171
éve
Tudomány kategória
149
éve
1877 – Chester Greenwood szabadalmaztatta a fülmelegítőt.
Chester Greenwood (1858–1937) amerikai feltaláló 15 éves korában találta ki a fülmelegítőt, korcsolyázás közben. Kezdetben nagymamája varrókészletéből a tűpárnát használta fel erre a célra. Találmányát 1877. március 13-án fülvédőként szabadalmaztatta. Közel 60 éven át gyártott fülvédőket, munkalehetőséget teremtve saját szülőhelyén, a Maine Állam beli Farmington környékén élő embereknek. Több mutatása
32
éve
1994 – Budapesten meghalt Benda Kálmán történész, a XV-XVIII. századi magyar és egyetemes történelem kutatója.
Az MTA rendes tagja (1990), a II. oszt. elnöke (1993). A budapesti tudomány egyetem elvégzése után tanár, majd a népfőiskolák előadója volt, a VKM-ben (1941-1942). 1945. és 1949. között a Történelem Tudományi Intézet igazgató helyettese volt, miután elvesztette állását.1 957-ben került vissza az intézetbe. 1988-ban a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, 1990-ben a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke volt. 1993-tól a Károli Gáspár Református Egyetem rektora volt. Munkásságának jelentős eredménye volt a művészet történeti, a pedagógia és iskolatörténeti adatok feltárása, feldolgozása. Több mutatása
147
éve
1879 – Megszületett Albert Einstein német születésű amerikai fizikus, a relativitáselmélet kidolgozója.
Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18. Tudományos körökben és a hétköznapi emberek számára egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták "az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért". Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az "évszázad emberének" nevezte. Több mutatása
38
éve
1988 – 3.14 - A Pí világnapja
1989-ben Larry Shaw amerikai fizikus a San Franciscó-i tudományos múzeumban, az Exploratoriumban rávette néhány kollégáját, hogy március 14-én járkáljanak körbe-körbe, aztán egyenek egy pitét. A pi-napnak elnevezett rendezvényt következő évben is megismételték, a kezdeményezéshez más intézetek is csatlakoztak, és néhány éven belül nemzetközi ünnep lett. A – (pi) egy matematikában és fizikában használt valós szám, értéke egészen pontosan nem meghatározható. A "Pi" a kör kerületének és átmérőjének hányadosa. Mivel irracionális szám, tizedestört alakja végtelen, számjegyei nem ismétlődnek periódikusan. Archimédész görög tudós 22/7 alakban használta. Közelítő értéke: 3,1415926535 8979323846 2643383279 5028841971 6939937510 ... Leggyakrabban a kör kerületének kiszámításánál használják, egységnyi sugarú kör kerülete pí, kerekítve 3,14. Ez bármilyen kör esetében igaz. A görög – betű a pí (perimetrosz, azaz kerület) szót rövidíti. Ezt a jelölést először William Jones használta 1707-ben, majd Leonhard Euler által 1737-ben lett igazán ismert. A pít ritkábban Ludolph-féle számnak is nevezik, a német matematikus Ludolph van Ceulen tiszteletére, aki a pínek minél több tizedesjegyét próbálta meghatározni. Számítógéppel nagyjából 2,7 trillión számjegyű pontosságig számolták ki az értékét, ami annyit jelent, hogy ha másodpercenként 1 számjegyet írnánk le, akkor 49.000 évig folytathatnánk. A pí értéke egymillió tizedesjegyre kiszámolva itt látható. Több mutatása
94
éve
1932 – Meghalt George Eastman, a Kodak atyja, aki lehetővé tette a fényképezést az átlagemberek számára.
George Eastman sikeres bankárként, 23 évesen, egy hosszabb utazásra készülve szeretett bele a fényképezésbe. Három év alatt sikerült az időigényes és macerás technológiát is egyszerűsítenie: otthoni laboratóriumában megalkotta az úgynevezett nedves üveglemez helyett a szárazlemezt. Zselatinréteggel bevont találmányát szabadalmaztatta Angliában és az USA-ban is, majd felmondott a banknál, és megalapította saját kis vállalatát Rochesterben. 1888-ra kifejlesztette a papíralapú tekercsfilmet és hozzá egy egyszerű kamerát: a Kodakot 25 dollárért már bárki megvehette és elkezdhetett fotózni. Miután nemsokára a celluloidfilmet is feltalálta egyik vegyésze, a Kodak töretlen szárnyalásba kezdett, 1932-re már 10 ezer ember dolgozott a cégnél. Az örök agglegény Eastman 77 éves korában öngyilkos lett, nem tudta elfogadni, hogy fájdalmas gerincbetegsége tolókocsiba kényszerítse. Búcsúlevelében azt írta: megtette ami a dolga volt. 75 milliós vagyonát teljes egészében jótékonysági célokra fordította. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett Eugene Cernan szlovák származású amerikai űrhajós, haditengerészeti pilóta.
Teljes nevén: Eugene Andrew Cernan. Összesen 23 napot, 14 órát és 15 percet töltött a világűrben.
8
éve
2018 – 76 éves korában meghalt Stephen Hawking angol fizikus.
Az elméleti munkái mellett, amelyeket csak kevesen értenek, a tömegeket is meg tudja szólítani. A BBC-nek és a Discoverynek forgatott ismeretterjesztő filmjei, népszerű könyvei (az Idő rövid története) milliókhoz jutottak el, magyarázták el a modern fizika alapjait, a relativitáselméletet, az ősrobbanást, a fekete lyukakat. Kutatási területei többek között: kvantumgravitáció, fekete lyukakból instabilitása, kozmológiai infláció, húrelmélet, féreglyukak, az univerzum sűrűségmátrixa.A ritka sorvadásos betegsége miatt szinte teljesen megbénult, számítógép és hangszintetizátor segítségével érintkezett a világgal. Több mutatása
259
éve
1767 – Megszületett és 1842-ben ugyanezen a napon halt meg Kassai József szótáríró, nyelvtudós.
Tájszavak gyűjtésével foglalkozott, melyet 1833-ban Származtató és gyökeredző magyar-diák szókönyv címen ki is adott. Ez volt az első magyar származtató és kritikai szótár. Több mutatása
125
éve