Ma Marcell névnapja van

Történelem kategória

162 éve

1864 – A Genfi Egyezmény jóváhagyta a Nemzetközi Vöröskereszt létrejöttét.

1828. május 8-án született Henri Dunant svájci író, aki 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus pusztulásának. Ennek az élménynek a következtében 1860-ban elkezdte létrehozni a Nemzetközi Vöröskereszt segélyszervezetét. A Vöröskereszt napja az ő emlékére minden évben május 8. A Vöröskereszt alapításának az 1863-as évet jelölik meg, a Genfi Egyezmény egy évvel később hagyta jóvá a kezdeményezést. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

1864. 08. 22. Történelem

97 éve

1929 – Megtartották a Magyarok I. Világkongresszusát Budapesten.

Mintegy 172 külföldi magyar egyesület képviseletében 365 fő jelent meg, de rajtuk kívül magánemberként még több mint százan érkeztek. A találkozón a vendégekkel együtt összesen 746-an vettek részt. A munka négy szakosztályban (kulturális, szociális, gazdasági és szervezési) folyt. 54 előadás hangzott el és 117 határozati javaslatot terjesztettek elő. Egyebek között a külföldi magyar telepek tanítókkal való ellátására, a külföldi magyarok tankönyveiről, a külföldi magyar sajtó támogatásáról, a tudományos, művészeti és zenei kapcsolatokról volt szó. Az esemény jelentős politikai sikere volt a Bethlen-kormánynak. A világkongresszus által létrehozott Állandó Szervezeti Iroda 1929-től 1938-ig, a II. világtalálkozóig működött, amikor létrehozták a Magyarok Világszövetségét. A szervezet a világban szétszóródott, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiba került magyarság összefogására jött létre. Több mutatása

Teljes esemény 0

1929. 08. 22. Történelem Magyar

541 éve

1485 – Angliában véget ért a "rózsák háborúja" a Lancaster-ház örököseinek győzelmével.

Tudor Henrik a bosworth-i csatában legyőzte III. Richárd angol királyt, ezzel véget vetett az 1455 óta tartó trónviszálynak. VII. Henrik néven királlyá koronázták, házasságot kötött Erzsébettel, III. Richár unokahúgával, ezzel mindkét ház trónigényét kielégítette és megalapította a Tudor-dinasztiát. Több mutatása

Teljes esemény 0

1485. 08. 22. Történelem

241 éve

1785 – II. József aláírta a jobbágyrendeletet, amely az örökös jobbágyság megszüntetését szolgálta.

A rendelet a jobbágyság életviszonyainak javítását, a mezőgazdaság kapitalista fejlődését célozta. Kimondta, hogy a jobbágy javaival szabadon rendelkezhet, mesterséget tanulhat, és az úrbérrendezésben rögzített szolgáltatásokon felül semmit sem köteles teljesíteni; biztosította a szabadköltözést, a földesúr engedélye nélküli házasodást. Bár II. József halálos ágyán majdnem minden reformintézkedését visszavonta, a jobbágyrendelet érvényben maradt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1785. 08. 22. Történelem Magyar

189 éve

1837 – Megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház.

A színház nevét 1840 augusztusában változtatták Nemzeti Színházra. A Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán volt a színház.Az adott napon, szinte csak félig készen, meszesgödrökkel körülvéve, de zászlódíszben várta a megnyitó előadás közönségét a színház. A megnyitón Vörösmarty Mihály "Árpád ébredése" című, erre az alkalomra írt, színházavató ünnepi előjátéka, Eduard von Schenk "Belizár" című tragédiája szerepelt, s közben magyar tánc-produkciókat, ünnepi zenedarabokat adtak elő.id. Lendvai Márton színésznek jutott az a halhatatlan szerep, hogy az "Árpád ébredése" darabban az első szót kimondhatta ezen a színpadon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1837. 08. 22. Történelem Érdekes Irodalom Magyar

177 éve

1849 – A történelem első sikeres légitámadásában pilóta nélküli ballonokkal támadták az olaszországi Velencét.

Ausztria már június 15-án (vagy 12-én) próbálkoztak ilyennel, de a kísérlet abszolút kudarcba fulladt. A sikeres támadás során az osztrákok kb. 200 db, egyenként nagyjából 16 kg robbanószerrel felszerelt irányítatlan léggömböt indítottak "tengeri platformokról". Bár sokat közülük a szél az osztrák csapatok fölé fújt át, többsége Velence felett robbant (jelentéktelen károkat okozva). Lélektani hatása nagyobb volt, és bizonyára jelentős szerepet játszott a velenceiek két nappal későbbi kapitulációjában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1849. 08. 22. Történelem Érdekes Technika

124 éve

1902 – Először jelent meg az Egyesült Államok elnöke (Theodore Roosevelt) nyilvánosan egy automobilban.

Az autó, amin utazott nem a ma általánosan elterjedt Otto-motoros, hanem egy Columbia Electric Victoria Phaeton – elektromos jármű volt. William McKinley (25. elnök) utazott már korábban egy Stanley Steamer (gőzhajtású) autóval. Azonban Roosevelt volt az első USA elnök, aki nyilvánosan megjelent egy autóban. Továbbá Mr. Roosevelt volt az első elnök, aki: - lemerült egy tengeralattjáróval, - birtokolt autót, - telefont vezettetett be az otthonába, - aki vendégül látott egy afro-amerikai embert a Fehér Házban (Booker T. Washington-t). Ő volt az első elnök, aki repülőn utazott 1910-ben, bár akkor már nem volt elnök. Az első hivatalban lévő elnök aki repülőgépen utazott szintén egy Rossevelt volt, Franklin D. , aki a Casablanca-i konferenciára repült, 1943 januárjában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1902. 08. 22. Történelem Érdekes

95 éve

1931 – Bethlen lemondása után gróf Károlyi Gyulát nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé.

1932.10.01-jéig töltötte be tisztségét. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, valamint a bonni és a berlini egyetemen végezte, majd Arad vármegyei birtokán gazdálkodott. 1902-ben kamarási méltóságot kapott, 1905-ben tagja lett a főrendiháznak. 1905-06-ban a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás" aktív résztvevője volt. 1906-tól Arad vármegye és Arad város főispánja volt, 1910-ben, a Nemzeti Munkapárt választási győzelme után birtokára vonult vissza gazdálkodni. Az I. világháború idején az orosz fronton teljesített szolgálatot tartalékos huszárhadnagyként. 1919.05.05-én ellenkormányt alakított Aradon a francia csapatok biztosítására, de kormányának több tagjával együtt a román hadsereg internálta. Kiszabadulása után, május 30-án francia védnökség alatt Szegeden alakított kormányt, amelynek Horthy Miklós lett a hadügyminisztere. Az elmaradt francia támogatás és az egyes politikai csoportok közötti hatalmi harc miatt július 12-én lemondott, és ismét visszavonult a politikai élettől. 1927-ben az újonnan szervezett felsőház tagja lett, 1928-tól 1930-ig koronaőr. 1930. decemberében külügyminiszterré nevezte ki Horthy Miklós kormányzó, 1931-ben a székesfehérvári választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője lett. Gróf Bethlen István lemondása után, 1931.08.22-én kormányt alakított, valamint rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügyminiszteri, a népjóléti és munkaügyi miniszteri tisztsége is. A nagy gazdasági világválság miatt megszorító intézkedéseket hozott: adóemelések, a köztisztviselők fizetésének és nyugdíjának csökkentése, szigorú takarékossági intézkedések. Hivatkozással a szeptember 13-i biatorbágyi merényletre, statáriumot hirdetett, a rögtönítélő bíróságok hatáskörét kiterjesztette, a gyülekezési jogot korlátozta. Decemberben megtiltotta a külföldi pénzkifizetéseket. A politikai válság a mérséklés helyett egyre inkább elmélyült, a különböző érdekcsoportok támadták, sőt a szélsőjobboldal kormányellenes puccsot akart indítani ellene. 1931. decemberében már le akart mondani, de a kormányzó rábeszélésére hivatalában maradt. 1932. szeptemberében a kormánypárt is szembefordult vele, így október 1-jén lemondott a miniszterelnöki tisztségről, és ismét visszavonult. 1936-ban Horthy Miklós titkos tanácsossá nevezte ki. A II. világháború idején gróf Bethlen Istvánnal és gróf Esterházy Móriccal együtt támogatta Horthy úgynevezett kiugrási politikáját. 1915 és 1945 között a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1931. 08. 22. Történelem Magyar