177
éve
Történelem kategória
87
éve
1939 – Aláírták a Szovjet-Német meg nem támadási szerződést, amit Molotov-Ribbentrop paktumnak is neveznek.
Miután 1939 tavaszán és nyarán kudarcba fulladtak a szovjet - angol - francia tárgyalások a németek elleni közös harcról, a Szovjetunió attól tartott, hogy ismét létrejön a nyugati hatalmak szovjetellenes egységfrontja. Hogy ezt megelőzze Sztálin, orosz diktátor Németországgal vette fel a diplomáciai kapcsolatot - és aláírták a szovjet - német megnemtámadási szerződést. A szerződés titkos záradéka kijelölte a két hatalom érdekszféráit Kelet - Európában. Eszerint Hitler szovjet befolyás alá engedte Finnországot és hozzájárult ahhoz, hogy a szovjetek hamarosan bekebelezzék Besszarábiát, Lengyelország keleti területeit, majd a balti államokat (Észtország, Lettország, Litvánia). Ugyanakkor Hitler - a világháború megindításával -birtokba vette Lengyelország nyugati részét, s ezzel elérte a Nagynémet Birodalom régi határainak helyreállítását. A 10 évre szóló, Molotov szovjet és Ribbentrop német külügyminiszter által áláírt szerződés ellenére Németország 1941-ben hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. Több mutatása
69
éve
1957 – Megszületett Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus.
Az MTA Szociológiai Kutatóintézetében, Ferge Zsuzsa osztályán kezdte kutatói pályáját, ahol 1996-ig dolgozott. Több mint három évtizede oktat egyetemeken. 2004-től egyetemi docens a Debreceni Egyetemen.A rendszerváltás után több fontos kormányzati pozíciót töltött be, minisztériumi szociálpolitikai háttérintézményeket vezetett, valamint az Országos Munkaügyi Központot irányította. Szakértői munkát végzett nemzetközi szervezetek számára (EU, EBESZ, OECD). Több mutatása
88
éve
1938 – Debrecenben megrendezték az I. Református Világtalálkozót.
A második református világtalálkozóra 1991 júniusában került sor Debrecenben, míg a harmadikat 1996 augusztusában tartották Erdélyben.
83
éve
1943 – Történelmi jelentőségű ifjúsági találkozót rendeztek Balatonszárszón.
A Püski Sándor vezette Magyar Élet könyvbarátainak társasága és a Soli Deo Gloria Szövetség rendezte a találkozót. Az egyhetes szárszói rendezvényen mintegy 600 résztvevő jelent meg, ahol - többek között - Németh László, Féja Géza, Kodolányi János, Erdei Ferenc, Veres Péter író, Karácsony Sándor, László Gyula, és Szent-Györgyi Albert professzor, Nagy Ferenc és Kovács Béla kisgazdapárti politikus tartottak előadást. A találkozón megvitatták Magyarország bel- és külpolitikai helyzetét, és vázolták a háború utáni fejlődés lehetőségeit. Több mutatása
82
éve
1944 – Mihály király támogatásával Romániában népfelkelés robbant ki, eredményeképpen átálltak a Szövetségesek oldalára.
Románia a második világháborúban a németek oldalán harcolt. Az antifasiszta erők azonban - I. Mihály király támogatásával - népfelkelést szerveztek és megdöntötték a fasiszta Antonescu tábomok uralmát. Két nappal később Románia hadat üzent Németországnak. Románia így nem Németország oldalán fejezte be a II. világháborút, hanem a Szövetségesekhez csatlakozva. Több mutatása
203
éve
1823 – Miskolcon megnyílt a mai nemzeti színház elődje.
Az első előadáson Kisfaludy Károly "A tatárok Magyarországon" című drámáját mutatták be. A színjátszásnak Miskolcon a XVIII.századra visszanyúló hagyományai vannak. A város művészetpártoló közönségének olyan jó híre volt, hogy Wesselényi Miklós ideküldte az Erdélyi Magyar Színtársulatot. A társulat az 1800-as évektől a Korona vendéglő (ma: Avas szálló) kerthelyiségében, majd a Wesselényi által építtetett nyári színkörben lépett fel. Az ország első, állandó "kőszínházát" Kun János helyi kőműves építette fel. A színház 20 éves működés után tűzvész martaléka lett. Az újonnan emelt és ma isálló színház 1957. szeptember 3-án nyitotta meg kapuit. Több mutatása
1947
éve
79 – A Vezúv kitörése elpusztította Pompeii és Herculaneum városát.
Pompeiit még a 63. évi földrengés után nem is építették fel teljesen, a váratlanul érkezett vulkánkitörés tizenhét évszázadra betemette. A kőzettörmelék és izzó láva után hatalmas hamufelhő borította be a várost. Nagyon kevesen menekültek meg a város 20000 lakosából. Életét vesztette a legnagyobb római természettudós, id. Plinius is. Több mutatása
184
éve
97
éve