve
1960 – Munkája során szerzett sugárfertőzésben meghalt Émil H. Grubbé amerikai orvos, aki először alkalmazott röntgensugarakat rákkezelésre.
Teljes nevén: Émil Herman Grubbé. 1896-ban, kevesebb mint egy évvel Wilhelm Röntgen felfedezése után, elsőként alkalmazta a röntgensugarakat rákkezelésre – bár ezt a tényt néhány forrás vitatja. Életében több mint 7000 orvost oktatott a röntgen gyógyászati felhasználására. A sugárzás káros hatásai miatt Grubbé több mint 90 műtéten esett át különböző rákos megbetegedései miatt, amelyek végül a halálát is okozták. Az Amerikai Rákszövetség kitüntette munkájáért, és számos intézmény ismerte el érdemeit. Alapítványt hozott létre, hogy a halála után tovább támogassa a röntgensugár alkalmazásának fejlődését. Több mutatása
20
éve
181
éve
117
éve
1909 – Bánki Donát bejelentette szabadalmát a hydrokompresszorra.
A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. Több mutatása
169
éve