257
éve
Tudomány kategória
137
éve
1889 – Meghalt Schwartzer Ferenc orvos, elmegyógyintézet-tulajdonos, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója.
Teljes nevén: Babarczi Schwartzer Ferenc. Sebészdoktor és egyetemi tanár volt.
142
éve
1884 – Megszületett Novobátzky Károly, Kossuth-díjas fizikus.
Világszínvonalon szervezte meg az elméleti fizika oktatását. Tudományos kutatásaival a Kirchhoff-féle elméletet fejlesztette tovább.
99
éve
1927 – Megszületett Obádovics József Gyula matematikus író, aki a legismertebb matematika tankönyveket írta, és a számítástechnika oktatásának terjesztésén is dolgozott.
Természettudományi, műszaki doktor, a matematika tudományok kandidátusa. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanszékvezető egyetemi tanára, a Scolar Kiadó társalapítója. 32 könyv, 30 egyetemi jegyzet, 52 tudományos publikáció szerzője. A magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője. Legismertebb könyve a nemzedékek által használt és rengeteg kiadást megért, Matematika c. közép- és felsőfokú ismereteket tárgyaló matematika-tankönyv, amelyet csak „az Obádovics” néven emlegetnek. Fikciós műveket is alkot, Sámán Simon álnéven. Nyugalomba vonulása után Julius J. Coach néven erotikus regényeket is megjelentetett. Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Arthur Kornberg amerikai biokémikus.
1959-ben Ochoával megosztva a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat kapott "a ribonukleinsav és a dezoxiribonukleinsav biológiai szintézise mechanizmusának felfedezéséért". Több mutatása
87
éve
1939 – Meghalt Edmund Beecher Wilson amerikai zoológus és genetikus, aki az XY kromószómarendszert dolgozta ki. Tőle függetlenül egy másik amerikai tudós, Nettie Stevens is felfedezte ugyanezt.
A kutatásaikat egymástól függetlenül végező Nettie Stevens az egyik első amerikai nő volt, akinek tudományos munkáját elismerték. 1905-ben egymástól függetlenül írták le az nemet meghatározó XY rendszert, illetve kromoszómarendszer alapját. Edmund Beecher Wilson továbbfejlesztette a rendszert és 1907-ben ő írta le először a ma B-kromoszómáknak nevezett kromoszómákat. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Budó Ágoston Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár.
A molekulafizikával foglalkozott, egy évig Debye professzor mellett dolgozott. Az oktatás terén is kiválót alkotott, Mechanika című könyve sokáig tankönyv volt. Jelentős még háromkötetes Kísérleti fizika könyve. Több mutatása
118
éve
1908 – Megszületett Keszi Kovács László néprajzkutató.
Elsősorban az erdélyi területeket kutatta, többek között a Ceauşescu-diktatúra éveiben a föld színéről jórészt eltörölt kolozsvári Hóstát közösségéről írt. Több mutatása
74
éve
1952 – Meghalt Charles Scott Sherrington angol neurofiziológus, a szinapszis fogalmának megalkotója, aki felfedezte a fájdalmat jelző idegvégződéseket.
1932-ben Edgar Adriannal közösen orvosi Nobel-díjat kapott az idegsejtek funkcióira vonatkozó felfedezéseiért. Ő alkotta meg a "szinapszis" kifejezést, munkássága alapvetően formálta a modern neurofiziológia tudományát. Kimutatta, hogy az állati viselkedés nem csupán független reflexek sorozata, hanem az agy összefogott működésének az eredménye. Felfedezte a fájdalomérzékelésért felelős idegvégződéseket, és számos reflexet, mint például a Liddell-Sherrington és Schiff-Sherrington reflexeket.Sherrington nevét viseli a róla elnevezett törvény is, amely szerint amikor egy izom megfeszül, a vele ellentétes izom elernyed. Eredményei kulcsszerepet játszottak az idegélettan fejlődésében. Életműve nemcsak tudományos szempontból jelentős: tanítványai közül többen is Nobel-díjat nyertek, és ő maga is kiemelkedő tanár volt. Emellett irodalmi tevékenységet is folytatott, például 1924-ben verseskötetet adott ki. Szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket, és gyakran adakozott múzeumoknak és könyvtáraknak. Több mutatása
199
éve