115
éve
★ Kiemelt esemény
Augusztus 22.
177
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1849 – A történelem első sikeres légitámadásában pilóta nélküli ballonokkal támadták az olaszországi Velencét.
Ausztria már június 15-án (vagy 12-én) próbálkoztak ilyennel, de a kísérlet abszolút kudarcba fulladt. A sikeres támadás során az osztrákok kb. 200 db, egyenként nagyjából 16 kg robbanószerrel felszerelt irányítatlan léggömböt indítottak "tengeri platformokról". Bár sokat közülük a szél az osztrák csapatok fölé fújt át, többsége Velence felett robbant (jelentéktelen károkat okozva). Lélektani hatása nagyobb volt, és bizonyára jelentős szerepet játszott a velenceiek két nappal későbbi kapitulációjában. Több mutatása
162
éve
1864 – A Genfi Egyezmény jóváhagyta a Nemzetközi Vöröskereszt létrejöttét.
1828. május 8-án született Henri Dunant svájci író, aki 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus pusztulásának. Ennek az élménynek a következtében 1860-ban elkezdte létrehozni a Nemzetközi Vöröskereszt segélyszervezetét. A Vöröskereszt napja az ő emlékére minden évben május 8. A Vöröskereszt alapításának az 1863-as évet jelölik meg, a Genfi Egyezmény egy évvel később hagyta jóvá a kezdeményezést. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz. Több mutatása
131
éve
1895 – Megszületett Almásy László Ede, autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező, " Az angol beteg".
Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) született. Felfedezte a Zarzura oázist, feltárta a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, a Gilf Kebirt. A történelem előtti korból származó sziklafestményeket talált az Uvainat-hegység barlangjaiban. 1935-ben egy olyan Nílus-szigeti törzsről tudósított, mely azzal a hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században Szulejmán szultán telepítette oda az osztrákok országából. 1929-ben Egyiptomban repülőiskolát létesített, 1932-ben megalapította az Al-Maza repülőteret. 1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági világrekordot állított fel. A kilencszeres Oscar-díjas "Az angol beteg" című filmben róla mintázták a sivatagkutató főhőst. Nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi. Több mutatása
97
éve
1929 – Megtartották a Magyarok I. Világkongresszusát Budapesten.
Mintegy 172 külföldi magyar egyesület képviseletében 365 fő jelent meg, de rajtuk kívül magánemberként még több mint százan érkeztek. A találkozón a vendégekkel együtt összesen 746-an vettek részt. A munka négy szakosztályban (kulturális, szociális, gazdasági és szervezési) folyt. 54 előadás hangzott el és 117 határozati javaslatot terjesztettek elő. Egyebek között a külföldi magyar telepek tanítókkal való ellátására, a külföldi magyarok tankönyveiről, a külföldi magyar sajtó támogatásáról, a tudományos, művészeti és zenei kapcsolatokról volt szó. Az esemény jelentős politikai sikere volt a Bethlen-kormánynak. A világkongresszus által létrehozott Állandó Szervezeti Iroda 1929-től 1938-ig, a II. világtalálkozóig működött, amikor létrehozták a Magyarok Világszövetségét. A szervezet a világban szétszóródott, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiba került magyarság összefogására jött létre. Több mutatása
541
éve
1485 – Angliában véget ért a "rózsák háborúja" a Lancaster-ház örököseinek győzelmével.
Tudor Henrik a bosworth-i csatában legyőzte III. Richárd angol királyt, ezzel véget vetett az 1455 óta tartó trónviszálynak. VII. Henrik néven királlyá koronázták, házasságot kötött Erzsébettel, III. Richár unokahúgával, ezzel mindkét ház trónigényét kielégítette és megalapította a Tudor-dinasztiát. Több mutatása
241
éve
1785 – II. József aláírta a jobbágyrendeletet, amely az örökös jobbágyság megszüntetését szolgálta.
A rendelet a jobbágyság életviszonyainak javítását, a mezőgazdaság kapitalista fejlődését célozta. Kimondta, hogy a jobbágy javaival szabadon rendelkezhet, mesterséget tanulhat, és az úrbérrendezésben rögzített szolgáltatásokon felül semmit sem köteles teljesíteni; biztosította a szabadköltözést, a földesúr engedélye nélküli házasodást. Bár II. József halálos ágyán majdnem minden reformintézkedését visszavonta, a jobbágyrendelet érvényben maradt. Több mutatása
189
éve
1837 – Megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház.
A színház nevét 1840 augusztusában változtatták Nemzeti Színházra. A Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán volt a színház.Az adott napon, szinte csak félig készen, meszesgödrökkel körülvéve, de zászlódíszben várta a megnyitó előadás közönségét a színház. A megnyitón Vörösmarty Mihály "Árpád ébredése" című, erre az alkalomra írt, színházavató ünnepi előjátéka, Eduard von Schenk "Belizár" című tragédiája szerepelt, s közben magyar tánc-produkciókat, ünnepi zenedarabokat adtak elő.id. Lendvai Márton színésznek jutott az a halhatatlan szerep, hogy az "Árpád ébredése" darabban az első szót kimondhatta ezen a színpadon. Több mutatása
164
éve
1862 – Megszületett Claude Debussy francia impresszionista zeneszerző, zongoraművész és karmester.
Teljes nevén: Claude Achille Debussy Legismertebb művei: A tenger (szvit), Egy faun (prelűd), Pelléas és Melisande (opera).
154
éve
125
éve
124
éve
1902 – Először jelent meg az Egyesült Államok elnöke (Theodore Roosevelt) nyilvánosan egy automobilban.
Az autó, amin utazott nem a ma általánosan elterjedt Otto-motoros, hanem egy Columbia Electric Victoria Phaeton – elektromos jármű volt. William McKinley (25. elnök) utazott már korábban egy Stanley Steamer (gőzhajtású) autóval. Azonban Roosevelt volt az első USA elnök, aki nyilvánosan megjelent egy autóban. Továbbá Mr. Roosevelt volt az első elnök, aki: - lemerült egy tengeralattjáróval, - birtokolt autót, - telefont vezettetett be az otthonába, - aki vendégül látott egy afro-amerikai embert a Fehér Házban (Booker T. Washington-t). Ő volt az első elnök, aki repülőn utazott 1910-ben, bár akkor már nem volt elnök. Az első hivatalban lévő elnök aki repülőgépen utazott szintén egy Rossevelt volt, Franklin D. , aki a Casablanca-i konferenciára repült, 1943 januárjában. Több mutatása
118
éve
1908 – Megszületett Henri Cartier-Bresson francia fotográfus.
1920-as években festészettel foglalkozott, 1931-ben kezdett fényképezni. Tudósítóként fotózott a II. világháborúban, majd beutazta a világot és távoli helyekről készített fotókat. 1947-ben a Magnum ügynökség egyik alapító tagja volt Robert Capa, David Seymour és George Rodger társaságában.Megszületett Henri Cartier-Bresson francia fotográfus. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Baróti Géza újságíró, a Szabó család egyik írója.
Baróti a Fejér Megyei Naplónál kezdte az újságírást. Később dolgozott az Est-nek, a Kis Újságnak, a Kossuth Népének, az Érdekes Újságnak, s emellett számos novellát írt a Híd, az Új Idők című folyóiratokba. Ezután évtizedekig a Magyar Nemzet munkatársa, majd főmunkatársa volt. Az újságíráson kívül is jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Színikritikus, színpadi szerző és tíz zenés darab alkotója volt. Több mint száz rádiójáték szerzőjeként, illetve társszerzőjeként is ismert, így a Bástyasétány 77, illetve a Szabó család egyik írójaként. Meghalt: 1993.09.02 Több mutatása
111
éve
1915 – Kanadában megszületett James Hillier, az elektronmikroszkóp feltalálója.
Az eredetileg művésznek készülő Hillier igen tehetségesnek bizonyult matematikai és fizikai tudományokban is, így szerzett ösztöndíjat a torontói egyetemre. Diáktársa, Albert Prebus közreműködésével 1937-ben készítette el a hétezerszeres nagyításra képes mikroszkóp modelljét - akkoriban az optikai mikroszkópok mindössze 2000-szeres nagyítást tudtak megvalósítani. A műszer fény-nyaláb helyett elektron-nyalábbal működött, és mivel az elektron hullámhossza rövidebb mint a fényé, így nagyobb felbontást és mélységélességet tud produkálni. Hillier további munkássága során mintegy 40 szabadalmat jegyeztetett be. Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett Ray Bradbury, amerikai író, költő, akinek művei nagy hatást gyakoroltak a sci-fi műfajra (Fahrenheit 451).
Teljes nevén: Ray Douglas Bradbury. Bradbury számára a világsikert az 1950-es években kiadott tudományos-fantasztikus regényei, a Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 hozták meg. Az 1970-es évektől írásainak témája megváltozott, s a technológiai fejlődés helyett az egyszerű emberekről írt, többek között a Death is a Lonely Business és a Holdkórosok temetője című regényekben. Több mutatása
106
éve
1920 – Megnyitoták az első Salzburgi Ünnepi Játékokat, ami a világ egyik legjelentősebb zenei fesztiválja.
Salzburger Festspiele. Mára a rendezvény nagyjából 5 hétig tart és többszázezer látogató érkezik az előadásokra.Salzburgban rendeztek nyári fesztivált már korábban is, 1877-ben, majd 1910-ben. Max Reinhardt, a híres színházi rendező javasolta a fesztivál megrendezését, majd Hugo von Hofmannsthal, a költő és drámaíró, konkrét programjavaslattal is előállt. Az ötlethez támogatóként csatlakozott mégRichard Strauss zeneszerző, Alfred Roller díszlettervező és Franz Schalk karmester, bécsi operaigazgató is. Az első előadásra 1920. augusztus 22-én került sor, amikor Hoffmanstahl darabját, a Jedermann (Akárki) című misztériumjátékot adták elő a székesegyház előtti téren (Domplatz, Dóm tér), Max Reinhardt rendezésében. Több mutatása
95
éve
1931 – Bethlen lemondása után gróf Károlyi Gyulát nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé.
1932.10.01-jéig töltötte be tisztségét. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, valamint a bonni és a berlini egyetemen végezte, majd Arad vármegyei birtokán gazdálkodott. 1902-ben kamarási méltóságot kapott, 1905-ben tagja lett a főrendiháznak. 1905-06-ban a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás" aktív résztvevője volt. 1906-tól Arad vármegye és Arad város főispánja volt, 1910-ben, a Nemzeti Munkapárt választási győzelme után birtokára vonult vissza gazdálkodni. Az I. világháború idején az orosz fronton teljesített szolgálatot tartalékos huszárhadnagyként. 1919.05.05-én ellenkormányt alakított Aradon a francia csapatok biztosítására, de kormányának több tagjával együtt a román hadsereg internálta. Kiszabadulása után, május 30-án francia védnökség alatt Szegeden alakított kormányt, amelynek Horthy Miklós lett a hadügyminisztere. Az elmaradt francia támogatás és az egyes politikai csoportok közötti hatalmi harc miatt július 12-én lemondott, és ismét visszavonult a politikai élettől. 1927-ben az újonnan szervezett felsőház tagja lett, 1928-tól 1930-ig koronaőr. 1930. decemberében külügyminiszterré nevezte ki Horthy Miklós kormányzó, 1931-ben a székesfehérvári választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője lett. Gróf Bethlen István lemondása után, 1931.08.22-én kormányt alakított, valamint rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügyminiszteri, a népjóléti és munkaügyi miniszteri tisztsége is. A nagy gazdasági világválság miatt megszorító intézkedéseket hozott: adóemelések, a köztisztviselők fizetésének és nyugdíjának csökkentése, szigorú takarékossági intézkedések. Hivatkozással a szeptember 13-i biatorbágyi merényletre, statáriumot hirdetett, a rögtönítélő bíróságok hatáskörét kiterjesztette, a gyülekezési jogot korlátozta. Decemberben megtiltotta a külföldi pénzkifizetéseket. A politikai válság a mérséklés helyett egyre inkább elmélyült, a különböző érdekcsoportok támadták, sőt a szélsőjobboldal kormányellenes puccsot akart indítani ellene. 1931. decemberében már le akart mondani, de a kormányzó rábeszélésére hivatalában maradt. 1932. szeptemberében a kormánypárt is szembefordult vele, így október 1-jén lemondott a miniszterelnöki tisztségről, és ismét visszavonult. 1936-ban Horthy Miklós titkos tanácsossá nevezte ki. A II. világháború idején gróf Bethlen Istvánnal és gróf Esterházy Móriccal együtt támogatta Horthy úgynevezett kiugrási politikáját. 1915 és 1945 között a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja volt. Több mutatása
94
éve
1932 – Megkezdte adását a BBC (British Broadcasting Corporation), az első tv-csatorna Angliában.
A televízió a Broadcasting House-ban működött. Képek az építkezésről és az akkori stúdiókról itt.
93
éve
1933 – Megszületett Sylva Koscina horvátor-olasz modell és filmszínésznő, szex szimbólum.
Más írásmóddal: Silvija Košćina. Zágrábban született, az akkori Jugoszláv Királyság területén. 40 éves pályafutása alatt több mint 120 európai és amerikai filmben szerepelt. Fotói megjelentek az amerikai Play Boy magazinban. Több mutatása
80
éve
1946 – Háborús főbűnösként kivégezték Sztójay Döme tábornokot, aki a németek által megszállt Magyarország miniszterelnöke volt.
A budapesti Markó utcai fegyház udvarán végezték ki, 62 éves korában. Eredeti nevén: Sztojakovics Döme 1902-ben, a pécsi hadapródiskola elvégzése után zászlóssá avatták és a 28. honvéd gyalogezredhez került. 1910-ben elvégezte a bécsi Hadiiskolát, és beosztották a vezérkarhoz. Az I. világháborúban vezérkari századosként, majd őrnagyként szolgált, vezérkari főnök, végül a hadsereg-főparancsnokság hírszerző osztályán a Balkán-csoport vezetője lett. 1918. novemberétől 1919. márciusig a Hadügyminisztérium 5. osztályát vezette, júliusig a Vörös Hadsereg hírszerző és kémelhárító osztályának volt a csoportfőnöke, augusztusban belépett Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. A Honvédelmi Minisztériumban a hírszerzés, kémelhárítás vezetője lett. 1925-től a berlini magyar követség katonai szakelőadója, 1927-től katonai attasé volt, 1929-től tábornoki rangban. 1933-ban hazarendelték és az Elnökség vezetője lett a Honvédelmi Minisztériumban. 1935. decemberében rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként a berlini magyar követség élére került, előléptették altábornaggyá. A németek kezdeti sorozatos sikerei, a náci birodalom felemelkedése egyre jobban elkábította, így a német érdekek legbuzgóbb magyarországi követévé vált. A náci vezetés is teljes mértékben megbízott benne, így Magyarország német megszállásakor, 1944.03.19-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Horthy Miklós kormányzó azért járult hozzá Sztójay kinevezéséhez, mert politikai elképzeléseinek engedelmes végrehajtóját látta benne, de súlyosan csalódnia kellett. Kormánya feloszlatott és betiltott minden baloldali és ellenzéki pártot, bevezette a teljes sajtócenzúrát, a közigazgatásban, a kormánypártban és a hadseregben nagyarányú tisztogatást hajtott végre. Az antifasisztákat tömegesen tartóztatták le, bevezették a sárga csillag kötelező viselését, megkezdődött a zsidó lakosság gettókba tömörítése és deportálása. A németek oldalán harcoló magyar csapatok létszámát a sorozatos behívásokkal 300 000 főre emelték, jelentősen növelték a Németországba irányuló nyersanyag- és élelmiszerszállítmányokat, és hozzájárultak a megszállási költségek fizetéséhez is. A nemzetközi tiltakozások hatására 1944. júniusában Horthy közbelépett és megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását, Sztójay és kormányának eltávolítására törekedett, amelyre augusztus 29-én került sor. A németek az újonnan alakult Lakatos-kormány külügyminiszterévé szerették volna tenni, de Horthy Miklós és Lakatos Géza ellenállásán meghiúsult a tervük. Novemberben még szolgálaton kívüli vezérezredessé léptették elő, 1945-ben letartóztatták. Mint háborús főbűnöst 1946-ban golyó általi halálra ítélték és kivégezték. Több mutatása
58
éve
38
éve
1988 – Megszületett Verrasztó Dávid Európa-bajnoki arany és ezüstérmes úszó.
Húga Verrasztó Evelyn, édesanyja Gyúró Mónika, édesapja Verrasztó Zoltán szintén úszók.
30
éve
1996 – A floridai Orlando Hard-Rock Caféja 17 ezer dollárt fizetett Jimi Hendrix egy kézzel írt dalvázlatáért.
Egy londoni aukción került kalapács alá a kézirat. A szám címe Ain't No Telling volt, és az Axis Bold As Love albumon szerepelt.
541
éve
427
éve
237
éve
1789 – Meghalt id. Johann Heinrich Tischbein, német festő, arcképfestő. Híres portréja: Lessing fiatalkori arcképe.
Johann Heinrich Tischbein festményei, mitológikus és történeti képei klasszicizáló szellemű alkotások. 1752-ben kasseli udvari festő, majd az ottani képzőművészeti akadémia igazgatója volt. Fontosabb művei: Allegória az Akadémia alapítására, Lessing fiatalkori arcképe. Született: 1722.10.14 Több mutatása
152
éve
1874 – Székesfehérváron megnyitották a Skalnitzky Antal által épített színházat.
A megnyitó előadás Katona József "Bánk bán" című drámája volt. A nyitóelőadásra a prológot Jókai Mór írta és Laborfalvi Róza mondta el. Ezután különböző társulatok léptek fel, s színpadán többször vendégszerepelt Jászai Mari, aki 1884-ben Évát játszotta Az ember tragédiájában. A második világháború végén teljesen kiégett épületet csak 1962-re sikerült újjáépíteni és Vörösmarty Színház néven 1962. november 7-én, a Csongor és Tünde előadásával nyílt meg újra. Az 1990-es évek végétől a színháznak már önálló társulata van. Több mutatása
146
éve
1880 – Megszületett Bíró Lajos író, újságíró, politikus (Szegények országa).
Bíró Lajos Ady pályatársa, költői nagyságának egyik felismerője és hirdetője volt. Publicisztikája és irodalmi munkássága a magyar polgári radikális irodalom kiemelkedő képviselőjévé avatta. Dolgozott Az Újság vezécikkírójaként, majd rövig ideig főszerkesztőjeként is. A Károlyi - kormány idején külügyi államtitkár, majd a tanácsköztársaság idején az írói szakszervezet elnöke volt. 1919 után emigrált, Londonban telepedett le. Az emigrációban sikeres forgatókönyveket írt, 1932-ben Korda Sándorral megalapította a "London Film Production"-t. Pályája első felének legmaradandóbb alkotása a Szegények országa című novellája, s az ebből írt Sárga liliom című drámája. Többi művét is időről időre felújítják. Regényei terjedelmesebb novellákra emlékeztetnek. Több mutatása
138
éve
1888 – Meghalt Trefort Ágoston művelődéspolitikus, publicista, miniszter, az MTA elnöke.
Az 1848-as kormányban államtitkári tisztet töltött be, a szabadságharc leverése után egy ideig külföldön élt, majd hazatérte után visszavonult a politikai szerepléstől. A kiegyezés idején a Deák-párt tagja volt. 1872-től haláláig több kormányban is betöltötte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot, számos művelődéspolitikai intézkedést hozott a közép- és felsőfokú oktatás érdekében. Az 1879. évi népiskola-törvénnyel bevezette a magyar nyelv kötelező jellegű elemi iskolai oktatását. Érdemeket szerzett a magyar műemlékvédelemben, és a Zeneakadémia felállításában. Az MTA tagja, később igazgatója, majd 1885-től 1888-ig elnöke volt. Több mutatása
128
éve
1898 – Megszületett Mályusz Elemér, történész, akadémikus (A reformkor nemzedéke, Árpádházi Boldog Margit).
Mályusz 1920-ban írt Turóc megye kialakulása című doktori disszertációjával a Tudományos Akadémia megvetette a településtörténeti iskola alapjait. 1920-22-ben Bécsben folytatott levéltári kutatásokat, 1922-1930 között a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt. Az 1930 és1945 közötti időszakban a szegedi, majd a budapesti tudományegyetemen tanított.1930-1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 1931-35-ben Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal a Századok című folyóirat szerkesztője volt. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1947-54-ben az evangélikus egyház levéltárosa, 1954-től nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa volt .Kutatásai felölelték a magyar történelem szinte minden szakaszát. Kiemelkedő eredményeket ért el a középkori és a 18. századi Magyarország történelmének, a hűbériség és a rendiség problémájának vizsgálatában. Művelődési és egyháztörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Nevéhez köthető a népiségtörténeti - kutatás megindítása és szervezése, s egyetemi oktatásának megalapítása. Művei: A reformkor nemzedéke, A népiség története, Árpádházi Boldog Margit, A Rákóczi-kor társadalma, Zsigmond király uralma Magyarországon. Meghalt: 1989.08.25 Több mutatása
109
éve
1917 – Megszületett John Lee Hooker amerikai bluesénekes, gitáros és dalszövegíró (Boom Boom).
Clarksdale-ben született, Mississippi államban.
108
éve
1918 – Megszületett Benkő Gyula Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész.
Pályája a Royal Revü Varietében indult, de hamarosan a Vígszínházhoz került, amelyhez a háború után is hű maradt. Az államosítást követően az Ifjúsági Színházhoz került. 1951-ben az újjáépült Vígszínházban működő Magyar Néphadsereg Színházához szerződött. A nevét 1960-ban újra megkapó Vígszínháznak nyugdíjba vonulásáig tagja maradt. Szerepei: Liliom (Molnár Ferenc); Trepljor (Csehov: Sirály), Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő). Filmszerepei: Ördöglovas, Díszmagyar, Különös házasság, Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Egri csillagok, Redl ezredes. (Meghalt 1997.06.30) Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett Nemecz Ernő állami díjas geokémikus, akadémikus.
Nemecz külföldi tanulmányútját követően a budapesti Műegyetemen dolgozott, később a Veszprémi Vegyipari Egyetem docense, tanszékvezető egyetemi tanára, dékánja, majd az intézmény rektora lett. 1966-72 között szerkesztette a Földtani Közlönyt. 1979-ben az MTA rendes tagja lett. Kutatási területe: a szilárdtestkémia, az agyagásványok kristályszerkezete és genetikája, a bauxitfeldolgozás kristályfázisai, az ásványi nyersanyagok technológiai hasznosítása. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Andrew Keller, azaz Keller András, magyar származású angol kémikus.
Keller a budapesti Tudományegyetemen folytatott tanulmányai után, 1948-ban hagyta el Magyarországot. Angliába ment, ahol hét évig Manchesterben folytatta kutatásait. 1955 és 1957 között a bristoli egyetem tanársegédeként dolgozott, majd előadóként, 1965-69-ig docensként, ezt követően pedig a polimertudomány kutatóprofesszoraként tevékenykedett egészen nyugdíjba vonulásáig. 1972-ben a Royal Society, 1994-ben az Európai Akadémia tagjává, 1998-ban a MagyarTudományos Akadémia külső tagjává választották. Meghalt: 1999.02.07 Több mutatása
98
éve
77
éve
1949 – Megszületett Dávid Géza turkológus, történész.
Dávid Géza 1973 óta az ELTE BTK török filológiai tanszék tanára, jelenleg pedig tanszékvezetője. Kutatási területe a magyarországi török hódoltság népesedés-, gazdaság- és közigazgatástörténete. Oktatási területe az Oszmán Birodalom története, török elbeszélő és okleveles kútfők, speciális kollégiumok. Vendégelőadásokat tartott a Humboldt Egyetemen, Cambridge-ben, Oxfordban, Londonban, Münchenben. Mintegy 120 publikációja jelent meg. Főbb művei: A Simontornyai szandzsák a 16. században, Magyar-török, török-magyar útiszótár (1987). Több mutatása
70
éve
68
éve
1958 – Meghalt Roger Martin du Gard, Nobel-díjas francia író (A Thibault család).
A kritikai realista irányzat egyik legjelentősebb képviselője. Roger Martin du Gard tanulmányait a Levéltárosi Főiskolán végezte. Az itt elsajátított kutatói módszer, a tények aprólékos összegyűjtése később regényírói módszerét is meghatározta. Sikertelen regénypróbálkozások után írta meg kiemelkedő alkotását, "A Thibault család" című regényciklusát, amely gazdag életanyagával, mélypszichológiai tartalmával, humanista üzenetével századunk egyik reprezentatív remekműve, a hanyatló polgárság regénye. E könyv művészeti erejéért és igazságszeretetéért jutalmazták 1937-ben Nobel-díjjal. Több mutatása
64
éve
1962 – Először rögzítették videófelvételen a Beatles fellépését.
A Cavern Clubban játszottak Liverpoolban, adásba október 17-én kerültek. A felvétel itt látható: http://www.youtube.com/watch?v=90Li7n56uU8
59
éve
1967 – Megszületett Layne Thomas Staley, az Alice In Chains első énekese.
A seattle-i mozgalom legmetálosabb hangzású bandájának élén Layne korszakalkotó lemezeken dolgozott jellegzetes hangjával és senki máséhoz sem hasonlítható stílusával. Legismertebb dalai: Man In The Box, Them Bones, Rooster, Would?, Nutshell, God Am. Egész karrierje során harcolt a heroinnal. Több mutatása
56
éve
53
éve
1973 – Meghalt Hegedűs Ágnes, Jászai Mari-díjas színésznő.
Hegedűs Ágnes a főiskola elvégzése után a Nemzeti Színház, majd a Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt. 1955-től 1959-ig Debrecenben, 1959-től Szolnokon játszott. Emlékezetes alakítást nyújtott Násztyaként (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Violaként (Móricz: Légy jó mindhalálig), Reganként Shakespeare: Lear király című drámájában. Örkény István: Macskajáték című drámájának ősbemutatóján 1971-ben, a Szigligeti Színházban ő játszotta Orbánné szerepét (rendező: Székely Gábor). Férje Berényi Gábor rendező, színigazgató volt. Több mutatása
49
éve
1977 – Megszületett Bóta Kinga olimpiai ezüstérmes, tizenegyszeres világbajnok, hétszeres Európa-bajnok kajakozó.
Olimpiai ezüstérem 2004, Athén.
49
éve
1977 – Megszületett Tori Amos, születési nevén Myra Ellen Amos amerikai zongorista, dalszerző-énekesnő.
Egyike azon kevés popsztároknak, akik Bösendorfer zongorát használnak. Szerzeményeinek fő témái a szexualitás, a vallás és a személyes tragédiák. Ugyan kevés slágerlista-vezető dala volt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, de nagy rajongói bázisa van, így kb. 12 millió albumot adott el karrierje során világszerte. Híres bizarr nyilatkozatairól és nehezen értelmezhető dalszövegeiről. Több mutatása
37
éve
1989 – Meghalt Alekszandr Szergejevics Jakovlev, szovjet-orosz repülőgép-tervező (JAK repülők).
Oroszul: Александр Сергеевич Яковлев. Jakovlev számos helikopter, sport-, személyszállító, vadász- és bombázógép tervezője volt. Ő tervezte a a második világháború során legnagyobb számban gyártott szovjet légcsavaros vadászrepülőgépeket és az ő alkotása a Szovjetunió első sugárhajtású vadászgépe, az első szuperszónikus bombázó. Az 1960-as évektől a polgári célokra alkalmas sugárhajtású utasszállító gépek tervezésével is foglalkozott. Számos JAK - típusú repülőgép őrzi nevét. Több mutatása
11
éve
2015 – Meghalt Sudlik Mária, Liszt Ferenc-díjas szoprán énekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, érdemes művész.
Kovács János karmester felesége volt.
8
éve
3
éve
459
éve
248
éve
1778 – Megszületett James Kirke Paulding, amerikai író és novellista.
Paulding neve az irodalmi köztudatban elsősorban a Washington Irvinggel közösen írt és szerkesztett Salmagundi című folyóirat révén maradt fenn, amelynek célja a színvonalas New York-i irodalmi élet kialakítása volt. Paulding munkásságának is ez volt a vezérelve az amerikai hagyomány kialakítása érdekében. Meséket, elbeszéléseket írt szatírikus célzattal, harcolt az álromantika ellen. Meghalt: 1860.04.06 Több mutatása
177
éve
1849 – Meghalt Moritz Michael Daffinger, osztrák festő.
Daffinger porcelánfestőént kezdte, később a bécsi biedermeier arcképfestészet mestere lett. Megörökítette az uralkodó család tagjait és egyéb hírességeket, köztük több magyart is. Szívesen másolta Rembrandt műveit. Készített grafikákat is. Tanítványai között több magyar művész is volt. Született: 1790.01.25 Több mutatása
176
éve
1850 – Meghalt Nikolaus Lenau, azaz Nicolaus Franz Niemschbach Edler von Strehlenau, osztrák költő.
Politikai költészete bemutatta az 1848-as forradalmak előtt álló Európát. Természeti lírájának uralkodó hangulata a béke, a nyugalom és a harmónia. Dalciklusai az Erdei dalok és a Nádi dalok, amelyek az ember és a természet összhangját illusztrálják. Faust című drámai költeményének hőse a goethei Faust romantikus ellenpárja, a romantika korának embertípusa, Lenau alteregója, aki kettős hazájánál fogva sohasem találta meg helyét Európában. 1964-ben életművének népszerűsítésére megalakult a Nemzetközi Lenau - Társaság. Több mutatása
133
éve
1893 – Megszületett Dorothy Parker amerikai szerző, költő, újságírónő, humorista.
Szellemességével az 1920-as évek ünnepelt személyisége volt. 1926-ban írta az "Enough Rope" és 1944-ben a "The Little Hours" című művét.
101
éve
1925 – Meghalt Vojtech Hynais, cseh festő.
Vojtech Hynais Bécsben folytatta művészeti tanulmányait. Olaszországi tanulmányútját követően pedig Párizsban alkotott. Művei a dekoratív festészet kiemelkedő alkotásai, mint például a prágai Nemzeti Színház függönye, a bécsi Burgtheater freskója. 1894-től a prágai akadémián tanított. Született: 1854.12.14 Több mutatása
77
éve
70
éve
62
éve
1964 – Megjelent Martha & The Vandellas Dancing In The Streets című dala.
Évtizedekkel később Mick Jagger és David Bowie duónak nagy sikert hozott. Ezzel a dallal zárult a montereyi fesztivál is a Mamas and Papas előadásában. Több mutatása
60
éve
1966 – Jerry Lee Lewis szerződést írt alá, melyben szerepet vállalt a Catch My Soul című musicalben.
A mű Shakespeare Otellójának rockverziója.
47
éve