78
éve
Történelem kategória
72
éve
1954 – Megszületett Alekszandr Lukasenko fehérorosz politikus, államfő.
Lukasenko 1977-től volt komszomoltitkár, párttitkár, s kolhozi igazgató. 1994 óta fehérorosz köztársasági elnök.
4
éve
2022 – Meghalt Mihail Gorbacsov, Nobel-békedíjas orosz politikus, a Szovjetunió utolsó elnöke, aki lezárta a hidegháborút.
Teljes nevén: Mihail Szergejevics Gorbacsov, oroszul: Михаил Сергеевич Горбачёв. 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke. Reformjai a hidegháború végéhez, a kommunista rendszer bukásához, majd a Szovjetunió széthullásához vezettek. 1990-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1991 augusztusában a szovjet rendszer hívei puccsot kíséreltek meg ellene, válaszul betiltotta és feloszlatta a Szovjetunió Kommunista Pártját. Miután nem sikerült megakadályoznia a szovjet köztársaságok önállósulási törekvéseit, 1991. december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről és ez a Szovjetunió megszűnését is jelentette. Több mutatása
2014
éve
12 – Megszületett Caius Iulius Caesar Germanicus Caligula római császár.
Caius Iulius Caesar Germanicus Caligula ("katonai csizmácska" - mivel gyermekkorában előszeretettel hordott ilyen lábbelit) római császár 12.8.31-én született, 37-től Tiberius utódaként uralkodott. Caligula császár négy évig tartó rémuralmának egy összeesküvés vetett véget. Hatalomra kerülésekor, kezdetben népszerű volt, de politikai módszerei (a felségsértési perek újrafelvétele), tékozlása, önimádata, amellyel megkövetelte, hogy istenítsék, ellenszenvessé tette az egész Birodalomban. Monarchikus uralomra törekedett. Felháborodást keltett túláradó vonzalma nővérei iránt; Livia Drusillát, akivel vérfertőző viszonyban élt, halála után istennőként tiszteltette. Caligula példaképei az egyiptomi fáraók voltak. Istennek tartotta magát, Jupiterhez hasonlóan vélt cselekedni. Versenyre szólította fel Jupitert, döntsön, kit illet a világuralom. A szellemi dolgok nem érdekelték, legszívesebben a cirkuszi kocsisok és gladiátorok társaságában időzött. Hogy a vérontásban talált gyönyörét kielégítse, a legelőkelőbb polgárokat léptette fel gladiátorokként vagy dobatta a vadállatok elé. Az emberek iránti megvetésére jellemző, hogy a lovát konzultársává akarta megtenni. Sokan őrültnek tartották. Egy alkalommal a Rajnánál állomásozó csapatait elküldte kagylót szedni, így akarta a kibontakozó lázadást megakadályozni. Környezete nem bírta tovább kegyetlenkedései, orvul megölették. A gárda egyik tribunusa meggyilkolta a capitoliumi játékok alatt. Több mutatása
109
éve
1917 – Budapesten megszületett Aczél György politikus.
1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, majd 1954-es szabadulása után rehabilitálták. 1956-tól az MSZMP tagja, majd művelődésügyi miniszter helyettes, miniszterelnök helyettes, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, 1985-1990-ig pedig országgyűlési képviselő volt. Több mutatása
32
éve
1994 – Távoztak Kelet-Németországból az NDK-t csaknem ötven esztendeig megszállva tartó szovjet-orosz csapatok.
Az év végére tervezett távozást Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök 1992-es megállapodása alapján négy hónappal előbbre hozták. - A megszállás idószakában egymást váltva csaknem 5 millió orosz katona szolgált Kelet-Németországban, s a szovjet egységek átlagos létszáma félmillió körül mozgott. A többi csatlós országban 50-60 ezer között stabilizálódott az orosz alakulatok létszáma. A szintén orosz érdekszférába tartozó Romániából 1958-ban kivonták a szovjet csapatokat, míg Csehszlovákia megszállására csak 1968-ban, a "Prágai tavasz" felszámolása keretében került sor. Az oroszok németországi kivonulásáért cserébe az NSZK közel 9 és fél milliárd márkát adott a hazatérő szovjet katonák és családtagjainak elhelyezését szolgáló lakások építésére. Több mutatása
46
éve
1980 – Lengyelországban, a gdanski hajógyárban befejeződött a több mint 2 hete tartó sztrájk.
Az akkori lengyel kormány és a gdanski hajógyár sztrájkoló munkásainak képviselői aláírták a közös megállapodást. A megegyezés szerint megalakulhatott a Szolidaritás szakszervezet, amelynek Lech Walesa lett az elnöke. A munkabeszüntetés nyomán a lengyel kormány - a szocialista országok közül elsőként - elismerte a független szakszervezetek jogait, így a Szolidaritást 1980. szeptember 24-én hivatalosan bejegyezték. A szervezet 1980 őszére tízmilliós mozgalommá duzzadt és megkezdte küzdelmét az állampárttal. Ez azonban nem vezetett eredményre, sőt 1981.december 13-án az országban "hadiállapotot" vezetettek be, majd 1982-ben törvényen kívül helyezték a Szolidaritást. Az 1988-ban ismét fellángolt sztrájkhullám hatására 1989-ben a szervezetet újból törvényesítették. A szabad választásokat követően a Szolidaritás részvételével 1989 nyarán megalakult a keleti tömb első nem kommunista többségű kormánya. A Szolidaritás sajátossága volt, hogy monolitikus ellenzékként egymással szöges ellentétben álló csoportokat fogott össze, nem tisztázta a szakszervezeti és politikai szerep közötti különbséget. A rendszerváltás után - a gazdasági nehézségeket követően - a szervezet "fénye megkopott", sorra nőttek ki belőle az utódszervezetek. Alapítója és első vezetője, Lech Walesa 1990 decem-berében a Lengyel Köztársaság elnöke lett, s 1995 végéig töltötte be a legmagasabb közjogi méltóság posztját. Több mutatása
384
éve
1642 – Megszületett Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.
Bethlen Miklós a heidelbergi, az utrechti és a leideni egyetemen történelmet, filozófiát, teológiát és irodalmat tanult. Járt Franciaországban és Angliában is. Az 1680-as években fontos szerepet játszott Erdély politikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar királyság közötti megegyezésére irányuló diplomáciai akciókban. A XVII. század utolsó évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és a református egyház érdekében álló tevékenységet fejtett ki. Volt Kővár kapitánya, sőt Máramaros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tagja is. 1691-től erdélyi főkancellárként működött, s jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopoldinum kiadásában. 1704-ben az Erdély önállóságának visszaállításért írt röpirata miatt - nem először - elítélték. Később felmentették, de Bécset haláláig nem hagyhatta el. Írói hírnevét nagyterjedelmű, rabságban írt önéletírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remekmű, de értékes történelmi forrás. Több mutatása
154
éve
1872 – Európában harmadikként Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.
Az 1872. évi országgyűlés 50 ezer forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték. 1896-ban a Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett - ma is működő -épületbe költözött, amelyet októberben avattak fel. A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia illetve üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya. Több mutatása
134
éve