80
éve
Történelem kategória
58
éve
541
éve
152
éve
1874 – Székesfehérváron megnyitották a Skalnitzky Antal által épített színházat.
A megnyitó előadás Katona József "Bánk bán" című drámája volt. A nyitóelőadásra a prológot Jókai Mór írta és Laborfalvi Róza mondta el. Ezután különböző társulatok léptek fel, s színpadán többször vendégszerepelt Jászai Mari, aki 1884-ben Évát játszotta Az ember tragédiájában. A második világháború végén teljesen kiégett épületet csak 1962-re sikerült újjáépíteni és Vörösmarty Színház néven 1962. november 7-én, a Csongor és Tünde előadásával nyílt meg újra. Az 1990-es évek végétől a színháznak már önálló társulata van. Több mutatása
459
éve
86
éve
1940 – Megnyitották az egyes számú kőolajkutat, amely 35 éven át a magyarországi kőolajtermelés 70 százalékát adta.
A dél-zalai községben, Lovásziban volt, mélysége 1566 méter. Az első működő olajmező a lispei volt, ahol 1937. február 13-án tört fel először az olaj, majd a lovászit és a nagylengyelit tárták fel. A kitermelésre létrehozott MAORT 90 százalékban az amerikai Standard Oil tulajdonában volt, s a magyar államot a kitermelt olaj 15 százaléka illette meg. A termelés a háború alatt rohamosan nőtt, 1938-43 között kőolajból 20-, földgázból 9-szeresére. 1943-ban 842 ezer tonna kőolajat és 74 ezer köbméter földgázt nyertek ki. A magyar olaj a II. világháborúban is szerepet játszott, a zalai mezők voltak a németek utolsó olajforrásai. 1944-ben a termelés több mint háromnegyedét Németországba vitték. Több mutatása
454
éve
1572 – Szent-Bertalan-éji (augusztus 23/24) mészárlás során a francia katolikusok megpróbálták kiirtani a hugenottákat.
Párizsban történt a mészárlás, a vérengzésnek összesen több mint 20000 áldozata volt. Medici Katalin anyakirálynő és régensnő leánya, Margit és Bourbon Henrik (későbbi IV. Henrik) navarrai király esküvőjét használta fel arra, hogy Párizsban lemészároltasson 3000 hugenottát (a Szent-Bertalan-éji párizsi vérnász). Az öldöklés átterjedt vidékre is. Az 1562 óta tartó francia vallásháborúban a hugenották - akiknek vezérét, Gaspard de Coligny admirálist is megölték - negyedszer is hadat üzentek a koronának. A vassy-i vérfürdővel kezdődtek meg a francia vallásháborúk. A francia hugenották, azaz kálvinisták és a katolikusok polgárháborújának kirobbanásához ürügyül szolgált, hogy a Vassynál, egy Champagneban található hugenotta településnél, a katolikusok vezetője Lotharingiai Ferenc, Guise hercege legyilkoltatta az összegyűlt hugenottákat. Franciaországban a kálvinizmus kisebbségben maradt, elsősorban a déli tartományok nemessége követte. A király, Párizs és az ország többsége katolikus volt. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években gyorsan terjedtek. A vallási összeütközések hatalmi harccá alakultak, mindkét párt a rendi jogok erősítésére, a királyi hatalom gyengítésére törekedett, amelynek anarchia lett az eredménye. A külföldnek érdeke volt Franciaország meggyengülése, így a hugenottákat Anglia, míg a katolikusokat Spanyolország támogatta. Több mutatása
253
éve
1773 – Mária Terézia aláírta a zálogház alapító levelét és ezzel létrejött a mai Bizományi Áruház Vállalat jogelődje.
Az okirat latinul íródott 20 db finomított kutyabőrre. Tartalmát tekintve a zálogtárgyak kezelésével, őrzésével valamint felvételével kapcsolatos körülményeket szabályozta olyan részletességgel, hogy még ma is ez képezi a záloghitelezés működésének alapjait. A zálogház intézménye Pozsonyban működött, 1787-ben Budán állították fel az első királyi zálogházat, amely 1802-ben Pestre költözött. A XIX. század második felében a Szerb utcában, a volt klarissza kolostorban működött. A XX. század elején épült az új központ, modern raktárral és árverési termekkel a Kinizsi és a Lónyay utca sarkán. 1950-ben a megalakult Bizományi Áruház Vállalat vette át a zálogházak kezelését. A BÁV 1991 óta Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. néven működik. Több mutatása
193
éve
178
éve