1972
éve
Történelem kategória
719
éve
1307 – A Templomosok Lovagrend felszámolásának kezdete, a péntek 13-tól való félelem (lehetséges) eredete.
IV. Fülöp király hatalmát féltette a befolyásos és hatalmas vagyonra szert tevő Templomos Lovagrendtől, ezért A francia hadsereg megrohanta a templomosok kastélyait és várait és a Lovagrend teljes vezetését elfogták. Fülöpnek sikerült elérnie, hogy a pápa a Vienne-i zsinaton (1311-1312) feloszlassa atemplomosok rendjét. A rend utolsó középkori nagymesterét, Jacques de Molay-t Párizsba csalta, börtönbe záratta, majd 1314-ben elevenen elégettette. A templomosokat megkínozták, és hamis tanúvallomások tételére kényszerítették őket egymás ellen. Aki nem írta alá a vallomásokat azt máglyára küldték, legtöbben így haltak meg. Vagyonuk java része a francia király és a többi lovagrend, főként a Johanniták kezébe került. Fülöp király nevéhez fűződik a zsidó vallás kiüldözése is Franciaországból. A templomos lovagrend 1118 körül alakult a Szentföldön alakult. Ellentétben a keresztes lovagokkal, a templomos lovagok egyházi személyek, szerzetesek voltak, akik a lovagi erényre és a szentföldre érkezők védelmére esküdtek fel. A lovagokat II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásába, aki Jeruzsálemben, az egykori Salamon-templom egy szárnyát adományozta nekik, ezután nevezték őket a Templom lovagjainak, templomos lovagoknak. Vagyonuk nemcsak jelentős adományokból, hanem banki-pénzügyi tranzakcióikból is származott. Sokan úgy gondolják, hogy az európai kultúrkörben emiatt szerencsétlen nap péntek 13-a, bár hiedelemnek az eredete az Utolsó Vacsorához is kötődhet. Több mutatása
80
éve
1946 – Franciaországban elfogadták az átdolgozott alkotmányt, létrejött a IV. Köztársaság.
Megszavazták a kétkamarás parlamentet, az elnököt hét évre a két kamara együttesen választotta. Francia Unióvá alakult a francia gyarmatbirodalom, amely magába foglalta az anyaországot, a tengerentúli tartományokat, a szövetséges területeket (Togo, Kamerun), valamint a szövetséges államokat (Tunisz, Marokkó, Vietnam). A IV. Köztársaság alkotmánya október 27-én lépett hatályba. Több mutatása
521
éve
211
éve
1815 – Golyó általi halálra ítélték és kivégezték Joachim Murat-t, Napóleon sógorát, aki Nápoly királya volt.
A Nápoly melletti Pizzóban végezték ki. Francia marsall volt, majd 1806-tól Berg és Kleve nagyhercege, 1808-tól Nápoly királya. 1814-ben szövetkezett Ausztriával, de Napóleon visszatérésekor, az úgynevezett 100 napos uralma alatt, visszapártolt sógorához és osztrák fogságba esett. Több mutatása
83
éve
1943 – Az olasz kormány hadat üzent a Német Birodalomnak.
Miután 1943 nyarán a szövetséges brit és amerikai csapatok partra szálltak Szicíliában, megbukott Benito Mussolini fasiszta kormánya. Az új kormány Pietro Badoglio vezetésével fegyverszüneti tárgylásokat kezdett a szövetségesekkel. Több mutatása
62
éve
1964 – Az SZKP Központi Bizottságának plénuma leváltotta tisztségeiről Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a párt addigi vezetőjét.
Politikáját bírálták, többek között a közigazgatási intézkedések és a mezőgazdasági reformok tekintetében. A Szovjetunió Kommunista Pártja új főtitkárává Leonyid Iljics Brezsnyevet, a minisztertanács elnökévé pedig Alekszej Nyikolajevics Koszigint nevezték ki október 15-én. Több mutatása
45
éve
1981 – Egyiptomban a népszavazás jóváhagyta Hoszni Mubarak állam- és kormányfői jelölését.
Október 10-én Muhammad Anvar Szadat elnök merénylet áldozatául esett, ezután jelölték Mubarakot.
39
éve
201
éve