203
éve
Tudomány kategória
166
éve
1860 – Megszületett William Keith Kellogg amerikai vállalkozó, a gabonapehely kikísérletezője.
Szülőhelyének kórházában mindenesként dolgozott, s testvérével együtt, a kórház betegeinek gyors fegyógyulása érdekében a lábadozóknak egészséges táplálkozást ígérő gabonatermékekkel kísérleteztek. (A Kellogg család vallásos adventista lévén nagy súlyt helyezett az egészséges életmódra.) 1894-ben véletlenül állították elő a gabonapelyhet: elfeledkeztek egy adag főtt búzáról, s éjszakára kint hagyták a szabadban. A következő reggel megállapították, hogy nem a várt összeszáradt anyag lett belőle, hanem különálló, szárazpehely. William 1906-ban már saját vállalatot alapított a búza - és kukoricapehely előállítására, majd fokozatosan javította a nyersanyagok összetételét. 1922-ben több üzemből álló cégét Kellogg Company - ra keresztelte. Később további termékeket is forgalomba hozott (gabonacsíra-pehely, puffasztott rizs). Növekvő bevételének nagy százalékát jótékonysági célokra fordította. 1930-ban az egészségügy és az oktatás támogatására létrehozta a Kellogg - Alapítványt. A második világháború után az Alapítvány tevékenységét más országokra is kiterjesztették, nemzetközivé tették. Több mutatása
66
éve
1960 – Meghalt Ernest Holmes amerikai filozófus, író.
Teljes nevén: Ernest Shurtleff Holmes. Az Új Gondolat író, a Religious Science néven ismertté vált spirituális mozgalom alapítója.
277
éve
1749 – Megszületett Gáti István szakíró, tanár, az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója.
Református lelkész volt. Magyar nyelvű gyorsírás Gáti István előtt nem volt, mivel az országgyűlés tárgyalásainak nyelve latin volt, valamint a hivatalos és nem hivatalos vezető körökben is leginkább a németet és a latint beszélték. Gáti, gyorsírási rendszerében a hangzókat pontosan és jelképileg jelölő kurzív rendszerű írást dolgozott ki. Műve, a sztenográfia első könyve Pesten, 1820-ban jelent meg "A tachygraphia, vagy szapora írás módja" címmel. Gáti elmondása szerint, az 1769 és 1772 közötti időben gyorsírási rendszerével képes volt két társával a debreceni papok beszédeit leírni. Valószínű azonban, hogy a rendszer tökéletlensége, nem kellő gyorsasága miatt a feljegyzések nem történtek szó szerint, így a rendszer csak kísérlet maradt. Több mutatása
90
éve
1936 – Meghalt Bárány Róbert magyar származású Nobel-díjas, svéd orvos.
A magyar származású Bárány Róbert Bécsben szerzett orvosi diplomát 1900-ban, 1905-től ugyanitt az egyetem fülészeti klinikáján dolgozott. Az I. Világháború elején hadikórházban dolgozott, majd 1915-ben orosz hadifogságba került. Innen a svéd Károly herceg személyes közbenjárására, a Vöröskereszt segítségével szabadult 1916-ban, és ebben az évben átvehette az 1915-ben neki ítélt orvosi Nobel-díjat. Az elismerést az belső fülben lévő egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáival érdemelte ki, amelyeket még a bécsi klinikán megkezdett klinikai és kísérleti vizsgálataival alapozott meg. A klinikán gyakran végzett fülöblítést betegeinél, és sokaknál előfordult szédülés. Bárány rájött, hogy a szédülés az öblítőfolyadék hőmérsékletétől függ, ugyanis a belső fül ívjárataiban keringő nyirokfolyadék hideg, illetve meleg hatásra más és más ívjáratokba áramlik, ami szédülést vált ki. A fellépő tájékozódási zavart a szemgolyók rezgése is jelzi. Ezt, a tengeri betegség jelenségével is összefüggő élettani reflexmechanizmust Bárány-féle kalorikus reakciónak nevezik. A háború után Bárány Bécsben nem kapott egyetemi tanszéket, ezért Svédországban telepedett le, és haláláig az Uppsalai Egyetemen dolgozott. Több mutatása
180
éve
1846 – Meghalt Vásárhelyi Pál mérnök, a magyar térképészet és a folyamszabályozás kiemelkedő alakja.
Elkészítette a Tisza szabályozási tervét. Felismerte az Alföld ásvány- és hévízkincsének jelentőségét és szorgalmazta feltárását.
153
éve
129
éve
1897 – Meghalt Leöwey Klára, pedagógus, írónő, a nőnevelés egyik úttörője.
Neve más írásmóddal: Löwey, Leövey, Lövei, Lővei, Leövei Teleki Blankával együtt Kufstein várában raboskodott, szabadulása után, szülővárosában leánynevelő intézetet nyitott. Több mutatása
107
éve
1919 – Meghalt Eötvös Loránd, világhírű magyar fizikus, geofizikus, a torziós inga feltalálója, miniszter.
Az író és politikus báró Eötvös József fiát a család jogásznak szánta, de Loránd sokkal inkább a természettudományokhoz vonzódott. 1867-től a heidelbergi egyetemen tanult kémiát, fizikát és matematikát. 1871-ben tanársegéd, majd hamarosan tanár, Jedlik Ányos nyugdíjba vonulása után pedig a kísérleti fizika professzora és a fizikai intézet igazgatója lett a pesti egyetemen. Tudományos munkásságát legfőképp a gravitáció és földmágnesség témakörében folytatta, legismertebb eredménye az igen precíz és érzékeny torziós-inga megszerkesztése volt. Másik jelentős felfedezése és bizonyítása Eötvös-effektus néven ismert, melynek lényege, hogy a Föld felszínén kelet felé mozgó testre nagyobb centrifugális erő hat, mint egy nyugat felé haladóra. Tudományos eredményeiért és tevékenységéért számos hazai és külföldi elismerésben részesült. 1894 júniusában kinevezik vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A mindössze hét hónapig tartó minisztersége alatt, négyszáz új népiskolát hozott létre. Munkássága mellett sportemberként és hegymászóként is ismert volt, Dél- Tirolban 1902-ben az egyik 2837 m magas csúcsot róla nevezték el Cima di Eötvösnek. Több mutatása
2
éve