13
éve
Történelem kategória
493
éve
1533 – Megszületett Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya.
Teljes nevén: somlyai Báthory (Báthori) IstvánA későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Több mutatása
142
éve
1884 – Ünnepélyes keretek között megnyílt a budapesti operaház.
A Magyar Állami Operaház (Budapest, Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. A nyitóelőadáson Ferenc József császár jelenlétében a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő, Erkel vezényletével. 1984-ben ugyanezen a napon szintén díszelőadással nyították meg a felújított, 100 éves Operaházat. Több mutatása
64
éve
1962 – Megszületett Fodor Gábor jogász, SZDSZ-es politikus, a Fidesz egyik alapító tagja.
Fodor Gábor 1987-ben az ELTE Állam - és Jogtudományi Karán jogi doktorátust szerzett. 1984-86 között a Szakkollégiumi Értesítő főszerkesztője volt. 1988-89-ben a Bibó István Szakkollégium nevelőtanára, ezzel párhuzamosan 1988-90 között szabadfoglalkozású kutatóként a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1990-től az ELTE filozófia tanszékén tanársegédként oktatott. 1988. március 30-án a Fiatal Demokraták Szövetségének egyik alapító tagja, 1993 áprilisától a párt egyik alelnöke volt.1993 novemberében kilépett a Fideszből. 1994 októberétől a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, 1996 novemberétől a párt ügyvivője.1990-94 között a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület elnökeként tevékenykedett. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1990-93 között a Fidesz képviselője, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke volt. A pártból való kilépésével egyidejűleg visszaadta képviselői mandátumát is. Az 1994-es,1998-as és 2002-es választásokon az SZDSZ színeiben jutott képviselői mandátumhoz. 1994. július 15-től 1995. december 31-ig a Horn - kormány művelődés- és közoktatási minisztere volt. Több mutatása
39
éve
1987 – Megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF).
Lakiteleken - Lezsák Sándornak, a párt egyik mai vezetőjének kertjében felállított sátorban - A magyarság esélyei címmel - 181, "a nemzeti sorskérdéseink iránt fogékony" értelmiségi tanácskozott és megalakította az akkor még illegalitásban működő Magyar Demokrata Fórumot. A mozgalom csak egy évvel később, 1988. szeptember 3-án Lakiteleken alakulhatott meg hivatalosan, majd 1989. június 24-én döntöttek a párttá alakulásról. Az MDF 1990-ben megnyerte az elsőszabad választásokat, s Antall József vezetésével - az FKGP-vel és a KNDP-vel koalícióban - kormányra kerültek. 1994-ben a párt 38 mandátumával a legnagyobb ellenzéki párt lett. Belső ellentétek nyomán az MDF-ből 1996-ban 15 képviselő vezetésével kivált egy csoport, akik megalakították a Magyar Demokrata Néppártot. 1998-2002-ben a párt részt vett az Orbán Viktor vezette Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban. A 2002. évi választásokon a Fidesszel közös listán indultak, s 188 mandátummal a kormányváltó MSZP-SZDSZ mögött végeztek. Az MDF 24 mandátummal a parlament harmadik pártja lett. Több mutatása
486
éve
1540 – III. Pál pápa engedélyezte a jezsuita rend működését, amelyet Loyola Ignác alapított Párizsban.
A jezsuita rend Jézus Társasága (Societas Jesu) néven alakult 1534.08.15-én. Loyola, aki spanyol katonatisztként súlyos sebet kapott, szentföldi zarándoklata után Párizsba ment teológiai tanulmányokat folytatni. Hat diáktársával alapította meg a Jézus Társaságát, amely szegénységi és szüzességi fogadalmat hirdetett, valamint feltétlen engedelmességet a pápával szemben. Rövid időn belül a jezsuiták fontos szerepet kaptak a politikai és kultúrális életben, az ellenreformáció harcosaivá váltak Európában. Több mutatása
86
éve
79
éve
1947 – Megszületett Kaltenbach Jenő jogász, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.
Kaltenbach Szegeden szerzett jogi diplomát, majd a tudományegyetem tanársegédeként, adjunktusaként, docenseként, 1993 óta pedig tanszékvezetőjeként dolgozott. 1990-1994-ben az Alkotmánybíróság főtanácsosa, majd a Magyar Közigazgatási Intézet főigazgató-helyettese, 1995-ben megbízott főigazgatója volt. 1995 óta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, e tisztségében 2001-ben újraválasztották. Több mutatása
39
éve
1987 – Átadták a felújított Ráday Kollégiumot, a Református Egyház több művelődési és oktatási intézményének otthonát.
A Ferencvárosi Dohánygyárat Hild József építette a XIX. század derekán a mai Ráday utca és a Köztelek utca sarkán. A Református Egyház 1909-ben bérbe vette, teológiai akadémiává és internátussá alakította át, majd itt helyezte el a Ráday Könyvtárat. Később hozzáépítettek két szomszédos házat, hogy a korabeli igényeknek megfeleljen. A tulajdonjogot az egyház 1920-ban váltotta meg az államtól. Több mutatása
239
éve