484
éve
Történelem kategória
267
éve
1759 – Megszületett William Wilberforce angol közéleti személyiség, a rabszolgafelszabadítás harcosa.
William Wilberforce 1780-ban lett a képvisetőház tagja, s hamarosan a parlamenti reformok támogatójaként lépett fel. 1787-ben kezdte meg küzdelmét a rabszolgakereskedelem eltörléséért, majd 1804-ben kiadott tanulmányában fogalmazta meg az e kérdésről vallott nézeteit. Ez juttatta diadalra Wilberforce nagy filantropikus gondolatát a parlament mindkét házában. Első igazi sikerét 1807. március 25-én érte el, amikor törvényerőre emelkedett a brit gyarmati Nyugat-Indiákon a rabszolgakereskedés eltörlése. A rabszolgaság teljes megszüntetéséről szóló törvény 1833-ban, egy hónappal Wilberforce halála után lépett életbe Angliában. (Meghalt 1833.07.29) Több mutatása
188
éve
1838 – Meghalt Kölcsey Ferenc költő, politikus, akadémikus, a reformkor egyik vezéregyénisége, a nemzeti Himnusz költője.
Kölcsey Szatmárban volt főjegyző és vármegyéjének követe az 1832-es első ún. reformországgyűlésen. 1835-ben lemondott, és főjegyzőként dolgozott tovább. Sokoldalú, filozófiában jártas szónok volt. A magyar nyelv, az örökváltság, a papi tized ügyében írott cikkei és beszédei nagy jelentőségűek. Költőként és prózaíróként is maradandót alkotott, elsők között írt balladaféléket. Csokonai, Berzsenyi verseinek bírálatával megteremtette a tartalmi-elvi jellegű, lélektani módszerű magyar irodalomkritikát. Ismert műve a fiához címzett intelme, amelynek a Paraneisis Kölcsey Kálmánhoz címet adta. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Több mutatása
124
éve
101
éve
1925 – Megszületett Shirley Hufstedler amerikai kormánytisztviselőnő.
Közoktatásügyi miniszterasszony volt a Carter-kormány idején, 1979-től 1981-ig.
756
éve
1270 – Szent Lajos, a francia katonák, a gomböntők és szobrászok védőszentjének ünnepe, IX. Lajos király halálának emlékére.
Továbbá a francia monarchia, a harmadrendi ferencesek, a kőfaragók, márványcsiszolók védőszentje is. Tuniszban meghalt IX. Lajos francia király, akinek emlékére ünneplik ezen a napon Szent Lajos ünnepét. Keresztes hadjáratot vezetett Egyiptomba, ahol fogságba esett. Rabságából pénzen szabadult, de folytatta harcát a Szentföldön a hitetlenek ellen, s csak anyja halálhírére tért vissza hazájába 1254-ben. Rendezte az állam és az egyház viszonyát, megalapozta a politikai teokráciát (a legfőbb hatalom az egyházi hatalommal is rendelkező király kezében van). 1270-ben ismét keresztes had élére állt, de Tunisz ostroma közben a pestisben meghalt. A középkori Franciaország szent életű, hős uralkodójának holttestét Párizsban temették el, s mint az egyik legnagyobb francia királyt 1297-ben VIII. Bonifác pápa szentté avatta. Több mutatása
575
éve
1451 – Megszületett Kolumbusz Kristóf itáliai származású utazó, tengerésztiszt, az amerikai kontinens 1492-es felfedezője.
Születésének időpontja bizonytalan, 1451 augusztus 25 és október 31 között született. Olaszul: Cristoforo Colombo, portugálul: Cristóvão Colombo, spanyolul: Cristóbal Colón. A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában állt. A 10. századi viking hajósok (feltehetően Leif Eriksson, esetleg Bjarni Herjólfsson és harcosaik) már jártak amerikában. Kolumbusz felfedezése vezetett a korabeli világkép kitágulásához, és az amerikai kontinens feltérképezéséhez és kolonizálásához. Több mutatása
496
éve
1530 – Megszületett IV. (Rettegett) Iván, minden oroszok cárja.
1553-tól Moszkva nagyhercege, majd 1547.01.16-tól minden oroszok cárja volt. Fia, a gyengeelméjű I. Fjodor Ivanovics lett az új cár, aki helyett Borisz Godunov vette át a kormányzást. IV. Iván kormányzását brutális kegyetlenség és szigor jellemezte, kortársai ezért nevezték "Rettegettnek". Belpolitikája az ősi orosz nemesség leszármazottai, a hatalmuktól megfosztott bojárok ellen irányult, akiknek birtokai nagy részét kisajátította. Létrehozta a központilag irányított orosz birodalom alapjait (egységes törvénykönyvet adott ki, megszervezte az állandó katonaságot). Külpolitikájában kiterjesztette uralmát a Kaszpi-tengerig, és megindult Oroszország szibériai terjeszkedése is. A kezdeti sikerek után a Lengyelország és Svédország elleni 25 éves háborúban (1558-1583) súlyos vereséget szenvedett. IV. Ivánnak le kellett mondania összes hódításáról a Baltikumon, Oroszország gazdasága szétzilálódott. Több mutatása
406
éve
1620 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották a besztercebányai országgyűlésen.
A besztercebányai országgyűlésen miután kimondták a Habsburg - ház trónfosztását, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy az isztambuli Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont Erdély megkapott a Habsburgoktól hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Több mutatása
378
éve