Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Történelem kategória

439 éve

1587 – Báthory István választott lengyel király halála után a svéd Vasa-család tagját, III. Zsigmondot választották királlyá.

Báthory István 1586.12.12-én halt meg. III. Zsigmond, III. János svéd király fia 1592.11.17-től 1598-ig Svédország királya is volt. II. Zsigmond Ágost lengyel és litván király halálával kihalt az 1386 óta uralkodó Jagelló-dinasztia férfiága. Lengyelország választókirálysággá alakult, nemesi köztársasággá, élén a királlyal, akinek hatalma korlátozott. Az első választott királyuk Valois Henrik volt, aki bátyja, IX. Károly halála után elhagyta Lengyelországot, hogy Franciaország királya legyen. 1575.12.14-én Báthory István erdélyi fejedelmet választották lengyel királlyá, aki 1576.05.01-jén feleségül vette Krakkóban Annát, II. Zsigmond Ágost leányát. Több mutatása

Teljes esemény 0

1587. 08. 19. Meghalt Történelem Magyar

943 éve

1083 – Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe

I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent Istvánnal egyidőben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította. Több mutatása

Teljes esemény 1

1083. 08. 20. Történelem Ünnep Magyar

781 éve

1245 – IV. Béla magyar király fiát, V. Istvánt - még gyermekként - királlyá koronáztatta.

1239-ben született IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária gyermekeként. 1246-tól rövid ideig Szlavónia hercege volt, majd nagykorúvá nyilvánítása után, 1257-ben Erdély hercegeként a keleti országrészeket kormányozta. 1262-ben felvette az "ifjabb király" és a "kunok ura" címeket is. A hatalommegosztás kérdése miatt apjával egyre inkább megromlott a viszonya. 1264-ben nyílt belháborúra került sor közöttük: a feketehalmi csatában V. István még alulmaradt, de az 1265. évi isaszegi csatában megszerezte a végső győzelmet. 1266-ban a Nyulak szigeti (margitszigeti) egyezség zárta le a viszálykodást. Több hadjáratot vezetett: a Balkén-félszigeten harcolt 1261-ben, 1263-ban és 1269-ben. Apja halála után, 1270 májusában lépett a trónra, és ismét királlyá koronázták. IV. Béla egykori hívei, akik rettegtek V. István bosszújától, II. Ottokár cseh királyhoz menekültek. A cseh király támadását visszaverte, majd 1271 júliusában békét kötöttek, amelynek értelmében II. Ottokár nem támogatta többé a hozzá menekült magyar főurakat, V. István pedig cserébe elismerte ausztriai és stájerországi hódításait. 1272 júniusában a bárók egy csoportja fellázadt ellene, és elrabolták fiát, László herceget, a későbbi IV. (Kun) Lászlót. A király hadai megostromolták Kőkapronca várát, de bevenni nem tudták. V. István betegen tért haza, néhány hét múlva meghalt. A Nyulak szigetén - a mai Margitszigeten - lévő domonkos apácakolostorban temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1245. 08. 20. Történelem Magyar