Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

196 éve

1830 – Megszületett Étienne-Jules Marey francia tudós, aki tudományos céllal mozgásban lévő embereket és állatokat fotózott.

Munkája jelentős szerepet játszott a kardiológia, az orvostudomány, az orvosi műszerek, a repülés, a filmművészet és a laboratóriumi fotózás fejlődésében. A fotográfia úttörője, jelentősen befolyásolta a mozi fejlődését is. Meghatározó szerepe volt különböző grafikai technikák kidolgozásában, melyekkel az emberi test vizsgálatainak eredményeit lehetett megjeleníteni és értelmezni. "Fotópuskájában" az objektív mögött dobtár alakú szerkezet volt, amelyben óramű mozgatott fémkorongot. 1882-ben másodpercenként 12 felvételt készített, az 1888-tól alkalmazott tekercsfilm és a filmet továbbító mechanizmus kifejlesztésével sikerült neki már 1/720-ad másodperceket exponálnia, amivel már gyors mozgásokat, például madarak röptét is tanulmányozni lehetett egymást követő állóképeken. Valódi mozgóképet 1890-ben tudott rögzíteni és visszajátszani, kronofotográfiának (időfényképezésnek) nevezte módszerét. Marey asszisztense a magyar származású Georges Demeny volt, ő látható az egyik legelső, és máig fennmaradt mozgófilmen, amint kimondja a „Je vous aime” és a „Vive la France” mondatokat 1892-ben. Marey többek között zuhanó macskát, repülő madarakat, távolugró és futó embereket fotózott (illletve filmezett) majd elemezve a felvételeket sok újat állapított meg a mozgásról. Több mutatása

Teljes esemény 0

1830. 03. 05. Született Érdekes Film/Média Tudomány Technika

127 éve

1899 – Pécsett megszületett Millner Tivadar, Kossuth-díjas vegyész, az alaktartó volfrámszál kifejlesztője.

Millner Tivadar a budapesti József Műegyetem vegyészmérnöki karán doktorált, kedvenc tárgya a kémiai technológia volt. Szakmai tevékenysége elsősorban a Tungsram laboratóriumához kötötte, ahol főként a volfrámhuzalokkal foglalkozott. Legkiemelkedőbb eredményének az alaktartó volfrámszál kifejlesztése számít, javarészt még ma is a Tury Pálll közös szabadalma alapján gyártják a volfrám izzószálakat. 1954-ben Kossuth-díjjal, 1970-ben pedig Állami díjjal tüntették ki, 1961-től volt az MTA rendes tagja. Több mutatása

Teljes esemény 0

1899. 03. 07. Született Tudomány Magyar

752 éve

1274 – Meghalt Aquinói Szent Tamás teológus és filozófus, aki az értelem és a hit elkülönítésével foglalkozott.

Aquinói Tamás és Albertus Magnus volt a két legjelentősebb középkori filozófus Európában. Albertus Magnus feldolgozta és hasznosította az arisztotelészi filozófiát a skolasztikus gondolkodás számára. Tanítványa volt Aquinói Tamás, aki az értelmet és a hitet megkülönböztette egymástól. Szerinte mindkettő az igazság megtalálásához és a megismeréshez vezet. Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője. Angyali Doktor (latinul: Doctor Angelicus) néven is ismert. A római katolikus egyház legnevezetesebb hittudósai, az úgynevezett egyháztanítók között tartja számon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1274. 03. 07. Meghalt Történelem Tudomány

97 éve

1929 – Mihály Dénes gépészmérnöknek először a világon sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia.

Mihály Dénes a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, de már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. 1919-ben született meg a "Telehor" , amely akár több kilométerre is képes volt állóképeket közvetíteni. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. Több mutatása

Teljes esemény 0

1929. 03. 08. Érdekes Tudomány Alkotás Technika Magyar

9 éve

2017 – Meghalt Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1949-ben kapta meg Ph.D. fokozatát, 1954-ben pedig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese lett. Tudományos munkája során elsősorban fluorkémiai kutatásokkal foglalkozott, 1956. után ugyanezt a témát folytatta Kanadában , majd az Egyesült Államokban is. A kémiai Nobel-díjat 1994-ben ítélte neki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, a kénsavnál sok milliószor erősebb, úgynevezett szupersavak felfedezéséért, amelyek lehetővé tették a kémiai iparnak, hogy nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékeket állíthassanak elő. Oláh Györgynek több mint 1000 tudományos közleménye és számos könyve is megjelent, továbbá több mint 100 szabadalommal büszkélkedhet, többek között a globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Több mutatása

Teljes esemény 0

2017. 03. 08. Meghalt Tudomány Magyar