233
éve
Történelem kategória
207
éve
1819 – Meghalt James Watt skót feltaláló és mérnök, aki a gőzgép továbbfejlesztésével hozzájárult az ipari forradalomhoz.
Thomas Newcomen gőzgépei Angliában elterjedtek voltak Watt születése előtt. Watt találmánya egy fontos részegység, a vízgőz lecsapására szolgáló gőzkondenzátor, amellyel a gép hatásfokát növelte meg jelentősen. Több mutatása
88
éve
1938 – Pethő Sándor megalapította a Magyar Nemzet című napilapot.
Bemutatkozó cikkében Pethő kijelentette, hogy "a fajmagyarság megdönthetetlen felsőbbségének szerves és intézményes megalapozása"-t is feladatának tekinti a lap hasábjain. A Magyar Nemzetet 1944-ben betiltották, majd 1945. május 1-jén indult meg ismét. Fő feladatának a városi értelmiség tájékoztatását tekintette. A lap hasábjain jelentek meg Kassák Lajos, Szekfű Gyula, Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő írásai, s a klasszikus magyar tárca jelentős alkotásai Ambrus Zoltán és Krúdy Gyula tollából. 1954-1990 között a Hazafias Népfront lapja, 1991-től a francia Hersant érdekeltség tulajdona volt, 1996-tól a laptulajdonos a Postabank Rt. Több mutatása
66
éve
1960 – Rómában rendezték meg az 1960. évi nyári olimpiát. A megrendezés jogáért Budapest is versenyzett.
A sportesemény rendezési jogáért pályázó másik város Budapest volt, azonban az 1956-os forradalom leverése után "a vasfüggöny mögött maradt Magyarország" esélyei jóval kedvezőtlenebbek voltak. Az olaszok a gyönyörű történelmi környezetben remek olimpiát rendeztek. A versenyeken 83 ország 5133 sportolója indult, s a legtöbb aranyérmet - a játékok történetében másodszor - a Szovjetunió nyerte, szám szerint 37-et, az amerikaiak végeztek a második helyen 32 arannyal. Az "örök városban" olyan sztárok születtek, mint Wilma Rudolph, "a Fekete gazella", vagy Cassius Clay, későbbi ismertebb nevén Muhammad Ali ökölvívó. Az amerikai atlétanő, a római olimpiai stadion kedvence, 3 aranyérmet szerzett hazájának a 100 és 200 méteres síkfutásban, illetve 4x100 méteres váltóban. Afrika számára is emlékezetes marad az olasz főváros: a mezítláb futó etióp Abebe Bikila nyerte a maratoni viadalt és ezzel együtt Afrika első aranyérmét. A magyarok a vártnál lényegesen gyengébben szerepeltek: "mindössze" 6 arany, 8 ezüst és 7 bronzéremmel tértek haza. Az aranyakat a kenus Parti János, az öttusázó Németh Ferenc, az öttusa csapat, az ökölvívó Török Gyula, valamint a kardvívó Kárpáti Rudolf és a kard csapat szerezte. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett Ali Akbar Rafszandzsani iráni politikus, államfő.
Rafszandzsani Khomeini egyik tanítványa volt, s rövidesen politikai követője is lett. Reza Pahlavi trónfosztása után tagja lett a Forradalmi Tanácsnak, rövid ideig belügyminiszter is volt. 1980-ban az iráni parlament, a Medzslisz elnökévé választották. Túlélt két bombamerényletet, majd 1981-ben a forradalmi vezetők rangsorában a második helyre került. Ügyesen manőverezett a politikai vezetők között, pragmatikus államférfinak bizonyult és így élhette túl a politikai válságokat. Khomeini 1989-ben bekövetkezett halála után - 1997-ig - államelnök lett. Államfőként megtartotta az iszlám - fundamentalizmus eszméjét; külpolitikai lépéseivel azonban igyekezett megakadályozni országának elszigetelődését. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Gáspár Miklós jogász, kereszténydemokrata politikus.
Gáspár Miklós tanulmányai végeztével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jogtanácsosa volt 1983-90 között. 1988-ban belépett a Márton Áron Társaságba és a Független Jogász Fórumba. 1988-89-ben a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, de a Kereszténydemokrata Néppár tmegszervezés emiatt 1989 márciusában átlépett a KDNP-be. 1989 nyarán a pártja képviseletében vett részt a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások plenáris és politikai középszintű ülésein. 1989-90-ben a KDNP országos titkára, 1995-98 között alelnöke volt. 1992-től tagja a Páneurópai Unió Magyar EgyesüIetének,1995-től pedig a Vitézi Rendnek.1990-98 között a KDNP országgyűlési képviselője, 1990-94-ben frakcióvezető - helyettes volt.1999-től a Fővárosi Földhivatal igazgatója. Több mutatása
196
éve
1830 – A párizsi júliusi forradalom hatására Brüsszelben felkelés tört ki a holland uralom ellen.
Az 1814-15-ös bécsi kongresszuson Hollandia és Belgium egyesítésével létrejött Egyesült Németalföldi Királyság. Az 1830-as párizsi júliusi forradalom hatására felkelés tört ki Brüsszelben a holland uralom ellen. November 18-án a belga Nemzeti Kongresszus kimondta az ország függetlenségét és Belgium alkotmányos monarchia lett. Több mutatása
82
éve
1944 – Megkezdődött Franciaország felszabadítása a német megszállás alól.
A II. világháborúban a második front 1944. Június 6-i megnyitása után. Felszabadult a francia főváros, amelyet átadtak Leclerc tábornoknak, miután a francia ellenállás látva a szövetséges csapatok előrenyomulását felkelést robbantott ki. Igaz, Párizs "visszafoglalását" nem sikerült elérni minden ellenállás nélkül, de a német megszállók és a francia ellenállás katonáinak első összecsapásai után, a náci haderő kénytelen volt visszavonulni a Franciaország fővárosából. Még aznap Párizsba érkezett De Gaulle tábornok is, és az ideiglenes francia kormány székhelyét Algírból rövidesen Párizsba tette át. Megkezdődött a kíméletlen hajtóvadászat a németekkel együttműködő franciák után. Több mutatása
237
éve
1789 – A francia Nemzetgyűlés kiadta világtörténelmi jelentőségű deklarációját az emberi jogokról.
Az Emberi Jogok Nyilatkozata az amerikai Virginiai Nyilatkozat mintájára kimondta a demokratikus alapjogokat: szabadság, egyenlőség, testvériség, valamint személyi szabadság,jogegyenlőség és világpolgárság. Több mutatása
822
éve